Személygépkocsi-beszerzés, valamint nyílt végű pénzügyi lízing áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló, kizárólag adóköteles tevékenységet folytató társaság (a továbbiakban: társaság) tevékenységeinek, feladatainak ellátásához személygépkocsi használatára van szükség. A társaság jelenleg nem tud ilyen értékben (kb. 10-12 millió forint) beruházni, így nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételét tervezi. A?gépjárművek várható magánhasználata kb. 5 százalék lesz. Mivel a magyar piacon elérhető használtszemélygépkocsi-árakhoz és -állapotokhoz képest jelentősen kedvezőbb feltételekkel lehet az Európai Unió más tagállamaiban személygépkocsit vásárolni, kérdésünk arra irányul, hogy adójogilag járható-e az a konstrukció, hogy a társaság először megvásárolja (készletre) az adott személygépkocsit egy uniós tagországban, majd azt itthon értékesíti egy lízingcég részére, melyet követően azt visszalízingeli a fent említett konstrukcióban. (A tranzakció előtt a társaság bővítené a bejelentett tevékenységi köreit az autókereskedelemmel.) Álláspontunk szerint a fenti ügylet pusztán annyiban különbözik az itthon igen népszerű nyílt végű pénzügyi lízinghez képest, hogy a társaságnak ezáltal olcsóbb és jobb minőségű személygépkocsi kerül a használatába. A vázolt konstrukcióval kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy annak alábbiak szerinti áfarendszerbeli kezelése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak:
1. Cégtől történő uniós beszerzés alapján itthon a beszerzőnek fizetendő áfája és egyben levonható áfája is keletkezik, hiszen a beszerzés továbbértékesítési célt szolgál. Magánszemélytől történő uniós beszerzés alapján sem fizetendő, sem levonható áfa nincs.
2. A lízingcég felé történő belföldi értékesítést 27 százalék általános forgalmi adó terheli.
3. Nyílt végű pénzügyi lízing igénybevételével történő használat, melyben a 95% áfatartalom levonható, az 5% áfatartalom pedig nem levonható adóként számolandó el.
Részlet a válaszából: […] 1. Amennyiben a másik tagállami értékesítő adóalany az általános szabályok szerinti adómentes Közösségen belüli termékértékesítést teljesít a társaság részére [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 138....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Illetékbélyeg-értékesítés könyvviteli elszámolása

Kérdés: Okmányirodában a tevékenységi körhöz tartozó, illetékköteles hatósági eljárásokhoz az ügyfelek részére illetékbélyeget szeretnénk értékesíteni. Értékcikk-árusításhoz szükséges engedéllyel rendelkezünk. A postáról nem bizományosi szerződéssel, hanem továbbértékesítési céllal tudjuk a bélyeget megvásárolni. Az értékesítés után jutalékot számlázhatunk. Az okmányirodának éves elszámolási kötelezettséggel szeretnénk pénzt kiadni az illetékbélyeg forgalmazására. Hogyan kell könyvelni a műveleteket? Meg kell-e jelennie minden forgalomnak kiadásként és bevételként (a 7-es és a 9-es számlaosztályban), vagy elég a 39-esben az előleget adni és az év végén elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdésben több gazdasági művelet szerepel, a könyvviteli elszámolásnak is azt kell követnie. Az előleg kiadását, illetve az előleggel történő elszámolást a 39. számlacsoport megfelelő főkönyvi számláján kell rögzíteni. A könyvviteli elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.
Kapcsolódó címke: