Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott zálogjog tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Zálogház

Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálog­adós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálog­házunk a pénzintézet felé. Zálog­házunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutam­idő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálog­­házunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek - vevő 1 - értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálog­házunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
Részlet a válaszból: […]történik, ennek megfelelően azzal kapcsolatosan számlakiállítási kötelezettség sem merül fel.2. A rendelkezésre álló információk alapján a zálogtárgy tulajdonjoga az ügylet során egészen a zálogjog zálogház által történő érvényesítéséig a zálogadósnál marad. A Zálogház Kft. a kölcsönösszegnek és járulékainak pénzintézet felé történő megfizetésével többek között a pénzintézet zálogjogát szerzi meg, tulajdonjog-átszállásra kizárólag a zálogjog érvényesítésekor a zálogadós és a zálogház között kerül sor.A fenti tényállás alapján a zálogházról a tulajdonjog megszerzésekor már elmondható, hogy a zálogtárgyat továbbértékesítési céllal szerzi be, hiszen a tulajdonjog átszállásakor a zálogháznak már egyértelműen az a célja, hogy a zálogjog érvényesítése útján megszerzett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3412
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Zálogjog áfakötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?
Részlet a válaszból: […]adófizetési kötelezettség fel sem merül egy esetleges értékesítés során.) Mindez tehát azt jelenti, hogy önmagában a zálogalapítás nem minősül adóköteles ügyletnek, csupán abban az esetben merülhet fel adófizetési kötelezettsége, hogyha a zálogtárgyat értékesítik. Ha az önkormányzat (zálogkötelezett) az esedékességkor nem teljesíti vállalt kötelezettségét, akkor kerülhet sor a zálogtárgy értékesítésére. Természetesen a felek megállapodhatnak már a zálogszerződésben arról is, hogy amennyiben a kötelezett nem képes az esedékességkor tartozását rendezni, milyen módon történjen a zálogtárgy értékesítése. Ez esetben is figyelemmel kell lenni a Ptk. 255. § (2) bekezdésére, melynek értelmében semmis minden olyan, a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezett teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Ha a felek megállapodása alapján az ingatlant (zálogtárgyat) a hitelintézet (zálogjogosult) értékesíti, abban az esetben két termékértékesítés valósulhat meg. Amennyiben ugyanis az önkormányzat adóalanynak minősül, úgy a zálogalapítás az Áfa-tv. 6. § (1) bekezdés e) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül. (Mint arra már korábban is utaltam, ha az önkormányzat nem minősül adóalanynak, a zálogjog alapítása sem tekinthető termékértékesítésnek, mivel a jogszabály területi személyi hatálya sem terjed ki rá. Ennek megfelelően ez esetben a zálogalapításnak nincsen áfavonzata.) A jogszabály 6. §-ában foglaltak szerint a másik értékesítés a zálogjogosult és a zálogtárgyat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1595
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,