Maradvány elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv 2019. évi költségvetési maradványa az Ávr. 150. §-a szerinti kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványnak minősül. Ezen maradvány összegéhez kapcsolódó azon kötelezettségvállalások esetén, amely a 2019. évi nyilvántartásba vételkor költségvetési évben esedékesként került könyvelésre, de pénzforgalmilag nem került kiegyenlítésre 2019. 12. 31-ig, szükséges-e átsorolni a zárás során a költségvetési évet követően esedékes kötelezettséggé, kötelezettségvállalássá, vagy tárgyéviként kell továbbra is szerepelnie? A számlák egy része 2019. 12. 31. előtti lejáratú, de likviditási problémák miatt nem került kiegyenlítésre, másik része 2020. 01. 01. utáni lejáratú. A fizikai teljesítés mindkét típus esetén megtörtént 2019. 12. 31-ig. A számlák egy részét 2019-ben, másik részét pedig 2020-ban vették kézhez. A számlák között van egyszeri ügylet és folyamatos teljesítésű is.
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 46. §-ának (2) bekezdése alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű kiadási előirányzatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Maradvány elszámolása

Kérdés: Hivatkozva a 4042. kérdésszámra, szeretnénk megkérdezni, hogy mit kell az alatt érteni: "Kapcsolódó tételek: a maradvány elszámolása, annak függvényében, hogy mi az átvétel fordulónapja". Mi a teendő akkor, ha a beolvadó szerv év közbeni maradványa negatív előjelű?
Részlet a válaszából: […] ...maradványelszámolás annak függvénye, hogy mi az átvétel fordulónapja, azaz mikori dátummal szűnik meg, olvad be a költségvetési szerv. Ez a beolvadás történhet az év utolsó napján is, ami egybeesik az éves beszámolókészítés időszakával (1. pont szerint), de év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.
Kapcsolódó címke: