Utazási költségtérítés

Kérdés: Intézetünk önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, ahol alkalmazásban állnak kutató munkatársak. A kutatómunkát végző alkalmazottaknak heti 2 munkanapon (hétfő és kedd) kell az intézet székhelyén végezni a munkájukat. Ezen munkatársak lakcíme sok esetben Budapest, az intézet székhelye pedig vidék. A munkavállalók munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést, ezért személygépjárművel utaznak vidékre. Ezen alkalmazottak részére a napi munkába járási költségtérítést vagy hazautazás költségtérítését tudjuk kifizetni? Mikor járunk el jogszerűen? Véleményünk szerint akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, mivel szerintünk a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásról van szó. A gyakorlat alapján a heti 2 nap munkavégzést 1 vidékre és 1 visszautazási, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre költségként számolnánk el, kilométerenként az intézet által engedélyezett Ft/km összeggel. Ebben az esetben a munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphatnak adómentesen a munkavállalók, havi felső összegkorlát nélkül. Az elszámolás tekintetében, másik vélemény, hogy akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, és a hazautazásra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzuk, tehát legfeljebb havonta négyszer kerül számukra elszámolásra az oda- és visszautazás.
Részlet a válaszából: […] munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló részére ehelyett 18, legfeljebb 30 Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés [16/2023. Korm. rendelet 1. §, 39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a) pont].A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontja határozza meg a munkába járás fogalmát. Ennek alapján az intézet székhelyére történő munkabeosztás szerinti munkavégzés munkába járásnak minősül, aminek költségtérítésére a munkába járás költségtérítésének szabályait[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Költségvetési szervek tevékenysége

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv végezheti-e kiegészítő tevékenységként a szabad kapacitása terhére az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló társaságok könyvelését? Kiegészítő tevékenységként kerülne ez be az intézmény alapító okiratába. Kell-e számlázni a szolgáltatást az intézmény és a társaságok között, ha az intézmény bérköltségre kap támogatást az önkormányzattól? Vagyis nem piaci alapon nyújtja majd a szolgáltatást.
Részlet a válaszából: […] vállalkozási tevékenység között, hogy az alaptevékenység minden esetben kapcsolódik a költségvetési szerv alapfeladatához, és annak ellátása nem irányul haszonszerzésre, a vállalkozási tevékenység végzése nem kötelező, hanem haszonszerzés céljából végzi a költségvetési szerv. Az alapító okiratban meghatározott alap-fel-adat esetében nem a haszonszerzés a cél, hiszen azt kötelezően kell végezni, azonban keletkezhet rajta nyereség.Főszabály szerint a költségvetési szervnek a rendelkezésre álló kapacitásokat a szakmai alapfeladat ellátására kell felhasználnia. A vállalkozási tevékenység célja, hogy a költségvetési szerv időleges szabad kapacitását a vállalkozási tevékenység keretében hasznosítsa, és ha abból bevétel származik, az vállalkozási tevékenységnek minősül akkor is, ha azon tényleges nyeresége nincsen.Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az intézmény könyvelési szolgáltatást nyújt vállalkozásoknak, amelyről számlát kell kiállítani a szolgáltatást igénybe vevő részére. Az Áfa-tv. nincs tekintettel arra, hogy az adóalany által végzett tevékenységnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.
Részlet a válaszából: […] jogviszonyt az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését követően is fenntartották, akkor a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése alapján később azt felmentéssel szüntetheti meg [Kttv. 63. § (1) bekezdés d) pont]. Természetesen lehetőség van lemondásra és közös megegyezéses megszüntetésre is, de egyik sem kötelező. A második esetben, ha a női köztisztviselő a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesíti (azaz a „nők40” nyugdíjhoz szükséges jogosító időt a jogviszonya fennállása alatt megszerzi), és a jogviszonya felmentéssel való megszüntetését kérelmezi, akkor a munkáltató a kérelem alapján köteles őt felmenteni [Kttv. 63. § (2) bekezdés f) pontja].A második megválaszolandó kérdés arra vonatkozik, hogy – amennyiben nem köztisztviselőként foglalkoztatják tovább – munkavállalóként lehet-e a nyugdíjast alkalmazni. A Kttv. 258. §-a alapján munkavállalók is alkalmazhatók az Mt. szerint; olyan rendelkezés nincs sem a Kttv.-ben, sem az Mt.-ben, amely kizárná, hogy nyugdíjjogosult személyt foglalkoztassanak munkaviszonyban. A Kttv. 6. §-ának 13. pontja alapján azonban csak olyan személyek lehetnek munkavállalók, akik nem látnak el köztisztviselői feladatokat, azaz nem járnak el a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében vezetőként és ügyintézőként. A Kttv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése is ezt támasztja alá: „a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag (…) közszolgálati jogviszony létesíthető. Megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői, köztisztviselői kinevezés adható.” Aki a 29/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 20. pontjában szereplő gazdasági feladatkört – vezetői megbízás nélkül – látja el, tehát a polgármesteri hivatal működtetését szolgáló feladatokat végez, az nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot. Tehát az ilyen, pénzügyi területen dolgozó személy (nyugdíjas) munkavállalóként foglalkoztatható. Ezzel kapcsolatosan adtunk arról is tájékoztatást, hogy a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy által vállalt pénzügyi kötelezettség ellenjegyzésére a hivatal gazdasági vezetőjén kívül az általa kijelölt köztisztviselő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Nemzetiségi önkormányzat rendezvényén fellépő előadó szállásköltségének elszámolása

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat előre meghirdetett rendezvényén fellépő előadó szállásköltségéről a nemzetiségi önkormányzat számlával rendelkezik. Reprezentációnak minősül-e a költség, vagy dologi kiadásként könyvelendő-e a K337 rovaton belül, mint szállásköltség? A nemzetiségi önkormányzat elnöke vállalhat-e általános működéshez kapcsolódó kifizetések alapját képező kötelezettséget (pl. levélfeladás, laptop javítása, parkolóbérlet vásárlása) előzetes, képviselő-testületi határozat nélkül?
Részlet a válaszából: […] rendezvényeken, eseményeken, valamint az állami, egyházi ünnepekkel kapcsolatos rendezvényeken részt vevők közül azon személyek utazásának, szállásának költségét, akik a program szerint ott a munkájukat végzik (pl. a rendezők, szervezők, meghívott előadók, fellépő művészek, a munkaköri feladatuk szerint az esemény által érintett dolgozók, a kifizető tevékenységében közreműködő, az esemény által érintett meghívottak esetében) nem kell reprezentációként kezelni, ha a hivatali, üzleti utazásra (kiküldetésre) vonatkozó szabályok egyébként alkalmazhatók.Az utazás és a szállás reprezentáció keretében történő biztosítása azok esetében merül fel, akik a felsorolt eseményeken vendégként (pl. üzleti partnerként, hivatali partnerként, díszvendégként, hozzátartozóként) vesznek részt.Az Ávr. 52. §-ának (7) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Óvodai nevelő besorolása

Kérdés:

Óvodában dolgozó óvodai pedagógiai asszisztens 2026. 05. 14-én középfokú óvodai nevelő végzettséget szerzett, ez alapján pedagógusi munkakörbe kerül besorolásra. Az oklevél a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. tv. 93. §-a értelmében a Szakmajegyzékben meghatározott 5 0188 25 02 azonosító számú óvodai nevelő megnevezésű szakma megszerzését igazolja. Hogyan kell besorolni, milyen bérrel nevezzük ki a középfokú óvodai nevelő dolgozót?

Részlet a válaszából: […] munkakör ellátható. Mindezek alapján az óvodai nevelő szakma a pedagógus-szakképzettségek közé tartozik, és az ezzel rendelkező személyt – akár óvodapedagógusi, akár nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkakört lát el – a pedagógus-előmenetel szerint kell besorolni [Púétv. 96. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont].Ha az érintett pedagógiai asszisztens átkerül pedagógus-munkakörbe, akkor a Púévhr. 37. §-ának (1) bekezdése alkalmazandó, amely szerint „a köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél (...) kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust (...) Gyakornok fokozatba kell besorolni”. A szakmai gyakorlat számításakor a korábbi, NOKS munkakörben eltöltött idő nem vehető figyelembe [Púév-hr. 42. § l) pont]. A Gyakornok fokozathoz fix illetmény tartozik, amely 2026-ban teljes munkaidő esetén 705.000 Ft/hó [Púévhr. 88. § (1) bekezdés].Ha az érintett kollégának 2 évnél több szakmai gyakorlata lenne [pedagógusvégzettség nélkül szakmai gyakorlat a Púévhr. 42. § (1) bekezdés g) pontja alapján állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Horgászjegy áfája

Kérdés:

A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Részlet a válaszából: […] például halászati vagy vadászati jog.A területi (vagy éves) jegy egy adott vízterületre vagy vízrendszerre (pl. egy tóra, holtágra vagy folyószakaszra) érvényes, meghatározott hosszan – leggyakrabban egy teljes naptári évre.Napi horgászjegy egy konkrét időtartamra, jellemzően a megvásárlástól számított 24 órára vagy egyetlen naptári napra szól.Véleményünk szerint a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője által értékesített horgászatra jogosító napijegy, éves horgászjegy és a területi jegy között nem indokolt különbséget tenni az áfamérték szempontjából. Véleményünk szerint mindkét esetben ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás történik.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az ingatlan, ingatlanrész bérbeadása adómentes, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtója nem élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított adókötelessé tétel lehetőségével. Amennyiben a szolgáltatásnyújtó adóalany az ingatlan bérbeadásait a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlanok körére kiterjedően adókötelessé tette, a szolgáltatást 27%-os mértékű adó terheli.Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének la.) pontja szerint mentes az adó alól a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet – ideértve az egyesületet is – által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelynek kizárólagos vagyoni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Késedelmi kamat megállapítása részletfizetésnél

Kérdés: Önkormányzatunk haszonbérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A bérleti díj megfizetése nem történt meg határidőben, ezért fizetési meghagyást kértünk. Az eljárás során a közjegyző részletfizetést engedélyezett az adósnak 23 havi törlesztőrészletben. A késedelmi kamat megállapítása a jogosult feladata. A késedelmi kamat megállapítása során a kamat alapja a számlában szereplő teljes bérleti díj összege lesz mindaddig, amíg a teljes tartozás rendezésre nem kerül, vagy a részletfizetésekkel csökkentett tőke összegét kell figyelembe venni az egyes kamatszámítási időszakokban?
Részlet a válaszából: […] és a késedelemben töltött idővel arányosan (a meg nem fizetett napok száma alapján) szabad felszámítani, a már törlesztett részek után nem. Amikor a kötelezett befizet egy részletet, a fennálló tőke és ezáltal a kamat alapja is csökken a törlesztés összegével. A következő időszakban a kamatot már a csökkentett tőkeösszeg után kell megállapítani.Ha a kötelezett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Útépítési együttműködés

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet készít elő, melyben útépítés céljából előzetes szándéknyilatkozat alapján érdekeltségi hozzájárulást szeretne beszedni a lakosságtól, amely részben fedezné a költségeinket. A befizetett érdekeltségi hozzájárulásról áfás számlát kell-e kiállítani, vagy határozatot kell hozni áfakörön kívüli ügyletként?
Részlet a válaszából: […] formáját a résztvevők maguk határozzák meg.A (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzat – ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz – az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig – a rendeletében meghatározott módon – útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.Az önkormányzat a hozzájárulást közigazgatási, közhatalmi jogkörében (helyi rendelet vagy hatósági határozat alapján) veti ki. Mivel ez nem piaci alapú szolgáltatásnyújtás, az önkormányzat ebben a tevékenységében nem adóalanyi minőségében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

EU-s pályázatból finanszírozott vendéglátás

Kérdés: Önkormányzatunknál EU-s pályázatból (pl. Interreg-, TOP-pályázatok) finanszírozott szolgáltatást (vendéglátást) nyújtottunk külső résztvevőknek sajtótájékoztató keretében. Az Szja-tv. 1. mellékletének 4.27 pontja alapján úgy értelmezzük, hogy ez a szolgáltatás reprezentációs adó alól mentes lehet. Jól értelmezzük ezt az adómentességet?
Illetve további kérdéseink merültek fel az Szja-tv. 1. melléklet 4.25 és a 4.27 pontjait illetően:
1. Minden egyes EU-s projektre vonatkozik ez a szabály, pl. Interreg-, TOP-pályázatok esetében?
2. Amennyiben a projekten belül 15% az önerő, és a pályázat megoszlik EU-s és hazai forrásból elnyert támogatásra, akkor ebben az esetben is mentes teljes mértékben a vendéglátásszámla a reprezentációs adó alól?
3. Ha a munkavállalónk (4.25 pont) az EU-s és hazai projekt keretén belül külföldi kiküldetésen munkavacsorán vesz részt, és az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozza a vacsora díját, akkor mentes a reprezentációs adó alól?
4. Az EU-s és hazai projektből finanszírozott külföldi kiküldetésnél a munkavállaló és külsős személyek esetében a szállásszámlán külön feltüntetett étkezések díja szintén mentes lehet a reprezentációs adó alól?
Részlet a válaszából: […] felhasználást, akkor az Szja-tv. 1. sz. melléklet 4.27. pontja szerinti adómentesség alkalmazható.2. Az Szja-tv. 70. §-ának (4a) bekezdése szerint a 69. § (5a) és (5b) bekezdésétől, valamint a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.Az adómentesség nem függ attól, hogy milyen forrásból finanszírozzák a reprezentációt, de az étteremnek, ahol étkeznek, belföldi étteremnek kell lennie, és meg kell felelnie az Szja-tv. 70. § (4b) bekezdése d) alpontjának.3. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja szerint a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogya) a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, programterv szerinti feltételeknek,b) a munkáltató a szolgáltatást bármely, vagy – ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza – bármely jogosult munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi,c) a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének,azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá az Mt. előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló, az előbbiek és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakmai oktatásban részt vevő magánszemély, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Szakértői díj elszámolása

Kérdés:

Az önkormányzat 2024. évben szerződést kötött egy egyéni vállalkozóval külső szakértői szolgáltatás elvégzésére, aki az általános szabályok szerint adózott a szerződés megkötésének időpontjában (2-es volt az adószáma). A szerződés alapján előleg kifizetésére is sor került 2024. évben. A kifizetett előleget könyveltük, szerepel az önkormányzat könyveiben 36514 főkönyvi számon, az áfa értéke pedig a 36413 főkönyvi számon. 2026-ban ez az egyéni vállalkozó elvégezte a szerződésben vállalt feladatát, be szeretné nyújtani a végszámláját, de már alanyi adómentesként (1-es adószámmal). A szerződés módosítására nem került sor az alanyi adómentességgel kapcsolatban. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Hogyan kell kiállítania a végszámláját, milyen adattartamú számlát vagyunk kötelesek befogadni? Ha alanyi adómentesként állít ki végszámlát, akkor hogyan kell kikönyvelnünk az előleget és annak áfáját a végszámla benyújtását követően?

Részlet a válaszából: […] juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.Az előleg teljesítési időpontjában a vállalkozó áfaalany volt, ezért az előlegről jogszerűen állított ki áfás számlát. Az előlegszámlát nem kell módosítani. A végszámla kiállításának időpontjában a vállalkozó alanyi adómentes. Alanyi adómentesként nem állíthat ki áfás számlát. A kiállítandó végszámla összege attól függ, hogy a szerződésben hogyan állapodtak meg. Amennyiben a megállapodás nettó+áfa összegről szól, akkor értelemszerűen csak a nettó összeget számlázhatja a vállalkozó, és ebből kell az előleg bruttó összegét levonni. Amennyiben bruttó összegben állapodtak meg, akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
1
2