383. Költségvetési Levelek / 2026. február 10.
TARTALOM

Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?

Önkormányzatunk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek ünnepélyes megnyitóján szeretnénk fellépőket szerepeltetni és helyi termékek ingyenes kóstolóját biztosítani a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat a fellépő(k) és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlá(ka)t fogja befogadni. A rendezvény ingyenes (nem lesz belépőjegy), és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A rendezvény kapcsán felmerülő fellépőkkel és termékek kóstolásával kapcsolatos költséget egy nonprofit kft. állná abban az esetben, ha az önkormányzat tovább tudná számlázni az említett kiadásait 8230 (Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) TEÁOR-kóddal.
A fentiekkel kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel:
1. A 8230 TEÁOR-kód felvehető az önkormányzat részéről? Ha igen, a MÁK-nál kell kezdeményezni, és automatikusan a NAV-nál is végbemegy a módosítás?
2. Ha a TEÁOR-kódot felvette az önkormányzat, továbbszámlázhatja a fentiek szerinti költségeket?
3. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfás. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani?

Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Pedagógusként részmunkaidőben dolgozó munkavállaló (nő) a nyugdíj előtti csökkentett munkaidőt már kérelmezhetné, de nem szeretne kevesebb órát, ilyenkor az illetménye hogyan változik? Lehetséges ez egyáltalán?

Az önkormányzat a tulajdonában lévő erdőrészt kivágatja egy vállalkozóval. A vállalkozás kiállítja a számlát a fa kivágásáról. A kivágott fát az önkormányzat értékesítheti magánszemélyeknek? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozási tevékenységgel.

Elszámolásra kiadott előleg 30 napon túli elszámolásáról szeretnénk tájékoztatást kérni. Ki adózik és hogyan?

Korábbi foglalkoztatottunk munkaügyi pert kezdeményezett hivatalunkkal szemben. A peresített tőkeösszeg jogcíme személyi juttatás. Milyen rovatkódon kell elszámolni a tőkeösszeget, a hivatal volt foglalkoztatottja miként adózik a juttatás után, milyen járulékfizetési kötelezettsége van hivatalunknak?

Devizaszámlánk van, aminek év végén az euróegyenlegét az MNB euródeviza-középárfolyamon átszámítjuk forintra. A különbséget lekönyvelem árfolyam-különbözetnek. Erre a bankszámlára csak az ERASMUS+ pályázat támogatási összegeit kapjuk. Év végén a maradvány forintösszegét is korrigálnom kell a bankszámla forintegyenlegéhez? A maradvány megegyezik a devizaszámla év végi euróösszegével, de nyilván az évközi támogatások összegei más árfolyamon lettek könyvelve, ezért most a maradvány és a bankszámlaegyenleg eltér egymástól.

Bentlakásos szociális intézményként működünk. Saját konyhán főzzük az ellátottak részére az ételeket, amelyekből a dolgozók is vásárolhatnak ebédet, amelyet az intézmény áfával növelten számláz ki feléjük. Pontosan milyen szabályokat kell figyelembe vennünk a dolgozói ebéd kapcsán, illetve az ebből származó bevételt milyen rovatra kell könyvelni?

Önkormányzatunk szeretne áfaalanyi mentességet kérni. Nincs semmilyen intézménye (pl. óvoda, orvosi rendelő stb.), a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás útján oldja meg. Minimális bevétele van önkormányzati ingatlanok bérbeadásából. Van akadálya, hogy az önkormányzat kikerüljön az áfakörből?

Az önkormányzati intézmény által elkezdett önkormányzati ingatlanon végzett beruházást az intézmény 2026. 06. 30-ai megszűnését követően a közfeladatot átvevő önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő kft. folytatta. A kft. a közfeladatot közszolgáltatási szerződés alapján számlásan, áfa felszámításával végzi. A közfeladat ellátása érdekében irodai berendezéseket és egyéb eszközöket is vásárolt. A vagyonrendelet kimondja: Az ingatlanfelújítás és az eszközök beszerzésének áfatartalmát levonásba helyezte. Jelenleg az önkormányzat ingyenesen kéri 2025. december 31-ei időponttal az ingatlanon végzett beruházás átadását a kft.-től. A kft. ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra nincs az áfa hatálya alá bejelentkezve.
1. A 2025. december 31-ei átadás milyen bizonylat alapján történjen? Szükséges számlát kiállítani, vagy egy átadás-átvételi bizonylat is elegendő?
2. A 2025. december hóban történő átadás miatt a december havi áfabevallásban kell megfizetni az átadás áfatartalmát?
3. Az átadás miatt önellenőrzéssel kell a beruházás folyamán levont áfatartalmat befizetni?

Önkormányzati rendelet alapján, ha az ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség-, súlyos baleset- vagy vagyonveszélyes állapot, valamint elhalt, kiszáradt fa esetében a fa kipusztulása a használónak nem felróható okból következett be, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Amennyiben a fapótlási kötelezettség fizikailag nem teljesíthető, úgy a vissza nem pótolt fák pénzbeli megváltását kell előírni. Az önkormányzat saját területen vágott ki fát, így az önkormányzati rendelet alapján kötelezetté vált bírság megfizetésére, a pótlandó fák pénzbeli megváltására. Mi a jelen gazdasági esemény könyvelésének menete? A gyakorlatban az „önmagunknak” fizetendő bírság megfizetése az önkormányzat két fizetési számlája közötti átvezetéssel történik (a fő fizetési számláról a bírságbevételi számlára). Könyvelésileg is elégséges átvezetésre tenni a gazdasági eseményt, vagy szükséges kiadási rovaton bírságfizetésen, bevételi rovaton bírságbevételen szerepeltetni?

Az önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű fizetési kötelezettség (több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén
c) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére,
d) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére vállalható.
Önkormányzatunk februárban készít költségvetést, az ez alapján kötött 1 éves szerződések márciustól februárig szólnak, míg az alapműködéshez szükséges szerződések (pl. jogász, közbeszerzési tanácsadó stb.) decembertől novemberig szólnak. Év végével a városüzemeltetés rengeteg áthúzódó szerződést indít a tárgyév terhére (ezeket jellemzően január–februárig kell a vállalkozóknak elvégezniük, tehát biztosan december 31-ét követő lesz a fizetési esedékesség).
Az Ávr. fenti rendelkezéseit, hogyan lehet megvalósítani a gyakorlatban?
C) variáció: Mivel a tárgyévi költségvetés terhére indulnak ezek a szerződések, ezért – függetlenül attól, hogy biztosan lesz következő évi kifizetés – a tárgyévre rögzítjük a kötelezettségvállalást, és év végén, ami nem teljesült, azt átsoroljuk.
D) variáció: Szó szerint vesszük a jogszabályi előírást, és a szerződés megkötésekor szétbontjuk tárgyévi és tárgyévet követő évi kötelezettségvállalásra. De ezt nem tehetjük meg, mert:
3. A következő évi (még nem létező) költségve-tés terhére csak a képviselő-testület vállalhat kötelezettséget (jól gondoljuk ezt!?). Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert a testületi ülésre 20 nappal korábban be kell adni az előterjesztést, és rengeteg szerződést kellene bevinni.
4. Ellehetetleníti a költségvetést a szétszedés, hiszen ezen szerződések fedezete szabadon költhetővé válik idén, és ha nem lesz maradvány, nem lesz miből a következő évben kifizetni a szerződést. Pl. járdafelújításra 10.000.000 forintot terveztünk, 2025. évre decemberig ebből 6.000.000 forintra szerződtünk le (kifizetés december 31-ig), de az egyik utca kivitelezése (2.000.000 forint) áthúzódik januárra, így, ha valaki megnézi a keret állását december 15-én, azt látja, hogy van 4 millió forint szabadon költhető összeg (hiszen 2025. évre csak 6 milliót kötöttünk le, a 2026. évben esedékes 2 millió nem terheli az idei előirányzatot), amikor valójában csak 2 millió a rendelkezésre álló összeg. Hogyan lehetne ezt szabályosan lekövetni?

A települési önkormányzat állami fenntartású köznevelési intézményekben (általános és középiskolák) biztosítja a gyermekétkeztetést, és beszedi annak térítési díját. Az étkezés igénylése a tanév elején az egyik szülő/gondviselő nyilatkozatával történik az adott tanévre. A térítési díj megfizetése a tárgyhónapban, a tárgyhó 10. és 27. napja között történik, részben online felületen, részben személyes befizetési lehetőség biztosítása mellett. A gyermekétkeztetés után fizetendő térítési díj vonatkozásában több esetben elmaradás mutatkozik a kötelezettek részéről.
1. A gyermekétkeztetés térítési díjának jogszerű teljes egészében előre történő beszedése érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni?
2. A térítésidíj-hátralék jogszerű behajtása érdekében fizetési felszólítás küldése szükséges a kötelezett részére. A 328/2011. Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint: „Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a kötelezettet írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére.”
1. Ezen rendelkezésben az „intézmény”, illetőleg „intézményvezető” fogalom alatt melyik szervet, illetve annak vezetőjét kell érteni (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatot, vagy azt a köznevelési intézményt, ahová az ellátott jár)?
2. Az önkormányzati hátralék behajtása érdekében melyik szervnek (a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatnak, vagy annak a köznevelési intézménynek, ahová az ellátott jár) kell felszólítania a kötelezettet annak érdekében, hogy szabályszerű fizetési meghagyásos eljárás legyen indítható?
3. A hátralék jogszerű behajtása érdekében szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni? Ha igen, akkor e kérdéskörben mit kell szabályozni?
4. A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a „kötelezettről”. Mi alapozza meg a „felszólításra kerülő kötelezetti” jogállást? [Tehát egy átlagos kétszülős felállás esetén bármelyik szülő felszólítható, vagy figyelembe kell venni, hogy például ki igényelte az étkezést az önkormányzattól (melyik szülő/gondviselő nyilatkozott a tanév elején)?]

Főállású polgármester jubileumi jutalmához kérjük véleményüket az alábbi jogviszonyok tekintetében:
– Kereskedelmi Szövetkezet; 1982. 07. 01. – 1982. 09. 30; 0 év 3 hó 0 nap; betanított eladó
– Fémipari Szövetkezet; 1982. 10. 04. – 1991. 01. 04.; 8 év 3 hó 1 nap; gépkönyvelő
– Megyei Munkaügyi Központ; 1991. 01. 08. – 1991. 07. 07.; 0 év 6 hó 0 nap; álláskeresési támogatás (munkanélküli-ellátás, -segély)
– Bt.; 1992. 04. 01. – 1992. 07. 31.; 0 év 4 hó 0 nap, 0 év 3 hó 0 nap; eladó
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2005. 02. 07. – 2005. 05. 31.; 0 év 3 hó 25 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2005. 06. 15. – 2005. 09. 15.; 0 év 3 hó 1 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 03. 01. – 2006. 06. 15.; 0 év 3 hó 15 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 06. 19. – 2006. 06. 30.; 0 év 0 hó 12 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 07. 01. – 2006. 09. 30.; 3 hónap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 10. 03. – 2006. 11. 30.; 1 hó 28 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2006. 12. 05. – 2007. 02. 16.; 2 hónap 12 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2007. 03. 01. – 2007. 04. 22.; 1 hónap 22. nap; közfoglalkoztatás
– 2007. 04. 23. – 2014. 09. 30.; köztisztviselő
– Települési önkormányzat; 2014. 10. 01-től jelenleg is; polgármester.
Ez összesen: 18 év 8 hónap.

Önkormányzatunk vásárolt egy ingatlant egy másik településen abból a célból, hogy ott az önkormányzat volt és jelenlegi dolgozói, valamint hozzátartozóik pihenés céljából kedvezményesen meg tudjanak szállni. Az ingatlan (kivett lakóház, udvar jelölésű) ötszobás, semmilyen szolgáltatást nem nyújt, csak szállást. Az önkormányzat kiszámlázná a szállásdíjat az igénybe vevőnek. Hogyan kell kezelni ezt az ingatlant áfa és turisztikai hozzájárulás szempontjából?

A Kkt. 33/F. §-a szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb öss-ztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén – az országos közút kivételével – hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Az önkormányzat rendeletet alkotott, meghatározta a behajtási díj mértékét, melyet önkormányzati hatósági ügy keretében vet ki. A behajtási díj áfakötelezettségével, áfamentességével kapcsolatosan kettő ellentétes tartalmú állásfoglalást adtak ki. A Költségvetési Levelek 372. számában a 6617-es kérdés szerint az önkormányzat tulajdonosként jár el ez esetben, ezért a behajtási díj áfaköteles. A Költségvetési Levelek 373. számában a 6676-os válasz értelmében ennek ellenkező álláspontjára jutottak: közhatalmi tevékenység, és a behajtási díj áfamentes.
Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott és önkormányzati hatósági eljárás keretében kivetett behajtási díj áfaköteles tevékenységnek minősül-e. Kérem a két közzétett állásfoglalás közötti ellentmondás feloldását.

A GYED-ről történő visszatérés kapcsán – köztisztviselői jogviszonyban, korábbi csoportvezetői megbízással – milyen jogai és kötelezettségei vannak egy anyukának a munkakör, a vezetői státusz, bérezés esetén? A munkáltatónak vissza kell-e adnia a vezetői megbízást? Tekintettel arra, hogy a csoportvezetői megbízása évente, minden év első negyedévében kerül megújításra: a GYED időtartama alatt ez jogilag minek minősül? Megszűnt, szünetelt, vagy csak nem került megújításra?
Visszatéréskor kötelesek-e az aktuális bértábla szerint besorolni őt, figyelembe venni az időközbeni illetményemeléseket? Mikortól részesülhet személyi illetményben? A visszatérésekor új vezetői megbízásról kell-e dönteni, vagy a korábbi gyakorlat folytatásáról? A távollét alatt határozott időre betöltött státusz jogilag milyen minősítés alá esik, ez ideiglenes szervezési megoldásnak vagy szervezeti átalakításnak tekinthető-e, és a határozott idő lejártakor köteles-e a munkáltató a státuszt számára felszabadítani? Elutasíthatja-e a részmunkaidőt a munkáltató a vezetői státuszra hivatkozva?

Szervezetünk jogállása költségvetési szerv. A szervezetünk részére adományozási szerződés keretében szakmai, illetve üzemeltetési anyagnak minősülő adományokat kaptunk nonprofit szervezetektől, illetve alapítványoktól. Segítséget szeretnénk kérni ezek könyvelésében.

Egy magyar székhellyel és adószámmal rendelkező társaság termékeket szerezne be egy nem alanyi adómentes magyar társaságtól (eladó), amelyeket Magyarországról közvetlenül a társaság vevőihez szállítanának az Európai Unió másik tagállamába, Ausztriába. A fuvart a társaság rendeli meg. A társaság az Európai Unió más tagállamában nem rendelkezik közösségi adószámmal. A tervezett értékesítéssel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy az eladó által a társaságnak teljesített termékértékesítésre alkalmazható-e az Áfa-tv. 89. §-a szerinti adómentesség?

Önkormányzatunk dolgozója vásárolt egy ingatlant közösen az élettársával 26 millió forintért, 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. 35 éven aluliak, és ez az első ingatlanjuk. Igénybe vehető-e az első lakástulajdont szerzőkre vonatkozó illetékkedvezmény?

Költségvetési szervünk esetében merült fel kérdésként, hogy az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontja szerinti adómentes kulturális szolgáltatás keretében adható-e belépőjegy az egri várba?

Önkormányzatunk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlaneladás utáni adófizetési kötelezettséget hogyan kell kiszámítani? Az ingatlan megvásárlása 2019. évben történt házassági vagyonközösségben, és a feleség nevére került 100%-ban. A házaspár 2021-ben elvált. A házassági vagyonközösség megosztására 2022. évben került sor, amikor ez az ingatlan 100% tulajdonban a férj nevére került. Most az ingatlant el szeretné adni a férj. A szerzés éve mi lesz a férj szempontjából?

Egy központi költségvetési szervnek (kórház) is be kell jelentenie, ha MNB-árfolyamon szeretné a külföldi pénzeszközben kiállított számlájának általános forgalmi adóját megállapítani?

Költségvetési szervünk alkalmazottja Revolut megtakarítási számlával rendelkezik, éves kamatot kap, a kamat jóváírásakor a litván előírások szerint 15 százalék adót kell fizetnie. A fennmaradó összegre vonatkozóan keletkezik-e Magyarországon bármilyen adókötelezettsége?

Költségvetési szervünk alkalmazottjának két gyermeke van. Ha az anya 1988-ban született, a gyermekei 6 és 8 évesek, akkor a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére mikortól jogosult?

Költségvetési szervünk alkalmazottjának három gyermeke van. Szakmai előadás megtartására felhasználási szerződést kötött egy megbízóval. A szellemi tevékenységet végző magánszemély feladatának teljesítése során személyes munkavégzés is felmerül. Ennek okán a szerződés szerinti díjazásának egy része a személyes munkavégzés ellenértéke, a másik része pedig a szerzői jogok átruházása. A díjazás a vegyes tartalmú szerződések esetén, a munkavégzés miatt, önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amivel szemben költségelszámolási lehetőség (vagy választás szerint 10%-os költséghányad) érvényesíthető. Érvényesítheti-e a háromgyermekes anya a neki járó kedvezményt a szerződés szerint járó teljes önálló tevékenységből származó jövedelem után?

Az önkormányzatunk intézményénél decemberben kifizetett december havi táppénz bankkal szemben hova könyvelendő? Ha 3657, az hogyan fog az intézménynél kinullázódni, ha költségre könyveljük, mint az egyéb nettó hóközi kifizetéseket, akkor milyen rovatra?

Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokba-adásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?

Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?

Kérem ismertessék részletesen a tartós megbízási díj számfejtését,
a) ha nem éri el a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 50 ezer Ft/hó);
b) ha meghaladja a minimálbér 30%-át (pl. bruttó 400 ezer Ft/hó).
1. Tartós megbízás esetén számolunk 10% költséghányaddal, vagy a teljes bruttó megbízási díj a járulékfizetési és szociálishozzájárulásiadó-alap?
2. A minimálbér 30%-a után fizetendő járulékot és adót a munkáltató egészíti ki a bruttóból levont részen felül. Ezt milyen jogcímen, adónem-kódon kell bevallani és megfizetni?

Költségvetési szervünk volt dolgozója életvitelszerűen Ausztriába költözött a családjával együtt, ahol munkát vállalt. A magánszemély a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé bejelentette a külföldi biztosítás fennállását, valamint a lakcímnyilvántartásban is rögzítésre került a külföldi letelepedés ténye. A külföldre költözés tényét külön be kell-e jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is? Magyarországról kizárólag alkalmanként kap jövedelmet licencdíj, kamatjövedelem és árfolyamnyereség formájában? Hol adóztathatóak ezek a jövedelmek? Mi a teendő, ha a licencdíjból személyi jövedelemadót vont le a kifizető?

Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?

Költségvetési szervünk dolgozójának édesanyja 2021. január 30-án elhalálozott. A tulajdoni lap szerint 2021 júniusában bejegyzett örököse lett a magánszemély a néhai édesanyja tulajdonát képező termőföldnek. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnie, ha 2026. január hónapban értékesíti ezt a földet?