Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...részére.Iskolarendszerű képzés alatt az olyan képzés értendő, amelynek résztvevői a képzést folytató intézménnyel tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban állnak. Az OKJ-s képzések lehetnek mind iskolarendszerűek, mind iskolarendszeren kívüliek. Hogy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Megtérített képzési költségek adózási szabályai

Kérdés: A hivatal tanulmányi szerződést kötött az egyik vezető köztisztviselőjével. A vezető munkatárs az ELTE Jogi Karán másoddiplomás képzésben vesz részt, melynek költségeit a tanulmányi szerződés alapján a hivatal megtéríti. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a 2004. évi szabályok alapján keletkezik-e adókötelezettsége a hivatalnak vagy esetleg a köztisztviselőnek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.Az Fk-tv. 29. § 9. pontja alapján iskolarendszeren kívüli képzés az olyan képzés, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.
Kapcsolódó címkék: