Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a fővállalkozóval olyan megállapodást kötöttek, amely szerint az átemelők villamos energiáját továbbszámlázhatják, akkor erről áfás számlát kell kiállítani. A számla adóalapját és felszámított áfáját az áfabevallásban fizetendő adóként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk egyik telephelyén az irodaépület mellett számos büfének biztosít bérleményt. Intézményünk és a bérlők közötti bérleti szerződés alapján a közüzemi díjak továbbszámlázásra kerülnek. A gáz, illetve a villamos energia tekintetében a továbbszámlázandó egységárak megállapítása során figyelembe kell-e venni a rendszerhasználati díjak összegét? Intézményünk nagyfogyasztónak számít, ezért ezek az összegek elég magasak. Ha figyelembe kell venni a rendszerhasználati díjat, akkor milyen számítási módon kell meghatározni az egységárat?
Részlet a válaszából: […] A bérlők részére a ténylegesen fizetett közüzemi díj bérlőre eső részét jogszerűen számlázhatják tovább. Az intézményük által a közműszolgáltatónak fizetett díj tartalmazza a rendszerhasználati díjat is, így annak a bérlőre történő áthárítása jogszerű. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Önkormányzat villamosenergia- hálózatának bővítése

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében fejlesztést hajt végre olyan önkormányzati tulajdonú ingatlanon, amely egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. kezelésében van. A fejlesztéshez szükséges bővíteni a villamosenergia-hálózatot, ez a költség elszámolható a pályázatban, az összeget díjbekérő alapján ki is egyenlítettük a közműszolgáltatónak. Az előlegszámlát viszont a kft. részére bocsátotta ki a közműszolgáltató, mi csak számlafizetőként vagyunk rajta feltüntetve. Megkerestük ezzel a problémával a szolgáltatót, melyre azt a választ kaptuk, hogy ő csak az ahhoz az ingatlanhoz tartozó rendszerhasználó nevére tud számlát kiállítani, mert vele áll szerződéses jogviszonyban, és így a számla könyvelésére a rendszerhasználó (tehát a kft.) jogosult, a fizető fél csak egyéb adatként kerül feltüntetésre a számlán, annak könyvelésére, illetve az igénnyel kapcsolatos ügyintézésre nem jogosult. Hogyan kell ebben az esetben könyvelni az előlegszámlát úgy, hogy az a pályázatban is elszámolható legyen? Mi fizettük ki, de nincs erről az önkormányzatunk nevére szóló számla. A kft. viszont rendelkezik egy számlával, amit nem tud lekönyvelni, mert pénzügyi teljesítés részéről nem történt.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a kft.-nek a nevére szóló végszámlát tovább kell számláznia az önkormányzat felé. Így a teljes összegről lesz majd az önkormányzat nevére szóló számla a pályázatban történő elszámoláshoz. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi teljesítést az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Vet. 66. §-a szerint a villamos energia továbbadását be kell jelenteni, az csak engedéllyel és azonos épületben lévő felhasználó részére lehetséges magánvezetéken keresztül. A Vet. 66. §-ának (4) bekezdése szerint a továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Közbeszerzési díj könyvelése

Kérdés: Intézményünknél a 2022-es évre közbeszerzési eljárás keretében történt a közüzemi szolgáltatókkal a szerződéskötés, és ennek eredményeképpen a számlán közbeszerzési díj is megjelenik külön tételként. Számviteli szempontból meg kell bontanunk a számlát K331 Közüzemi díjra és K355 Egyéb dologi kiadásra (közbesz. díj), vagy mivel a közbeszerzési díj is a közüzemi szolgáltatáshoz kapcsolódik, egyben kezelendő, és K331 rovatra könyvelendő az is?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. számú melléklete alapján a K331. Közüzemi díjak rovaton kell elszámolni a villamosenergia-, gázenergia-, távhő- és melegvíz-szolgáltatások díjait, a víz- és csatornadíjakat, és a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton, annak e) pontja szerint pedig többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Napelemek által termelt villamosenergia-többlet

Kérdés: Az önkormányzat az épületein lévő napelemek által termelt villamosenergia-többletet kiszámlázza a szolgáltató irányába. Milyen rovaton kell ezt a bevételt kimutatni az önkormányzatnak, illetve az értékesítés után az önkormányzatot - az általános forgalmi adón kívül - terheli-e egyéb fizetési vagy bevallási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]

A bevételt a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton javasoljuk elszámolni. Az általános forgalmi adón kívül egyéb adófizetési és bevallási kötelezettség nincs.

(Kéziratzárás: 2021. 08. 23.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Belterületbe vonás

Kérdés: Önkormányzatunknak a tulajdonában álló szántóföld belterületbe csatolása céljából földvédelmi járulékot kell fizetnie a földhivatal felé. A termőföld végleges más célú hasznosításáért kell ezt a járulékot megfizetni. A földet a későbbiekben felosztják, közművesítve lesz, és mint telkeket tervezik értékesíteni. Hová kell könyvelni a földvédelmi járulék megfizetését és az ezzel kapcsolatos egyéb felmerülő költségeket (pl. közmű bevezetésének költségei)?
Részlet a válaszából: […] Földterület esetében beruházásnak minősül a földterületnek építési telekké történő átminősítése, tekintettel arra, hogy az eszköz rendeltetése megváltozik. Az Áhsz. előírásai értelmében nem részei a bekerülési értéknek a beruházással kapcsolatos járulékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Napelemek által termelt villamosenergia-többlet

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetében, a vagyonkezelésbe vett épületeken lévő napelemek által termelt villamosenergia-többlet visszaigénylésével kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Jogosultak vagyunk visszakérni a vagyonkezelésbe vett napelemek (épületekkel együtt) által a mi nevünkön lévő podokra betermelt többlet-energiát (villamosenergia-szolgáltató által éves elszámolásban kimutatott)?
2. Ebben az esetben villamosenergia-termelésről mint termelőtevékenységről van szó?
3. Vállalkozási tevékenység felvétele szükséges az alapító okiratba?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint,- bankszámlaszám,- betermelés éve, pl.: 2019. évi energiabetermelés,- a szolgáltató által megadott értékesített villamos-energia-mennyiségek tételesen, a hozzá tartozó nettó egységár és a nettó érték,- a számla áfatartalma és a bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Villamos energia megvétele

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogosult a 232/2015. Korm. rendelet szerinti feltételekkel villamos energia megvételére. Ennek megfelelően az MVM Zöld Generáció Kft. az intézményünk részére kiállított számlában kiszámlázza a kormányrendelet 9. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a közintézményi árszabás figyelembevételével a villamosenergia-díjat, valamint a többi költséget. A végfelhasználónak minősülő intézményünk a kormányrendelet 8. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az alábbiakat köteles megfizetni:
- rendszerhasználati díjakat,
- kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből - mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás - levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?
Részlet a válaszából: […] A 232/2015. Korm. rendelet 4. §-ának (7) bekezdése szerint a végfelhasználó gazdasági tevékenységéhez igénybe vett villamosenergia-mennyiség tekintetében a tárgyévben e rendelet keretén kívül vásárolt villamos energia átlagárának és a 8. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Háztartási méretű kiserőművel kapcsolatos kérdések

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény tetejére napkollektor került felszerelésre az önkormányzat gazdasági intézménye részéről (áfakörbe tartozik). A feleslegessé vált villamos energiát a rendszer a szolgáltató hálózatába visszatáplálja. A szolgáltató számlájában a korábbi visszatáplálást negatív előjelű alap- és áfaértékkel levonásba helyezi. Szükséges-e az intézménynek erről számlát kiállítania, áfát befizetnie? A szolgáltató szabályosan jár-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolása során vélelmezzük, hogy a kérdésben említett napkollektor a Vet. 3. §-ának 24. pontja szerinti háztartási méretű kiserőmű. E rendelkezés értelmében a háztartási méretű kiserőmű olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.
1
2
3