Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Vet. 66. §-a szerint a villamos energia továbbadását be kell jelenteni, az csak engedéllyel és azonos épületben lévő felhasználó részére lehetséges magánvezetéken keresztül. A Vet. 66. §-ának (4) bekezdése szerint a továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Közbeszerzési díj könyvelése

Kérdés: Intézményünknél a 2022-es évre közbeszerzési eljárás keretében történt a közüzemi szolgáltatókkal a szerződéskötés, és ennek eredményeképpen a számlán közbeszerzési díj is megjelenik külön tételként. Számviteli szempontból meg kell bontanunk a számlát K331 Közüzemi díjra és K355 Egyéb dologi kiadásra (közbesz. díj), vagy mivel a közbeszerzési díj is a közüzemi szolgáltatáshoz kapcsolódik, egyben kezelendő, és K331 rovatra könyvelendő az is?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. számú melléklete alapján a K331. Közüzemi díjak rovaton kell elszámolni a villamosenergia-, gázenergia-, távhő- és melegvíz-szolgáltatások díjait, a víz- és csatornadíjakat, és a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton, annak e) pontja szerint pedig többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Napelemek által termelt villamosenergia-többlet

Kérdés: Az önkormányzat az épületein lévő napelemek által termelt villamosenergia-többletet kiszámlázza a szolgáltató irányába. Milyen rovaton kell ezt a bevételt kimutatni az önkormányzatnak, illetve az értékesítés után az önkormányzatot - az általános forgalmi adón kívül - terheli-e egyéb fizetési vagy bevallási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]

A bevételt a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton javasoljuk elszámolni. Az általános forgalmi adón kívül egyéb adófizetési és bevallási kötelezettség nincs.

(Kéziratzárás: 2021. 08. 23.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Belterületbe vonás

Kérdés: Önkormányzatunknak a tulajdonában álló szántóföld belterületbe csatolása céljából földvédelmi járulékot kell fizetnie a földhivatal felé. A termőföld végleges más célú hasznosításáért kell ezt a járulékot megfizetni. A földet a későbbiekben felosztják, közművesítve lesz, és mint telkeket tervezik értékesíteni. Hová kell könyvelni a földvédelmi járulék megfizetését és az ezzel kapcsolatos egyéb felmerülő költségeket (pl. közmű bevezetésének költségei)?
Részlet a válaszából: […] Földterület esetében beruházásnak minősül a földterületnek építési telekké történő átminősítése, tekintettel arra, hogy az eszköz rendeltetése megváltozik. Az Áhsz. előírásai értelmében nem részei a bekerülési értéknek a beruházással kapcsolatos járulékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Napelemek által termelt villamosenergia-többlet

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetében, a vagyonkezelésbe vett épületeken lévő napelemek által termelt villamosenergia-többlet visszaigénylésével kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Jogosultak vagyunk visszakérni a vagyonkezelésbe vett napelemek (épületekkel együtt) által a mi nevünkön lévő podokra betermelt többlet-energiát (villamosenergia-szolgáltató által éves elszámolásban kimutatott)?
2. Ebben az esetben villamosenergia-termelésről mint termelőtevékenységről van szó?
3. Vállalkozási tevékenység felvétele szükséges az alapító okiratba?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint,- bankszámlaszám,- betermelés éve, pl.: 2019. évi energiabetermelés,- a szolgáltató által megadott értékesített villamos-energia-mennyiségek tételesen, a hozzá tartozó nettó egységár és a nettó érték,- a számla áfatartalma és a bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Villamos energia megvétele

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogosult a 232/2015. Korm. rendelet szerinti feltételekkel villamos energia megvételére. Ennek megfelelően az MVM Zöld Generáció Kft. az intézményünk részére kiállított számlában kiszámlázza a kormányrendelet 9. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a közintézményi árszabás figyelembevételével a villamosenergia-díjat, valamint a többi költséget. A végfelhasználónak minősülő intézményünk a kormányrendelet 8. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az alábbiakat köteles megfizetni:
- rendszerhasználati díjakat,
- kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből - mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás - levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?
Részlet a válaszából: […] A 232/2015. Korm. rendelet 4. §-ának (7) bekezdése szerint a végfelhasználó gazdasági tevékenységéhez igénybe vett villamosenergia-mennyiség tekintetében a tárgyévben e rendelet keretén kívül vásárolt villamos energia átlagárának és a 8. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Háztartási méretű kiserőművel kapcsolatos kérdések

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény tetejére napkollektor került felszerelésre az önkormányzat gazdasági intézménye részéről (áfakörbe tartozik). A feleslegessé vált villamos energiát a rendszer a szolgáltató hálózatába visszatáplálja. A szolgáltató számlájában a korábbi visszatáplálást negatív előjelű alap- és áfaértékkel levonásba helyezi. Szükséges-e az intézménynek erről számlát kiállítania, áfát befizetnie? A szolgáltató szabályosan jár-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolása során vélelmezzük, hogy a kérdésben említett napkollektor a Vet. 3. §-ának 24. pontja szerinti háztartási méretű kiserőmű. E rendelkezés értelmében a háztartási méretű kiserőmű olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Napenergia-beruházás

Kérdés: Intézetünk pályázati forrásból napelemeket telepített több épületünk tetőszerkezetére. Ezeket az épületek tartozékaként kell nyilvántartásba venni, mint az épület pótlólagos beruházása, vagy különálló tárgyi eszközként?
Részlet a válaszából: […] A napenergia-beruházás megvalósulása többféleképpen is történhet, és ennek függvényében a nyilvántartásba vétele, könyvelése is másként zajlik.Ha a napelemes beruházás úgy valósul meg, hogy az épület tetejére elhelyezett napelemes rendszer csak és kizárólag a hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk - humán-egészségügyi szolgáltatás - tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
- villamos energia továbbszámlázása
- víz- és csatornadíj továbbszámlázása
- fűtési díj továbbszámlázása
- kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
- tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
- vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
- vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
- telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
- textília mosatási költségének továbbszámlázása
- veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
- üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Engedmény áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzat részére egy közüzemi szolgáltató árengedményt biztosít. A felek megállapodása alapján a közüzemi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el az Áfa-tv. 58. §-a szerint. A felek a szerződésben fizetésihatáridő-tartási kedvezmény alkalmazásáról állapodtak meg. A szerződés szerint a közüzemi szolgáltató akkor nyújtja az önkormányzat részére a fizetésihatáridő-tartási kedvezményt, amennyiben az önkormányzat a fizetési határidőket pontosan teljesíti.
A szerződés szerint a számla fizetési határideje (esedékesség napja) az eredeti papíralapú számla kézhezvételétől számított 30 nap. A felek között létrejött szerződésben meghatározott fizetésihatáridő-tartási kedvezmény tekinthető-e az általános forgalmi adó szempontjából olyan árengedménynek, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést követően adnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.
1
2