Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása szempontjából meg kell különböztetni azt az esetet, amikor a költségvetési szerv köt szerződést az oktatást végző céggel vagy szervezettel, valamint azt az esetet, amikor a munkáltató az alkalmazásában álló dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Nemzetiségi önkormányzati intézmény elnökhelyettesének tanulmányi támogatása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat fenntartása alatt álló intézmény fizethet-e az elnökhelyettesnek támogatást tanulmányi, képzési díjakra?
Részlet a válaszából: […] A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettesének jogviszonya választással létrejövő jogviszony, melyet az elnökhelyettes társadalmi megbízatásban lát el, és amelyért tiszteletdíj illeti meg. A Nek. tv. 111. §-a kimondja, hogy az elnök és az elnökhelyettes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Téves besorolás miatti visszasorolás és a szabadság mértékének változása

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba kerültem 2013. 12. 03-án. A végzettségem gimnáziumi érettségi volt. Munkaügyi előadói munkakörbe neveztek ki, 3910 FEOR szám alatt, a besorolásom a jogviszonyaim alapján C/09 lett (korábbi jogviszonyaim között nem szerepelt közszféra). 2014 szeptemberében tanulmányi szerződést kötöttek velem, elvégeztem az OKJ 51 344 01 számú Bérügyintéző tanfolyamot. 2015. 04. 01. hatállyal a tanfolyam elvégzése után átsoroltak D/09 fokozatba. Idén január 1-jén már D/11 fokozatba léptem, így az éves szabadságom 20+11 nap volt. Ez év márciusában belső ellenőrzés történt, és az ellenőr visszamenőleg 2019. 02. 01. hatállyal visszasoroltatott D/04 fokozatba, így az éves szabadságom 20+4 napra csökkent. Elmondása szerint tévesen voltam besorolva, mert kinevezéskor nem rendelkeztem a szükséges végzettséggel, ezért csak az 1992. 06. 30. előtti jogviszonyaim számíthatóak be. Valóban jogszerű-e hogy több mint 5 év jogviszony után visszasorolnak, és az idei visszasorolástól 7 nappal csökken az éves szabadságom?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti besorolásnál meg kell állapítani a fizetési osztályt és a fizetési fokozatot. Előbbit a közalkalmazott végzettségei, képzettségei alapján, míg utóbbit a közalkalmazotti jogviszonyban töltött, besorolásnál figyelembe vehető idők alapján kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a - korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott - munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét - illetve maximum 46?000 forintot - megkapja.
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi támogatás (a munkavállaló képzési költségének a munkáltató általi átvállalása) - a munkakör betöltésének feltételét képező, iskolarendszeren kívüli képzés kivételével, ami adómentes - bérjövedelemként adózik 2019-től.Korábban a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Munkavállalók képzésének adózása II.

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes képzés nem iskolarendszerű képzés, de ha a dolgozó munkaköréhez nem szükséges, akkor csak olyankor lehet 2018-ban kifizetői adós egyes meghatározott juttatás, ha a dolgozóknak belső szabályzat alapján juttatja a munkahely a képzés lehetőségét az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] A 2017. január 1-jétől hatályos Szja-tv. az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalását már nem sorolta a béren kívüli juttatások közé, de úgy rendelkezett, hogy a munkáltató 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Tanulmányi szerződés alapján munkavállalónak nyújtott képzési támogatás adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től, ha a munkavállalónak tanulmányi szerződés keretében kifizeti az intézmény a képzési költségét (iskolarendszerű képzés)?
Részlet a válaszából: […] 2018-ban még egy átmeneti rendelkezés alapján egyes meghatározott juttatásként lehet biztosítani az iskolarendszerű képzés költségeinek munkáltató által történő átvállalását. 2019-től azonban az Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 89. §-a (6) bekezdésének jelenleg hatályos szövege valóban úgy rendelkezik, hogy a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Utazási költség megtérítése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Intézményünk tanulmányi szerződést kötött egy dolgozójával. A képzés iskolai rendszerű (főiskola), a dolgozó hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel. A dolgozónak tandíjat nem kell fizetnie, mivel GYES-en lévő kismama, viszont intézményünk vállalta a képzőhelyre történő utazási költség megtérítését. Ez havonta kb. kétszer két napot jelent. Mely jogcímen számolható el jogszerűen az utazási költségtérítés adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A képzéshez kapcsolódó járulékos kiadások, így az utazás, szállás, étkezés költsége, nem tartoznak a képzési költségek közé. Az utazási költségek megtérítésére a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók, ha a tanulmányokat a munkáltató rendelte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
Részlet a válaszából: […] A feladatellátás szervezeti kereteinek kialakítása során érdemes figyelembe venni a költségvetési támogatási, finanszírozási előírásokat is. A 2017-es Költségvetési tv. 2. mellékletének III/5. pontja alapján a települési önkormányzatokat kötött felhasználású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.
1
2
3
6