Napelemek által termelt villamosenergia-többlet

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetében, a vagyonkezelésbe vett épületeken lévő napelemek által termelt villamosenergia-többlet visszaigénylésével kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Jogosultak vagyunk visszakérni a vagyonkezelésbe vett napelemek (épületekkel együtt) által a mi nevünkön lévő podokra betermelt többlet-energiát (villamosenergia-szolgáltató által éves elszámolásban kimutatott)?
2. Ebben az esetben villamosenergia-termelésről mint termelőtevékenységről van szó?
3. Vállalkozási tevékenység felvétele szükséges az alapító okiratba?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint,– bankszámlaszám,– betermelés éve, pl.: 2019. évi energiabetermelés,– a szolgáltató által megadott értékesített villamos-energia-mennyiségek tételesen, a hozzá tartozó nettó egységár és a nettó érték,– a számla áfatartalma és a bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Villamos energia megvétele

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogosult a 232/2015. Korm. rendelet szerinti feltételekkel villamos energia megvételére. Ennek megfelelően az MVM Zöld Generáció Kft. az intézményünk részére kiállított számlában kiszámlázza a kormányrendelet 9. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a közintézményi árszabás figyelembevételével a villamosenergia-díjat, valamint a többi költséget. A végfelhasználónak minősülő intézményünk a kormányrendelet 8. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az alábbiakat köteles megfizetni:
- rendszerhasználati díjakat,
- kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből – mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás – levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?
Részlet a válaszából: […] A 232/2015. Korm. rendelet 4. §-ának (7) bekezdése szerint a végfelhasználó gazdasági tevékenységéhez igénybe vett villamosenergia-mennyiség tekintetében a tárgyévben e rendelet keretén kívül vásárolt villamos energia átlagárának és a 8. § (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Háztartási méretű kiserőművel kapcsolatos kérdések

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény tetejére napkollektor került felszerelésre az önkormányzat gazdasági intézménye részéről (áfakörbe tartozik). A feleslegessé vált villamos energiát a rendszer a szolgáltató hálózatába visszatáplálja. A szolgáltató számlájában a korábbi visszatáplálást negatív előjelű alap- és áfaértékkel levonásba helyezi. Szükséges-e az intézménynek erről számlát kiállítania, áfát befizetnie? A szolgáltató szabályosan jár-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolása során vélelmezzük, hogy a kérdésben említett napkollektor a Vet. 3. §-ának 24. pontja szerinti háztartási méretű kiserőmű. E rendelkezés értelmében a háztartási méretű kiserőmű olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Napenergia-beruházás

Kérdés: Intézetünk pályázati forrásból napelemeket telepített több épületünk tetőszerkezetére. Ezeket az épületek tartozékaként kell nyilvántartásba venni, mint az épület pótlólagos beruházása, vagy különálló tárgyi eszközként?
Részlet a válaszából: […] A napenergia-beruházás megvalósulása többféleképpen is történhet, és ennek függvényében a nyilvántartásba vétele, könyvelése is másként zajlik.Ha a napelemes beruházás úgy valósul meg, hogy az épület tetejére elhelyezett napelemes rendszer csak és kizárólag a hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk – humán-egészségügyi szolgáltatás – tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
– villamos energia továbbszámlázása
– víz- és csatornadíj továbbszámlázása
– fűtési díj továbbszámlázása
– kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
– tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
– vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
– vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
– telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
– textília mosatási költségének továbbszámlázása
– veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
– üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Engedmény áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzat részére egy közüzemi szolgáltató árengedményt biztosít. A felek megállapodása alapján a közüzemi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el az Áfa-tv. 58. §-a szerint. A felek a szerződésben fizetésihatáridő-tartási kedvezmény alkalmazásáról állapodtak meg. A szerződés szerint a közüzemi szolgáltató akkor nyújtja az önkormányzat részére a fizetésihatáridő-tartási kedvezményt, amennyiben az önkormányzat a fizetési határidőket pontosan teljesíti.
A szerződés szerint a számla fizetési határideje (esedékesség napja) az eredeti papíralapú számla kézhezvételétől számított 30 nap. A felek között létrejött szerződésben meghatározott fizetésihatáridő-tartási kedvezmény tekinthető-e az általános forgalmi adó szempontjából olyan árengedménynek, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést követően adnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Napenergia-beruházás

Kérdés: Intézményünk területén 15 épület található, amiből 5 tetejére napelemes rendszer kerül, ami ki tudja szolgálni mind a 15 épületet villamos energiával. Ez a napelemes rendszer épülettartozék- vagy önállógép-beruházásnak számít?
Részlet a válaszából: […] A napelemes rendszer, napenergia-beruházás több módon is megvalósulhat. A megvalósulás függvényében másként történik a számviteli elszámolása is. Ha a napelemes beruházás úgy valósul meg, hogy az 5 épület tetejére elhelyezett napelemes rendszer csak és kizárólag a hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Tábori gyermekétkeztetés

Kérdés: Német önkormányzatunk pályázott az iskolás gyerekek nyári táboroztatására. Az étkezésüket hová kell könyvelni, és van-e fizetési kötelezettsége utána az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] A válasz elsősorban attól függ, hogy a gyermekek étkeztetése milyen formában történik. Amennyiben az önkormányzat nem a saját konyhájával biztosítja a gyermekek táboroztatása alatt az étkezetést, hanem külső szolgáltatótól vásárolja azt meg, akkor azt a K332. Vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Beruházás, felújítás, karbantartás

Kérdés: A vizesblokkok átépítése (felújítása), akadálymentessé tétele minek minősül? A munkálatok együtt járnak a régiek lebontásával, majd az új eszközök beépítésével (csempézés, járólapozás, szaniterek beépítése, válaszfalak létrehozása stb.) Felmerülhet-e itt karbantartás, a karbantartási munkálatok halmozódása, vagy ez már felújításnak minősül? A gyakorlatot figyelembe véve, hol felújításnak, hol beruházásnak van besorolva.
Részlet a válaszából: […] Karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Időszakos elszámolású ügyletek számlázása

Kérdés: Hogyan kell számlázni a bérleti és közüzemi díjakat július 1-je után?
Részlet a válaszából: […] 2014. július 1-je után megváltoznak az úgynevezett határozott időszakos elszámolású ügyletek számlázási szabályai.A 2013. évi szabályok maradnak érvényben a közszolgáltatási (közüzemi) szerződéseknél (víz, csatorna, gáz, távfűtés, szemétszállítás) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.