Számfejtett, de fel nem vett munkabér

Kérdés: Szervezetünk jogállása költségvetési szerv. Nyáron elhunyt dolgozó részére ki nem fizetett járandóság könyvelésével, kezelésével kapcsolatban kérdezzük, hogy a hagyatéki végzés kiállításáig milyen főkönyvön kell azt nyilvántartani, illetve hogyan könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra könyvviteli számlán kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Megelőlegezett táppénz

Kérdés: A december hónapban kifizetett táppénzt az önkormányzat intézményénél 3657-re könyveljük, vagy rá kell könyvelni egy rovatra? Ha igen, milyen rovatra?
Részlet a válaszából: […] Folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása főkönyvi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Jubileumi jutalom alapja

Kérdés: Óvodánk konyhai dolgozója (közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik) nyugdíjba megy 2026 augusztusában. Jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom számításának mi az alapja? Csak az alapilletmény számít bele, vagy más pótlék, munkáltatói döntésen alapuló rész is?
Részlet a válaszából: […] ami pedig a pótlékok nélküli havi munkabért jelenti az Mt. 136. §-ának (2) és 139. §-ának (2) bekezdése alapján. A pótlékok tehát, mivel nem részei az alapbérnek, hanem azonfelül járnak, nem számítanak bele a jubileumi jutalom alapjába.A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész azonban más természetű: a Kjt. 66. §-ának (1) és (7) bekezdései szerint a fizetési osztályok fizetési fokozataihoz garantált illetmény tartozik (a mindenkori költségvetési törvényben található illetménytábla, illetőleg a minimálbérről, garantált bérminimumról szóló szabályozás szerint). E garantált illetménynél magasabb összegű illetmény pedig akkor állapítható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Bölcsődei dajka besorolása

Kérdés: A bölcsődei dajka munkavállaló 16 év munkaviszonnyal rendelkezik vállalkozói szférában, és 11 év közszférában eltöltött jogviszonnyal. Végzettsége középfokú. A BDDSZ által szervezett, a 15/1998. NM rendelet előírásainak megfelelő tanfolyamot elvégezte, amely tanúsítványt adott. A 15/1998. NM rendelet 44. §-a (1) bekezdésének megfelel a végzettsége, a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot elvégezte a rendelet 176. §-ának (3b) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A 20/2017. EMMI rendelet alapján a bölcsődei dajka tanfolyamra való jelentkezés feltétele alapfokú vagy középfokú végzettség. A Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdéseken túlmenően figyelembe kell venni a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Mivel a bölcsődei dajka munkakör alapfokú végzettséggel is betölthető, és a 15/1998. NM rendelet a munkakör betöltésétől számított 12 hónapon belül írja elő a képesítési követelmények valamelyikének megszerzését, véleményünk szerint az alapfokú végzettséggel az első munkaviszonya óta rendelkezik, így a besorolásnál valamennyi munkahely beszámítandó.
A BDDSZ tájékoztatója szerint:
„Eszmei közalkalmazotti idő számítása
A Kjt. 78/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan megjegyezzük, hogy:
– Kisgyermeknevelő munkakör esetében, csak azokat a korábbi Mt. szerinti jogviszonyokat lehet figyelembe venni, amikor a dolgozó rendelkezett már valamelyik csecsemő- és kisgyermekgondozó-nevelő szakképesítéssel a 15/1998. NM rendelet 2. számú mellékletében előírtak közül.
– Bölcsődei dajka, konyhalány, egyéb technikai és adminisztratív munkakörök esetén nincsen képesítésre vagy iskolai végzettségre vonatkozó előírás a 15/1998. NM rendeletben (a Magyar Bölcsődék Egyesülete által szervezett bölcsődei dajka tanfolyam nem minősül államilag elismert szakképesítésnek), ezért esetükben valamennyi korábbi munkahely jogszerző időnek számít. Viszont, azon bölcsődei dajkák esetén, akik a 01193003 azonosító számú dajka szakképesítéssel rendelkeznek, már csak a dajka szakképesítés megszerzésétől számított, a Kjt. 87/A. §-a szerint elfogadható jogviszonyok adnak jogszerző időt, azonosan a kisgyermeknevelő munkakörnél alkalmazandó szabályhoz.”
A dolgozó nem a 01193003 azonosító számú dajka szakképesítéssel rendelkezik, hanem a miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot végezte el, melyet a Magyar Bölcsődék Egyesülete szervezett. Fenti szabályok és tények alapján a besorolásánál helyesen járunk el, ha a vállalkozói és a közszférában eltöltött éveket is beszámítjuk a fizetési fokozat tekintetében?
Részlet a válaszából: […] töltött be).A gyermekjóléti ágazat közalkalmazotti munkakörei tekintetében a „munkakörhöz szükséges iskolai végzettségeket vagy képesítéseket” a 15/1998. NM rendelet sorolja fel. Ennek 2. melléklete 2017. január 1-jétől a bölcsődei dajka munkakörhöz vagylagosan– a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam, vagy– 01193003 számú dajka szakképesítés meglétét írja elő.A bölcsődei dajka munkakör ellátására szervezett tanfolyam „hatósági jellegű képzésnek” minősül a 20/2017. EMMI rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. Az e rendelet 2. melléklete szerinti tanúsítvány csak annyit tartalmaz, hogy az érintett „a bölcsődei dajka részére előírt tanfolyamot elvégezte, és sikeres vizsgát tett”. Tehát a bölcsődei dajka tanfolyam valóban nem ad sem iskolai végzettséget, sem állam által elismert szakképesítést vagy szakképzettséget.A kérdés tehát az, hogy a Kjt. 2004. január 1-jétől hatályos 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti „munkakörhöz szükséges képesítés” fogalom körébe csak az állam által elismert szakképesítések, szakképzettségek tartoznak-e bele, vagy a hatósági jellegű képzések – pl. a dajkatanfolyam – is.A 257/2000. Korm. rendelet 2. melléklete szerint a bölcsődei dajka az „A”–„D” fizetési osztályok közül sorolható be valamelyikbe. A besorolást a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontja alapján kell elvégezni, mely nem említi a besorolás alapjaként – még akkor sem, ha a munkakör betöltéséhez jogszabály alapján szükségesek – a hatósági képzéseket, csak az iskolai végzettségeket és a szakképesítéseket, szakképzettségeket.A Kjt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Nők kedvezményes nyugdíjazása

Kérdés: Szociális ágazatban (családsegítő központban) dolgozó közalkalmazott 2026. augusztus 1. napjával szeretne a nők kedvezményes nyugdíjába menni (szolgálati ideje megvan). A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nélkül igényelheti-e a kedvezményes nyugdíjat? Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a közalkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] kérdés a már megállapított „nők 40” nyugdíj tényleges folyósíthatósága. A Tny. 83/C. §-a kimondja, hogy – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – az öregségi nyugdíjat szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas pl. közalkalmazotti jogviszonyban áll. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről hivatalból dönt. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését. Az említett kormányrendeleti kivételeket a Tnyvhr. 73/B §-ának (1) bekezdése szabályozza, ennek a) pontja alapján „a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállására tekintettel, ha a jogviszony szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál áll fenn”. Mivel a család- és gyermekjóléti központ a Gyvt. szerinti gyermekjóléti intézmények közé tartozik, az itt dolgozó közalkalmazott nemcsak hogy igényelheti, de ténylegesen meg is kaphatja a jogviszonya fenntartása mellett az öregségi nyugdíjat.Ebben az esetben tehát a szokásos módon kell elindítani a nyugdíjazás folyamatát az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Rovat alábontása

Kérdés: Önkormányzatunknál jelenleg a K312 rovatot alábontjuk a könnyebb egyeztetés és az analitikus nyilvántartások csökkentése érdekében. Tiltja-e valami azt, hogy a rovatot alábontsuk?
Részlet a válaszából: […] nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá,b) teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák – saját hatáskörben, döntés alapján – kizárólag a 15. mellékletben az egyes rovatok leírásánál, a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő – „ebből:” jelzéssel feltüntetett – részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási számlákra bonthatók tovább,kivéve, ha a költségvetési könyvvezetési kötelezettség teljesítése olyan egyedi fejlesztésű, az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Külföldi szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő jármű Romániában lerobbant. A gépjármű szállításáról, javításáról román nyelven készpénzes számla került kiállításra. Az önkormányzat közösségi adószámmal nem rendelkezik. A számlát a román fél adómentesen állította ki. A kiállított számla alapján az önkormányzatnak az áfát Magyarországon kell bevallani és megfizetni? A számlát a könyvelésbe a pénztárba történő kifizetés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és kifizetni?
Részlet a válaszából: […] számlán szerepeltette-e. Vélelmezhető, hogy a román fél nem adott adatszolgáltatást a közösség más tagállami adóalany részére nyújtott szolgáltatásról a VIES rendszerben. Vélelmezhető, hogy a román szabályok szerint ottani alanyi adómentes számlát állított ki, aki a javítási szolgáltatást végezte.Az önkormányzat az eladó közösségi adószámának ismerete nélkül, és anélkül, hogy ő maga rendelkezne közösségi adószámmal, nem tudja helyesen bevallani a kérdéses számlát. Abban az esetben lehetne szabályosan rendezni az ügyletet, ha közösségi adószámot igényelnek, megadják a román partnernek, aki annak birtokában kiállít közösségi mentes szolgáltatásról szóló számlát, amelyen a saját közösségi adószáma is szerepel.Javasoljuk, hogy a jövőben a hasonló esetek elkerülése érdekében igényeljenek közösségi adószámot, és azt adják meg a partnernek közösségi szolgáltatás igénybevétele esetén.Az Áfa-tv. 80. §-a szerint az árfolyamszámítást az alábbiak szerint kell megállapítani:(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amelya) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor,c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskorérvényes.(2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyeta) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagyb) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett (kötelezett) így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.Az MNB-árfolyam áfaalap megállapításához akkor alkalmazandó, ha annak választását bejelentették az adóhatósághoz.A kötelezettségvállalást az Áhsz. 15. §-ának (5) bekezdése szerint a beszerzés, a szolgáltatás igénybevételének teljesítési időpontja szerinti árfolyam kell nyilvántartásba venni. Az átszámításhoz az árfolyamot az Áhsz. 20. §-ának (3) és (4) bekezdései szerint kell figyelembe venni. Ennek alapján a külföldi pénz-értékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Helyi bérlet juttatása nemzetiségi önkormányzat tagjainak

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat éves arcképes helyi bérletet vásárolt a tagok részére. A vásárolt bérlet után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség? A tagok részére személyi juttatásként kell számfejteni?
Részlet a válaszából: […] sorolható be az 1. sz. melléklet valamely alpontja szerint adómentes juttatások közé, és az Szja-tv. 7. §-a szerinti adóalapba nem tartozó tételek közé sem sorolható. A nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik nyilvántartott tagsággal, és nem kér tagdíjat a nemzetiséghez tartozó állampolgároktól, ezért nem értelmezhető tagdíj ellenében kapott szolgáltatásnak sem, továbbá nem tekinthető sem munkába járásnak, sem jövedelem megszerzéséhez kapcsolódó költségtérítésnek.Véleményünk szerint összevont jövedelem szabályai szerint kell adóztatni és személyi juttatásként számfejteni. A kérdéses juttatás nem munkavégzés ellenértéke, és a nemzetiség tagjai nem állnak semmilyen jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Pedagógusok illetményemelése

Kérdés: A 435/2025. Korm. rendelet alapján a munkáltató a tanárok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, Púétv. 98. §-a szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10%-kal köteles emelni, figyelemmel arra, hogy a teljesítményértékelés alapján biztosított illetményemelés összege ne változzon. A jogszabály alapján így a besorolási illetményt kell 10%-kal emelni, a TÉR-illetményemelés változatlanul hagyásával? Az esélyteremtési illetményrész pedig az emelt besorolási illetmény 20%-a lesz?
Részlet a válaszából: […] illetményrész, illetőleg az (5) bekezdés szerinti esélyteremtési illetményrész. A sávon belüli illetményrészt kell megemelni – ha erre az adott pedagógus jogosult – a Púévhr. 95/A. §-a szerinti mesterfokozat után járó 7%-os, egyes tantárgyak tanítása utáni 2%-os illetménynövekedéssel, tehát ezek is az emelés alapját képezik.A 435/2025 Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése azt is előírja, hogy 2026. januári illetményemeléskor a 2024/2025. tanévi TÉR alapján, 2025. szeptember 1-jével biztosított illetményemelés összege az emelt illetményen belül nem változhat.Minderre tekintettel tehát az emelés kiszámításakor úgy célszerű eljárni, hogy a munkáltató a fenti elemekből álló, 2025. decemberi illetmény összegét 10%-kal (vagy amennyivel az adott pedagógus számára emelni kíván) megemeli, abból levonja a TÉR-emelés összegét, a maradékot pedig felosztja azon illetménynövekedések és illetményrészek között, amelyekre az adott pedagógus jogosult. Tehát pl. abban az esetben, ha a pedagógus jogosult az esélyteremtési illetményrészre, akkor a TÉR-emelés levonása után maradó összeg egyhatoda lesz az esélyteremtési illetményrész összege, öthatoda pedig a besorolási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Elmaradt munkabér utáni kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 383. számában megjelent 6927. számú kérdés kapcsán szeretnénk megerősítést kapni, hogy abban az esetben továbbra is a K355-re kell könyvelni az elmaradt munkabér utáni kamatot, amennyiben a KIRA-ban ez a K123 rovaton került rögzítésre, járulék alapjául szolgáló jogcímen?
Részlet a válaszából: […] hogy a kifizetések az Szja-tv. szerint jövedelmet keletkeztetnek-e vagy sem, azaz számfejtési kötelezettséggel járnak-e vagy sem. A megítélt kártérítés és az elmaradt munkabér utáni kamat összegét az Áhsz. 15. melléklete szerinti K355.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
1
2
3
6