Közalkalmazott tanulmányi szabadsága
Kérdés
Hány nap tanulmányi szabadság illeti meg azt közalkalmazottat, aki munkája mellett esti tagozaton végzi gimnáziumi tanulmányait, vagy aki felsőfokú (nem főiskola) levelező tagozatra jár, illetve aki főiskola levelező tagozatának hallgatója?
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 3-án (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 308
[…] kell megállapítani úgy, hogy a munkavállaló tanulmányait folytatni tudja, vagyis az iskolai képzéseken részt tudjon venni. E munkaidő-kedvezmény alapján járó szabadidő azonban fizetés nélküli szabadidőt jelent. Ezen túlmenően a munkáltató vizsgánként, illetve vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva – négy munkanap szabadidőt köteles kiadni. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérést kell tekinteni. A főiskola levelező tagozatának hallgatója részére a diplomamunka elkészítéséhez további 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Ezt is fizetetlen szabadidő formájában köteles a munkáltató kiadni. Ezek alapján a kérdésben szereplő, oktatásban részt vevő közalkalmazottakat – ha nincs tanulmányi szerződés a munkáltató és a munkavállaló között – fizetett tanulmányi szabadság nem illeti meg, csupán fizetetlen szabadidő. A felsőfokú – nem főiskolai – levelező tagozatú képzés tekintetében meg kell vizsgálni, hogy ezen képzésforma iskolarendszerűnek minősül-e vagy sem. A 45/1997. Korm. rendelet meghatározza, hogy iskolarendszerű felsőfokú szakképzés csak az oktatási miniszter által az Oktatási Közlönyben történt közzététel után indítható. Amennyiben a kérdéses képzés megfelel a 45/1997. Korm. rendelet előírásainak, és iskolarendszerűnek minősül, akkor hasonló kedvezmények illetik meg a közalkalmazottat, mint a fent leírt két képzésformában való részvétel esetén. Ha ez a felsőfokú tanfolyam nem tekinthető iskolarendszerű képzésnek, akkor a közalkalmazottnak az Mt. alapján munkaidő-kedvezmény nem jár. Erre a közalkalmazottnak […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*