Dolgozói étkeztetés áfája
Kérdés
Dolgozóink nyersanyagtérítést fizetnek az étkezésért, a különbözetet a költségvetési támogatásból fedezzük. Kell-e a támogatás összege után áfát fizetnünk? Mekkora összeget lehet az arányosításnál adóköteles bevételként figyelembe venni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2002. október 29-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8
[…] forgalmi értéket (a 100-at) veszi adóalapul, és az arra eső összeget kell befizetnie. Mivel a dolgozó az említett törvényi rendelkezés szerint az adóalannyal összefonódott fél, aránytalanul alacsony áron történő szolgáltatás esetén nincs jelentősége annak, hogy a különbözetet áfakötelezettséggel nem járó intézményfinanszírozásos támogatásból fedezik-e. Vagyis itt sem az intézményfinanszírozásos támogatás képez áfát, hanem más rendelkezés [az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdése] alapján a finanszírozási forrástól függetlenül meg kell emelni az adóalapot. Ha azonban a nyersanyagköltség a forgalmi értékhez képest nem aránytalanul alacsony (például 70-ért étkeztetjük dolgozóinkat), úgy az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdés nem alkalmazandó, az adóalapot nem kell felfelé korrigálni, így érvényesülhet az intézményfinanszírozásos támogatás adóalapot nem képező hatása. Tehát az áfa alapja csak a 70. Az arányosítás során adóköteles bevételként (azaz mind a számlálóban, mind a nevezőben) nemcsak az adóköteles ellenértéket (bevételt), hanem az arra eső támogatást is figyelembe vehetjük a 3. számú melléklet szabályai szerint. Aránytalanul alacsony ellenérték (pl. 60 térítés) esetén az adóalap 100, így a számlálóban feltüntetendő adóköteles ellenérték is 100. Ha azonban nem aránytalanul alacsony az ellenérték (pl. 70), bár az adóköteles adóalap (ellenérték) csak 70, de az arányosítás során az adóköteles bevételt növeli az arra jutó támogatás. […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2002. október 29-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8
[…] forgalmi értéket (a 100-at) veszi adóalapul, és az arra eső összeget kell befizetnie. Mivel a dolgozó az említett törvényi rendelkezés szerint az adóalannyal összefonódott fél, aránytalanul alacsony áron történő szolgáltatás esetén nincs jelentősége annak, hogy a különbözetet áfakötelezettséggel nem járó intézményfinanszírozásos támogatásból fedezik-e. Vagyis itt sem az intézményfinanszírozásos támogatás képez áfát, hanem más rendelkezés [az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdése] alapján a finanszírozási forrástól függetlenül meg kell emelni az adóalapot. Ha azonban a nyersanyagköltség a forgalmi értékhez képest nem aránytalanul alacsony (például 70-ért étkeztetjük dolgozóinkat), úgy az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdés nem alkalmazandó, az adóalapot nem kell felfelé korrigálni, így érvényesülhet az intézményfinanszírozásos támogatás adóalapot nem képező hatása. Tehát az áfa alapja csak a 70. Az arányosítás során adóköteles bevételként (azaz mind a számlálóban, mind a nevezőben) nemcsak az adóköteles ellenértéket (bevételt), hanem az arra eső támogatást is figyelembe vehetjük a 3. számú melléklet szabályai szerint. Aránytalanul alacsony ellenérték (pl. 60 térítés) esetén az adóalap 100, így a számlálóban feltüntetendő adóköteles ellenérték is 100. Ha azonban nem aránytalanul alacsony az ellenérték (pl. 70), bár az adóköteles adóalap (ellenérték) csak 70, de az arányosítás során az adóköteles bevételt növeli az arra jutó támogatás. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
