369. Költségvetési Levelek / 2025. március 25.
TARTALOM

A települési önkormányzat egyedi szenny-víztisztítók kiépítését végezte el magántulajdonú ingatlanokon a település egy részén, ahol nincs mód közműves szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A beruházás még nem ért teljesen a végére, a végelszámolás még nem történt meg. Van-e mód közműfejlesztési hozzájárulás kivetésére azokra az ingatlanokra, ahol ez a fejlesztés megvalósult? Ha igen, mely jogszabály alapján, kié a hatáskör, ki állapítja meg, és mikor vethető ki ez a közműfejlesztési hozzájárulás?

Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?

Munkáltató lakáscélú kölcsönt utalt egyenesen a munkavállalójának, a szerződés a munkáltató és a munkavállaló között lett megkötve, a kamat 5%-ban lett meghatározva, ezenkívül bank vagy az államkincstár nem lett bevonva. Kell-e kamatkedvezményből származó jövedelem után adót fizetni? Ha igen, a jegybanki alapkamat+5% után, vagy ilyenkor figyelembe lehet venni, hogy a lakáshitelek kamata alacsonyabb, és az után fizetni a kamatkedvezményt?

Intézményünk egy szakképzési centrum, mely több középiskola fenntartását végzi. Minden iskolánkban működik tálalókonyha vagy főzőkonyha, régebben úgy jártunk el, hogy kizárólag az élelmiszer-alapanyag (a főzőkonyhákhoz) beszerzésének áfáját vettük levonhatónak, a konyhák egyéb felmerülő költségeit (pl. tisztítószerek vagy karbantartási anyagok, tálalókonyháknál a vásárolt élelmezés) nem levonhatóként kezeltük. Nemrég arra a döntésre jutottunk, hogy tulajdonképpen a konyhák minden költsége levonható lenne. Jól gondoljuk? Szinte minden iskolánknál működik valamilyen tanüzem (mezőgazdasági, állatokkal, földekkel), amely a jellegéből adódóan nemcsak az oktatásra szolgál, hanem a tanórákon kívül is gazdálkodunk vele, mivel az állatok folyamatos gondozást igényelnek, és a földeken is a legtöbb munka a nyári szünetben van, a terményeladásból és a szaporulateladásból pedig működési bevételeink keletkeznek. Itt a takarmányokat, vegyszereket, műtrágyát, vetőmagokat szoktuk levonhatóként kezelni, minden mást nem levonhatóként, de ugyanúgy felmerült a kérdés itt is, hogy minden egyéb költség levonható lehetne? Továbbá a közüzemi díjakat és a gáz-olajbeszerzést kezeltük arányosan levonhatóként, viszont úgy gondolnánk, hogy az iskolák körül felmerülő minden költségarányosan levonható lenne, kivéve azokat, amelyek egyértelműen közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódnak, mert azok nem levonhatóak lennének. Jól gondoljuk ezeket? Hogyan kezeljük helyesen az áfalevonhatóságot?

Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?

Vásárolhat-e az önkormányzat magánszemélytől „festményt” számla nélkül, adásvételi szerződéssel? A hivatalunk egyik dolgozója hobbiszinten festeget. Képei semmiféle hivatalos nyilvántartásban nem szerepelnek. Tevékenységét magánszemélyként végzi, adószámmal nem rendelkezik, számlát adni nem tud. Vásárolhat-e az önkormányzat tőle adásvételi szerződés keretében – vagy bármilyen más formában – képet, amelyet az önkormányzat nyilvántartásba nem vesz, mert nem saját tulajdonba akarja, hanem például testvérvárosi látogatás alkalmával ajándékként adná?

A bölcsődei kisgyermeknevelő dolgozó szakközépiskolai érettségivel és 54 761 02 (kisgyermekgondozó, nevelő) OKJ-s végzettséggel rendelkezik. A kinevezésében 5221 FEOR-t rögzítettünk. A dolgozó kéri ennek módosítását „2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus” FEOR-számra. A FEOR ’08-hoz a KSH által kiadott módszertani útmutató 9. oldalán található táblázat szerint a „2 – Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások” egyetemi vagy főiskolai végzettséget igényelnek, amivel álláspontunk szerint a dolgozó nem rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a dolgozó FEOR-számának meghatározásakor?

2025. január 1-jével a képviselő-testület döntése alapján szervezetünkből a sporttal kapcsolatos szervezeti egység beolvadásos jogutódlással átkerült egy másik költségvetési szervbe. A decemberi számlákat és a bérekkel kapcsolatos könyvelési anyagot melyik intézmény könyveiben kell helyesen szerepeltetni? A testületi döntés alapján a mi szervezetünk kormányzati funkcióiból január 1-jével már kivezették a sporttal kapcsolatos funkciókat. A decemberi bér a szervezetünk bérfeladási anyagában szerepel a MÁK-feladási alapján.
Helyes-e az, hogy a decemberi számlákat az intézményünkben szállítói hátralékként tüntettük fel, majd a kötelezettségeket átadjuk a jogutód intézménynek, és ők teljesítik pénzügyileg?

Szociálpedagógus diplomával rendelkező óvodai pedagógiai asszisztenst (köznevelési foglalkoztatottként, önkormányzati fenntartású óvodában) a hatályos jogszabályok alapján be lehet sorolni a pedagóguséletpálya-modell szerint pedagógus I. fokozatba? Több mint 6 év munkaviszonya egyéb munkakörben adott. Bérezésének alapja a 401/2023. Vhr. szerinti bruttó 538.000 Ft?

Munkavállalóval szeretnénk az Mt. 198–200. §-a szerinti bedolgozói munkaviszonyt létesíteni. Az Mt. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti átalány-költségtérítést terheli valamilyen közteher? Van-e összegszerű korlátja az átalány--költségtérítésnek?

Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?

A háziorvos az önkormányzatnál 2022. 07. 01. napjától egészségügyi szolgálati jogviszony alkalmazásban áll.
A bérszámfejtő programban rögzített adatok alapján
– elismert jogviszony időtartama 18 év 6 hónap,
– eszmei kezdetek besoroláshoz: 2004. 01. 02.,
– szolgálati idő elismeréséhez: 2004. 01. 02.,
– végkielégítéshez: 2022. 07. 01.,
– kötelező előrelépés dátuma: 2024. 01. 01.
Az Eüsztv. 1. melléklete szerint 21 évnyi jogviszony után (melyet 2025. január 2-án ért el a doktor úr) kerül magasabb fizetési fokozatba, a bérszámfejtő program mégis 1 évvel korábbi előrelépést állapítana meg neki. Mikortól jár a háziorvosnak a magasabb illetmény a fizetési fokozat változása miatt?

Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?

2024. július 1-jétől egy kolléganőt elküldtek a pénzügyről, és azóta ketten látjuk el a feladatot, amit ő végzett. Munkaköri leírásunkban nem szerepel. Az akkori jegyző a járó 25%-ot úgy értelmezte, hogy a helyettesített kolléga bérének 25%-a kétfelé osztva. Helyesen járt-e el? Értelmezésem szerint a helyettesítő bérének 25%-a, és nem megosztva.

Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú gazdasági társaságot (nonprofit kft.-t) hozott létre, fő tevékenységként a „M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenységet” megjelölve. Alapvetően a helyi újság szerkesztése, önkormányzati kommunikáció, honlap fenntartása lenne a cég feladata. Az önkormányzat köthet-e közfel-adat-ellátási szerződést a fent említett feladatok finanszírozására (támogatásként), vagy csak szolgáltatás vásárlása útján lehetséges?

Az egyik nemzetiségi önkormányzat 2 fő képviselője (nem munkavállaló) részére BKK-bérlet-térítést adna a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása céljából. Milyen adókötelezettséggel jár ez a képviselő, továbbá az önkormányzat felé? Az Szja-tv. szerint ez bérként adózó jövedelemnek, egyes meghatározott juttatásnak vagy adómentes juttatásnak számít?

Gyermekétkeztetés térítési díját kétféleképpen fizethették be a szülők: átutalással számla ellenében a megadott bankszámlára, illetve nyugta alapján készpénzben a megadott napon a pénzbeszedési helyen. Kell-e minden esetben (készpénz, illetve utalás) számlát kiállítani, vagy a készpénzes befizetéseknél elég a nyugta adása?

Szakképzési centrumunk 2023. évben először végzett vállalkozási tevékenységet. A beszámolás időszakában kiszámítottuk a vállalkozási tevékenység eredményét, 2024. évben teljesítettük a befizetési kötelezettséget. 2024. évben a vállalkozói maradványt előirányzatosítottuk teljes értékben. Az egyévi maradványt lehet-e több évben is felhasználni? Ha igen, hogyan kell ezt a könyvekben megoldani? A maradványfelhasználást ugyanazon a témaszámon, kormányzati funkción kell-e kimutatni (az összemérés elvének alkalmazása miatt), mint ahol a vállalkozói tevékenység bevételét, kiadását? A vállalkozási maradványfelhasználást szabályozza-e valamilyen törvény, határozat?

Intézményünk önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervezet, egészségügyi intézmény. Egy helyi vállalkozás szeretne ingyenesen adományozni fertőtlenítőszert és papírárut. Teljesül-e az Áfa-tv. szerinti közcélú adomány fogalma ebben az esetben? Lehet-e egy költségvetési szervezet közhasznú szervezet? Amennyiben elfogadjuk az adományt, az átadás/átvételi jegyzőkönyv elegendő igazolás-e az adományozónak arra, hogy az adomány értéke tao szerint ne legyen adóalap-növelő tétel, illetve az áfalevonási joga megmarad-e?

A forgalomtechnikai, forgalomcsillapítási terv (lakó-pihenő övezet megtartása, forgalomcsillapítási hálózatterv és helyi beavatkozások ütemezési sorrendben, forgalmirend-változások, csomópontok gyalogosbarát szűkítése forgalomtechnikai eszközökkel, forgalmirend-változások, egyirányúsítások… stb.) könyvelése milyen rovatra kerül? Jól gondoljuk, hogy nem a bekerülési érték része?

Az önkormányzat két intézménye egymás közötti térítésmentes vagyonátadását hogyan könyveljük? Eredményráfordítással szemben, vagy a nemzeti vagyon változásaival (412) szemben? Kérjük, írják le a lépéseket mind az átadó, mind az átvevő költségvetési szervnél!

Nemzetiségi önkormányzat elnöke vásárolt a saját autójához városi, éves parkolóbérletet. A vásárlás szükségességét indokolja, hogy folyamatosan járnak be a nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatait ellátó polgármesteri hivatalba, mely a város központjában van. Mely rovatra kellene kontírozni a parkolóbérlet-vásárlást? Mi a dologi kiadásokra gondolnánk, de nem tudunk dönteni, hogy bérleti díj vagy egyéb dologi kiadás?

Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?

Intézményünk két konyhát üzemeltet, amely az iskolai és óvodai gyermekétkeztetést látja el, szeretnének gyümölcsöt őstermelőtől vásárolni. Milyen feltételekkel tehetjük meg?

Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét. A (3) bekezdés alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Tekintettel a fentiekre, kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az alkalmazott módszer megfelelőségével kapcsolatban. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni (a számlán, bizonylaton).
Megvalósítható:
A. Külön „Teljesítésigazolás” dokumentumon, amennyiben azt a vonatkozó szerződés egyértelműen kimondja.
B. Számlán, bizonylaton: „A teljesítést igazolom” bélyegző és dátumbélyegző lenyomattal, vagy kézzel történő rávezetéssel.
A számlán, bizonylaton, amelyen szerepel az összeg (számla, bizonylat végösszege), szükséges a fentiekben részletezett (B. pont) teljesítésigazolás során az összeget még külön ráírni?
Az alábbi háromféle teljesítésigazolás közül melyik a megfelelő?
1. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést igazolom”, dátum, aláírás.
2. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést a számlán szereplő összegben igazolom”, dátum, aláírás.
3. számlán, bizonylaton szerepel: „A teljesítést … összegben igazolom”, dátum, aláírás (az összeg kézzel kiírva).

Munkavállaló autóval teszi meg a hazautazást, de az autó nem a saját tulajdonában van. Ennek ellenére kifizethetjük adómentesen a haza-utazás költségtérítését?

Önkormányzati társulás által fenntartott minibölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő besorolásával kapcsolatban kérek iránymutatást. Napi 4 órában, közalkalmazottként került felvételre kisgyermeknevelő munkakörben, védőnői egészségügyi főiskolai végzettségű személy. A felsőfokú bértábla szerint vagy középfokú bértábla szerint szükséges besorolni közalkalmazottként? Jelenleg a „Közalkalmazotti egyéb” bértáblában, E fizetési osztály 2. kategóriájába van besorolva, azonban felmerült, hogy felsőfokú végzettsége szerint kellene esetleg átsorolni. Mennyi bérezésre lenne jogosult jelenleg? Vállalja a kisgyermeknevelő szakképesítés megszerzését is, amennyiben szükséges.

Önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó hivatalsegéd van foglalkoztatva határozatlan idejű munkaszerződéssel. Jelenleg 115 nap ki nem adott szabadsága van nyilvántartva, mely az előző vezetés ideje alatt halmozódott fel. Kiadható-e a bent ragadt szabadsága a dolgozónak? Ugyanezen foglalkoztatott tekintetében kérdezem, hogy kötelező-e megadni neki a garantált bérminimumot? A végzettsége 8 általános és ruha-ipari szakmunkás, de – véleményem szerint – a munkakör betöltéséhez nem szükséges a végzettsége.

Az önkormányzat új orvosi rendelőt és orvosi lakást épít, melyet a vállalkozó háziorvosnak kíván majd bérbe adni, a háziorvosi alapellátás biztosítása érdekében. A rendelő és a lakás egy ingatlanként épül meg. Az önkormányzat jogosult-e a beruházás áfáját visszaigényelni?

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó ápoló 2019 óta dolgozik az önkormányzat által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál. A szolgálati elismerés tekintetében figyelembe kell-e venni azt az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amelyet olyan hazai egészségügyi szolgáltatónál töltött, amelyek nem tartoznak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá (vállalkozó háziorvosnál töltött idő), figyelembe véve a 664/ 2021. Korm. rendelet 2022. január 1-jei módosítását is?

Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó védőnő igénybe kívánja venni a NŐK40 kedvezményes nyugdíjat. A nyugdíjfolyósító számítása alapján 2025. július 25-én válik erre jogosulttá. A védőnői munkaviszony kezdete 1985. 08. 01., és ettől az időponttól folyamatos a munkaviszonya ugyanazon körzetben. Munkáltatóváltás csak jogszabályi átszervezések miatt történt, jogutódlással. A 40 éves szolgálati elismerés kifizetése mikor esedékes? Mennyi a felmentési idő, és változhat-e ez munkáltatóként?

Megyei jogú városban működő, a költségvetési törvény alá tartozó kulturális központ vagyunk. Alapszolgáltatásunkat a Kult-tv. határozza meg. Ennek 76. §-a szerint feladatunk a művelődési közösségeknek helyszín biztosítása. Intézményünk eddig a nyugdíjaskluboknak, tevékenységüket ingyen nyújtó művelődési közösségeknek, szakköröknek, társadalmi szervezeteknek sokszor ingyenesen termet biztosított, ingyenes terembérleti szerződéssel. Szabad kapacitásunk függvényében a termeket térítési díj ellenében is kiadjuk. Adókötelezettséget (áfa) választottunk a bérbeadásra. A fenti esetekben, ha a közösségeknek ingyen biztosítunk termet, annak áfáját be kell-e fizetnünk? (A járulékos költségek áfáját, víz, villany stb. visszaigényeljük, arányosításra nincs lehetőségünk.) Ha áfafizetésre kötelezettek vagyunk ingyenes terembérlet esetén, köthetünk-e olyan szerződést, hogy az áfát az adott csoport köteles megfizetni, oly módon, hogy azt úgy számlázuk ki: Terembérlet: nettó+áfa = bruttó, majd kedvezmény: mínusz nettó, áfamentesen? Így a számlán csak a fizetendő áfa marad.

1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?

Az önkormányzati konyha élelmezésvezetője 2017 óta látja el e feladatát. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint: „A fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés kivételével az élelmezésvezetőnek főiskolai szintű dietetikus képesítéssel, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendelet szerinti élelmezésvezető szakképesítéssel vagy államilag elismert élelmezésvezető szakképesítéssel kell rendelkeznie.” Ez azt jelenti, hogy az élelmezésvezetőnek rendelkeznie kell főiskolai szintű dietetikus képesítéssel a megfelelő élelmezésvezetői szakképesítés mellett? Ha igen, és ő nem rendelkezik ezzel, akkor e munkakörét már nem láthatja el a továbbiakban?

Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”

Az érvényesítési joggal rendelkező személyek foglalkoztatásával kapcsolatban szeretnék megerősítést kérni polgármesteri hivatal esetében. Az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdése szerint az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben és az (5a) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az 55. § (2) bekezdése a következőkről rendelkezik: a 9. § (5a) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal vezetője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személy. A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló érvényesítőnek köztisztviselőnek kell-e lennie, vagy pedig lehet Mt.-könyves dolgozó?

„Rehabos” kártyával rendelkező dolgozó két munkahelyen vállal munkát heti 20-20 órában. Jogosult-e mindkét munkáltató figyelembe venni 1 főnek a rehabilitációsjárulék-fizetési kötelezettség elszámolásánál?

Önkormányzati köztisztviselő a „Nők 40”-nel menne nyugdíjba, a 40 év szolgálati idő 2025. május 31-én realizálódik. A 40 éves jubileumi jutalomra 2025. június 15-én lesz jogosult, ezért ezen a napon, de legkésőbb június 30. napjával menne nyugdíjba. A nyugdíjba vonulás előtt 2 hónap felmentési időre jogosult. A felmentési idő beszámít-e a 40 éves jubileumi jutalom idejébe? Ha pl. 2025. május–június hónapokban a felmentését tölti, akkor a 40 éves jubileumi jutalmat megkaphatja-e, vagy nem lesz rá jogosult?

Nemzetiségi önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozó beszerzési szabályzatának elkészítésekor szeretnék rögzíteni az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként, szervezetként részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tételes jogszabályi rendelkezést nem találtunk, amely alapján a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit megfogalmazhatnánk. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés vagy elvi iránymutatás, melyet alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályok szabályzatban történő rögzítésekor?

Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?

Önkormányzatunk szerződést kötött egy céggel elektromosautó-töltők üzemeltetésével kapcsolatosan. A szerződés alapján az önkormányzatot megilleti a forgalommal arányos bérleti díj teljesítésigazolás alapján. Ebben az esetben milyen áfatartalommal kell a számlát kiállítani? Mert ugyan bérleti díj szerepel a szerződésben, a bérleti díjak vonatkozásában az áfamentességet választottuk, de szerintünk ez nem egy „hagyományos” bérleti díj, és ennek még kellene, hogy legyen 27%-os áfatartalma. Mikor járunk el helyesen a számla kiállítása során, ha mentesen vagy ha áfatartalommal számlázzuk ki a díjat?

Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!

Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Tankerületi központunk fenntartásában lévő köznevelési intézmény pedagógusai háromnapos diákolimpiára kísérték diákjaikat. A rendezvényen szállást és étkezést is kaptak, a szolgáltató számláján külön soron jelenik meg a pedagógusok és a diákok étkezése. Jól értelmezzük a jogszabályt, hogy a fenti költségek mentesek a személyi jövedelemadó alól, s egyben járulékfizetési kötelezettséggel sem járnak? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjában megjelölt „saját bevételéből” szókapcsolatot az intézmény teljes költségvetésére kell-e értelmezni (mely a fenntartó költségvetésének része), avagy kizárólag a költségvetési számviteli értelemben vett saját bevételt kell érteni alatta, ami csak egy része a teljes intézményi költségvetésnek? A jogalkotói szándék arra irányult-e, hogy pénzügyi forrástól függetlenül mentesítse az adó alól a fenti oktatási feladat elvégzését (tanulók kísérete), vagy szándékosan csak a „saját bevételből” finanszírozott költségeket kívánja mentesíteni?

Társulás fenntartásában működő szociális szolgáltató központ többfajta szociális és gyermekjóléti feladatellátást végez. A szociális étkeztetést és fogyatékos nappali ellátás szolgáltatást igénybe vevők részére napi egyszeri étkeztetést is nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más konyha vásárolt élelmezésként biztosítja, melyről áfás számlát kap az intézmény. 1-1 adag ebéd beszerzési ára településenként eltérő. A vásárolt élelmezés könyvelése feladatonként elkülöníthető, mint ahogy a térítésidíj-bevételek is. A térítési díjakat önkormányzati rendelet szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők részére áfásan kiszámlázott térítési díj a jövedelmi helyzetük alapján kerül megállapításra. Ez jóval alacsonyabb összeg, mint amennyiért az intézmény azt megvásárolja. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézménynek járó normatívát a gesztor önkormányzat igényli meg, és intézményfinanszírozás keretében biztosítja. Az intézménynél minden feladat finanszírozásra kerül, így a szociális étkeztetésre és fogyatékos személyek nappali ellátására is állami támogatást kap az intézmény. Hogyan kell helyesen megállapítani a levonható áfa összegét?

Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?

Önkormányzatunk, intézményeink évente több alkalommal vásárolnak ajándék-utalványt, mely felhasználható étel, ruházat stb. vásárlására. Pontosan hogyan kell kezelnünk a számla beérkezésétől a felhasználásáig a folyamatot? Lehet-e a számlát pl. K48-as rovatra tenni, mert abból a keretből szeretnénk vásárolni? De a tényleges felhasználás nem csak segély jogcímen történik. Meg kell-e osztani a számlán szereplő összeget a két rovat közt? Az utalványok kiosztását saját dolgozóink felé feladjuk a KIRA-ban járulékfizetési kötelezettség miatt „is”, de ezt meg a K1107-es rovaton könyveljük. Valamint az utalványokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség hogyan valósuljon meg?

Magyar állampolgár az általa 60%-ban tulajdonolt magyar vállalkozásában heti 40 órás munkaviszonyban áll foglalkoztatásban. Ténylegesen Németországban él, ott bejelentett lakcíme van, a munka nagy részét németországi otthonából végzi távmunkában, havonta 1-2 alkalommal jön haza Magyarországra. A cégnek nincs németországi telephelye. Eddig úgy értelmeztük a szabályokat, hogy ő magyar illetőségű, az szja-t, járulékokat, szochót is a magyar szabályok szerint vontuk tőle/fizettük meg utána. Viszont most kaptunk olyan információt az OEP-től, hogy ő valójában Németországban kellene, hogy biztosított legyen a 183 napot meghaladó kinti tartózkodása miatt. Hol számít biztosítottnak a fenti magánszemély, hol kell adót és járulékot fizetni a munkabére után? Ha bármelyiket Németországban, akkor technikailag a magyar cégnél hogyan kell kezelnünk a helyzetet? Nem vonunk tőle semmit, és ő fizeti be maga után a német szabályok szerint a német adóhatóság felé? Szochomentesség is fennáll ilyen esetben?

Intézményünk támogatja a dolgozói egészséges életmódját, ennek keretében a helyi edzőteremtől „terembérleti szolgáltatást” vásárol, mely keretében az intézményi dolgozók használhatják a konditermet. Az így kifizetett edzőtermi díj úgymond nem korlátozza a használatot és az igénybe vevők számát. Minek minősül ezen juttatás, és milyen adóvonzata van, ha nem áll rendelkezésre kimutatás, hogy ki hány alkalommal vette igénybe a konditermet?

Élelmezésvezető személyi változása miatt felmerült a kérdés intézményünknél, hogy a szakácsként dolgozó személy lánya élelmezésvezető munkakört betöltené, az összeférhetetlenség felmerül-e, illetve szükséges-e pályázat kiírása a munkakör betöltéséhez?

Egy önkormányzati dolgozó, aki az Mt. hatálya alá tartozik, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig ügyfélkaput nyitni. Így a munkáltató részére problémát okoz a hivatalos dokumentumok átadása. Mit lehet tenni ilyen esetben?