Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...alapján levonhat a munkáltató a béréből, és rendezheti a NAV felé.Ha az intézménynek van rá fedezete, érdemes kihasználnia a kedvezőbb adózási lehetőséget, akár a munkavállaló 2018/19-es egész évi tandíjának még az idén történő átvállalásával.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Megtérített képzési költségek adózási szabályai

Kérdés: A hivatal tanulmányi szerződést kötött az egyik vezető köztisztviselőjével. A vezető munkatárs az ELTE Jogi Karán másoddiplomás képzésben vesz részt, melynek költségeit a tanulmányi szerződés alapján a hivatal megtéríti. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a 2004. évi szabályok alapján keletkezik-e adókötelezettsége a hivatalnak vagy esetleg a köztisztviselőnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2004. január 1-jétől hatályos 7. § (1) bekezdésének p) pontja szerint nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemély érdekében viselt képzési költségeket a következő esetekben: ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.
Kapcsolódó címkék: