Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

24 találat a megadott tanulmányi szerződés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nemzetiségi önkormányzati intézmény elnökhelyettesének tanulmányi támogatása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat fenntartása alatt álló intézmény fizethet-e az elnökhelyettesnek támogatást tanulmányi, képzési díjakra?
Részlet a válaszból: […]tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által létrehozott (vagy az önkormányzat részvételével működő) bármely szervezetben, valamint olyan szervezetben, amelynek tevékenységében tulajdonosként (résztulajdonosként), fenntartóként (részfenntartóként) közreműködik. Ebből a szempontból az a kérdés, hogy a tanulmányi támogatás járandóságnak tekintendő-e. Ha ilyenként kezeljük, akkor az elnökhelyettes ezzel nem támogatható. Amennyiben a tanulmányi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5052
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a - korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott - munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét - illetve maximum 46?000 forintot - megkapja.
Részlet a válaszból: […]közterheket, a munkáltatónak az Szja-tv. rendelkezései szerint kell eljárni, azaz az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ha a magánszemély vele munkaviszonyban áll, illetve részére bért is fizet, a munkáltató a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.A munkáltató a követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ez tehát azt jelenti, hogy a munkavállaló részére kifizetendő bérből levonhatja a magánszeméllyel szemben fennálló - az adó- és járulékteherből eredő - követelés összegét.Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen közteherfizetési kötelezettsége, megteheti, hogy átvállalja tőle azokat. Ekkor a képzési tandíj összegére rá kell számítani az átvállalt egyéni közterhek összegét (33,5%), továbbá erre még az átvállalt összeg (tehát a 33,5%) 33,5%-át (azaz összesen 44,72%), és ez után megfizetni a magánszemély helyett a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Tehát például ha 100 ezer forint a tandíj, és azt szeretné[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4915

3. találat: Munkavállalók képzésének adózása II.

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
Részlet a válaszból: […]munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is), vagyab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagyac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4890

4. találat: Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszból: […]összegének 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 19,5 százalék ehót fizetnie (egyes meghatározott juttatás).Az iskolarendszeren kívüli képzés jelenleg adómentes, ha az a munkavégzéshez szükséges, vagy a tevékenység ellátásának hatókörében, annak feltételeként biztosítja a munkáltató a munkavállalója részére.Iskolarendszerű képzés alatt az olyan képzés értendő, amelynek résztvevői a képzést folytató intézménnyel tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban állnak. Az OKJ-s képzések lehetnek mind iskolarendszerűek, mind iskolarendszeren kívüliek. Hogy adott képzés melyiknek minősül, azt a képzésre vonatkozó, jogszabályban meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények ismeretében lehet eldönteni.2019-től az iskolarendszerű képzés támogatásának költsége minden esetben jogviszonyos jövedelem lesz, azaz bérjövedelem. Ez azt jelenti, hogy abból egyéni adót és járulékot is le kell vonni. Tehát a munkáltató, ha például a teljes tandíjat oda kívánja adni támogatásként, akkor annak összegét fel kell bruttósítania, és úgy kell a munkavállaló részére odaadni. Amennyiben a munkáltató elutalja a tandíjat az iskolának, a munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, amit például hozzájárulása alapján levonhat a munkáltató a béréből, és rendezheti a NAV felé.Ha az intézménynek van rá fedezete, érdemes kihasználnia a kedvezőbb adózási lehetőséget, akár a munkavállaló 2018/19-es egész évi tandíjának még az idén történő átvállalásával.A képzés költségeként elsősorban az oktatási szolgáltatásnak a képzőintézmény által kiállított számla szerinti ellenértékét (az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4856
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Tanulmányi szerződés alapján munkavállalónak nyújtott képzési támogatás adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től, ha a munkavállalónak tanulmányi szerződés keretében kifizeti az intézmény a képzési költségét (iskolarendszerű képzés)?
Részlet a válaszból: […]§-ának (6) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.2019-től az Szja-tv. azon rendelkezése is hatályon kívül helyezésre kerül, miszerint a munkáltató egyes meghatározott juttatásként biztosíthat valamely terméket, szolgáltatást, ha azt minden munkavállalónak adja, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján nyújtja azonos feltételekkel és módon, objektív szempontok szerint meghatározott feltételek alapján.Így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4831
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszból: […]eset, ha a munkáltató a munkavállalónak úgy nyújt ilyen támogatást, hogy azt minden munkavállalónak nyújtja, vagy belső szabályzat alapján azonos feltételekkel és módon juttatja a munkavállalóknak [Szja-tv. 70. § (1a) bekezdés].Egyéb esetben munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóköteles.2019. január 1-jétől mind az Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése, mind az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése hatályát veszti, és a helyükbe lépő új rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy az iskolarendszerű képzés költségét a munkáltató egyes meghatározott juttatásként nyújtsa a munkavállaló számára. Az ilyen képzésekhez nyújtott támogatás munkaviszonyból származó bérjövedelemként adózik, ezért azután mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak keletkezik közteherfizetési kötelezettsége (a munkabérre vonatkozó szabályokkal megegyezően). Ez akkor is így lesz 2019-től, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.A folyamatban lévő megállapodások alapján nyújtott támogatások esetében megoldás lehet, ha a munkáltató azt szeretné, hogy a munkavállaló ne járjon rosszabbul, hogy az összeget felbruttósítja, oly módon, hogy a munkavállaló nettóban megkapja azt a támogatási összeget, melyre szüksége van. A munkavállalói közterheket a munkáltató nem vállalhatja át, illetve annak a gyakorlatban ugyanaz lenne a következménye, az átvállalt összeg is bérjövedelemként adózna.Az útiköltség nem képzési költség, ezért arra vagy a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések irányadók, vagy amennyiben az utazás nem minősül hivatali, üzleti utazásnak (kiküldetésnek), akkor ennek finanszírozása is bérjövedelemként történhet csak, a munkaviszonyra vonatkozó közterhek munkáltató és munkavállaló által történő megfizetése mellett.Az OKJ-s képzés egyaránt lehet iskolarendszerű és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4796

7. találat: Képzéshez kapcsolódó utazási költség megtérítése

Kérdés: Költségvetési intézmény két dolgozója tanulmányi szerződéssel OKJ-s képzésben vesz részt. A tanulmányi szerződésben rögzítésre került, hogy a képzéshez kapcsolódó utazási költséget a munkáltató megtéríti a munkavállaló részére. A két dolgozó tanulmányi jogviszonya alapján diákbérlet vásárlására jogosult. A Volán-társaság a számlát - mivel tanulóbérletről szól - csak a dolgozó nevére tudja kiállítani. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet kifizetni a tanulóbérlet árát (munkavállaló nevére kiállított áfás számla), kiküldetésként vagy adómentes juttatásként elszámolható-e?
Részlet a válaszból: […]bérlettel történő elszámolás, hanem a munkáltató nevére szóló számlára van szükség. A kiküldetésekhez kapcsolódóan - szemben a munkába járással - csak a teljes árú bérlet, jegy ára számolható el, a díjkedvezménnyel megváltott bérlet ára nem. A hivatali, üzleti utazáshoz, kiküldetéshez kapcsolódó utazási jegy ellenértéke jövedelemnek nem számító tétel, tehát adómentes.Ha azonban a két dolgozó tanfolyamra utazásával kapcsolatos költségről nem áll[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4365

8. találat: Adókötelezettség - cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszból: […]beletartozik.Szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül a SZÉP kártyán kívüli többi béren kívüli juttatás adóévi értékének az éves keretösszeget, azaz 200 ezer forintot meg nem haladó része és a SZÉP kártya-juttatás együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget, azaz 450 ezer forintot meghaladó része (azzal, hogy a keretbe az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott egyedi értékhatárt meg nem haladó juttatások számítandók bele).Az említett keretösszegek akkor érvényesek, ha a munkaviszony egész évben fennáll. Ha a munkaviszony csak az év egy részében áll fenn, mindkét keretösszeget a munkaviszony fennállásának napjaival kell arányosítani.Az adókötelezettség tehát attól függ, hogy az érintett munkavállaló milyen cafeteriajuttatásokat vett igénybe (béren kívüli juttatást, egyes meghatározott juttatást, esetleg adómentes juttatást). Feltételezve, hogy a jogviszony egész évben fennállt, a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatások tekintetében (ideértve az iskolarendszerű képzés támogatását is) biztos, hogy az éves keretösszeg átlépése miatt ezen juttatások egy részének adókötelezettsége "átcsúszik" az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok alá, feltéve hogy az érintett nem vett igénybe a cafeterián belül adómentes juttatást is. Ha az érintett SZÉP kártya-juttatást is kapott a cafeteria keretében, az béren kívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4357
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Tanulmányi szerződés, tanulmányok támogatása

Kérdés: Egy munkavállalónkkal második egyetemi diploma megszerzésére már kötöttünk tanulmányi szerződést. Most olyan kéréssel fordult intézményünkhöz, hogy támogassuk doktori képzését is. Köthetünk-e dolgozónkkal egyszerre több tanulmányi szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]eltöltendő idő és az esetleges egyéb kötelezettségek teljesítésének meghatározására (például arra, hogy a második szerződésben kikötött, munkáltatónál töltendő idő csak az elsőben kikötött idő lejárta után kezdődik meg).Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy az iskolarendszerű képzés költsége az Szja-tv.-ben meghatározott mértékig béren kívüli juttatásnak,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4177
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Iskolába járás címén kifizetett útiköltség-térítés

Kérdés: Költségvetési intézmény dolgozójával kötött tanulmányi szerződésben vállalta az iskolába járás útiköltség egy részének megtérítését, maximum havi 20 E Ft értékhatárig, a számlák leadásával. Milyen rovatra kell elszámolni az iskolába járás címén kifizetett útiköltség-térítést? A csatolt számlákat egyenként, számlaként kell-e rögzíteni a pénzügy modulban, és áfarovatra is kell-e kontírozni a számlák áfatartamát, vagy elég egyéb tételként, áfamentesen rögzíteni a 20 E Ft-ot?
Részlet a válaszból: […]részére a számla ellenértékéből megtérített részt.A kiküldetési költséget az Áhsz. 15. sz. mellékletében foglaltak szerint a K341. rovatra kell elszámolni. "Ezen a rovaton kell elszámolnia) a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők belföldi és külföldi kiküldetéseivel kapcsolatos valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadást, így különösen az utazási és szállásköltségeket, az elszámolható élelmezési és egyéb (például poggyászmegőrzés, telefon) kiadásokat, a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítést."A működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adót a K 351 rovaton kell elszámolni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4151
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 24 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést