Munkába járás gépkocsival a bérlet árának megtérítése mellett
Kérdés
Több dolgozónk olyan környékbeli településről jár be munkahelyére, ahonnan tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni a városba. Alkalmazásuk feltétele volt ezért a saját gépjármű használata. Folyamatos munkarendben dolgoznak, közlekedésüket azonban nem tudják összehangolni. A munkába járás jelentős többletköltséggel jár, amely az Szja-tv. szerinti 3 Ft/km megfizetésével nem térül meg számukra. A munkáltató fizetheti-e a tömegközlekedési eszközre megállapított térítést (80 vagy 86 százalék) a bérletjegy leadása nélkül?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 24-én (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 340
[…] csak hosszú várakozással tudna igénybe venni. Az ezen a jogcímen elszámolható költségtérítés mértéke 3 Ft/km a munkavállaló munkahelye és lakóhelye közötti oda-vissza távolságra számolva [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pont]. A 78/1993. Korm. rendelet nem tiltja meg a kötelező mértéken felüli térítést sem, így megtéríthető a munkába járásra szolgáló bérlet teljes ára is, illetve fizethető a 3 Ft/km-nél magasabb összeg is a saját gépkocsival történő munkába járás esetén. Nem számít bevételnek a munkába járáshoz használt utazási bérlet teljes árának megtérítése akkor, ha a magánszemély átadja a bérletet munkáltatójának. A 3 Ft/km összeget meghaladóan fizetett költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevétele lesz. Nem keverhetők azonban a költségtérítés jogcímei: ha a munkavállalóval kötött megállapodás alapján saját gépkocsival történő munkába járás címén ad térítést a munkáltató, nem számolható el a vasúti vagy autóbuszbérlet ára (vagy annak 80, illetve 86 százaléka), ha pedig vonattal vagy autóbusszal történő utazásra tekintettel fizet a munkáltató, nem számolható el a 3 Ft/km-es térítés. A munkáltató viszont úgy is megtérítheti a munkába járás költségeit, hogy nem kéri a bérlet leadását (a jogszabály ezt sem tiltja meg). Ebben az esetben ez olyan költségtérítésnek számít, amit a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevételének kell tekinteni. E bevétellel szemben költségként […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. június 24-én (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 340
[…] csak hosszú várakozással tudna igénybe venni. Az ezen a jogcímen elszámolható költségtérítés mértéke 3 Ft/km a munkavállaló munkahelye és lakóhelye közötti oda-vissza távolságra számolva [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pont]. A 78/1993. Korm. rendelet nem tiltja meg a kötelező mértéken felüli térítést sem, így megtéríthető a munkába járásra szolgáló bérlet teljes ára is, illetve fizethető a 3 Ft/km-nél magasabb összeg is a saját gépkocsival történő munkába járás esetén. Nem számít bevételnek a munkába járáshoz használt utazási bérlet teljes árának megtérítése akkor, ha a magánszemély átadja a bérletet munkáltatójának. A 3 Ft/km összeget meghaladóan fizetett költségtérítés a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevétele lesz. Nem keverhetők azonban a költségtérítés jogcímei: ha a munkavállalóval kötött megállapodás alapján saját gépkocsival történő munkába járás címén ad térítést a munkáltató, nem számolható el a vasúti vagy autóbuszbérlet ára (vagy annak 80, illetve 86 százaléka), ha pedig vonattal vagy autóbusszal történő utazásra tekintettel fizet a munkáltató, nem számolható el a 3 Ft/km-es térítés. A munkáltató viszont úgy is megtérítheti a munkába járás költségeit, hogy nem kéri a bérlet leadását (a jogszabály ezt sem tiltja meg). Ebben az esetben ez olyan költségtérítésnek számít, amit a magánszemély nem önálló tevékenységből származó bevételének kell tekinteni. E bevétellel szemben költségként […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
