Szakértői tevékenység
Kérdés
Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. augusztus 26-án (16. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 415
[…] gazdasági tevékenység az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése szerint: a gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységet. Azaz azt kell vizsgálnia, hogy a saját nevében vállalt megbízásokból származó bevétel, illetve az általa vállalt megbízások száma, nagyságrendje alapján az adóalanyiság fenti kritériumai megvalósulnak-e. Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet A Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet – a belügyminiszter és az igazságügyminiszter által közösen alapított és a belügyminiszter által fenntartott és felügyelt intézet. Az intézetben dolgozó igazságügyi szakértők közalkalmazottak, egyebekben az 1. pont alatti szabályok vonatkoznak rájuk (azaz hatósági kirendelések esetében nincs pénzmozgás, megbízás alapján végzett szakértés esetében tényleges díjfizetés történik, az alkalmazottak saját név alatt történő szakértése szintén létezik). A szakértő adóalanyisága az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján nem áll fenn, adóalanynak az intézet minősül. Orvosi egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézetei Orvosi egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézetei – az orvosi egyetemek szervezeti egységei, a szakértők e tevékenységük mellett oktatói feladatokat is ellátnak. a) Ha az intézet lát el hatósági kirendelést – ebben az esetben a hatóság kifizeti a szakértői díjat, amely magát az intézetet illeti meg. Ilyenkor a szakértő munkaviszony keretében adja a szakértői véleményt, részére külön díjazás nem jár. A szakértő adóalanyisága az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján nem áll fenn, adóalanynak az intézet minősül. b) Ha az intézetben dolgozó orvost rendeli ki a hatóság személy szerint – ebben az esetben a szakértői díj az orvost illeti meg, és ebből egy külön-megállapodás alapján részesül az intézet az eszközök használatáért költségtérítésben. A szakértő adóalanyiságának fennállásához az Áfa-tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülését kell vizsgálni. "Önálló" igazságügyi szakértők Az önálló igazságügyi szakértők – a szakértők túlnyomó többsége egyéb munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve nyugdíj mellett vagy egyéni vállalkozóként készít szakvéleményeket. A társasági formában történő igazságügyi szakértést a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé. Ezek a szakértők – tipikusan szakterületüktől függően – eltérő rendszerességgel végzik szakértői tevékenységüket, vannak olyanok, akik évente csak néhány szakvéleményt készítenek, de vannak, akik több száz szakvéleményt adnak évente. A szakértő adóalanyiságának fennállásához az Áfa-tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülését kell vizsgálni. Felülvéleményező bizottságok A felülvéleményező bizottságok – az 53/1993. Korm. rendelet alapján a szakértői vélemények felülvizsgálatát a rendeletben meghatározott bizottságoktól lehet kérni [7. § (1) bekezdés]. Ezek a bizottságok olyan testületek, melyeket az érintett szakminiszterek hoznak létre, tagjait az igazságügy-miniszterrel egyetértésben szintén ők nevezik ki. A kirendelést a testület kapja, magát a szakvéleményt is a testület a saját nevében készíti el, a szakértői díjat viszont a felülvéleményező bizottság tagjai kapják [díjrendelet 2. § (7) bekezdése]. A szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testületek nem tekintendők adóalanynak, mivel az adóalanyiság konjunktív feltételei egy személynél nem teljesülnek. Eseti szakértők Az eseti szakértők igazságügyi szakértő hiányában, illetve ha nem áll rendelkezésre kirendelhető szakértő, a feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, illetőleg jogszabályban meghatározott szervezet is kirendelhető [53/1993. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés]. a) Ezek a szakértők (természetes személy esetén) tehát nem igazságügyi szakértők, azonban hatósági kirendelés esetén "igazságügyi szakértőkké válnak", ezért mind az eljárásjogi szabályok, mind a díjrendelet vonatkozik rájuk (lásd 4. pont). b) A jogszabályban […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2003. augusztus 26-án (16. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 415
[…] gazdasági tevékenység az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése szerint: a gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységet. Azaz azt kell vizsgálnia, hogy a saját nevében vállalt megbízásokból származó bevétel, illetve az általa vállalt megbízások száma, nagyságrendje alapján az adóalanyiság fenti kritériumai megvalósulnak-e. Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet A Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet – a belügyminiszter és az igazságügyminiszter által közösen alapított és a belügyminiszter által fenntartott és felügyelt intézet. Az intézetben dolgozó igazságügyi szakértők közalkalmazottak, egyebekben az 1. pont alatti szabályok vonatkoznak rájuk (azaz hatósági kirendelések esetében nincs pénzmozgás, megbízás alapján végzett szakértés esetében tényleges díjfizetés történik, az alkalmazottak saját név alatt történő szakértése szintén létezik). A szakértő adóalanyisága az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján nem áll fenn, adóalanynak az intézet minősül. Orvosi egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézetei Orvosi egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézetei – az orvosi egyetemek szervezeti egységei, a szakértők e tevékenységük mellett oktatói feladatokat is ellátnak. a) Ha az intézet lát el hatósági kirendelést – ebben az esetben a hatóság kifizeti a szakértői díjat, amely magát az intézetet illeti meg. Ilyenkor a szakértő munkaviszony keretében adja a szakértői véleményt, részére külön díjazás nem jár. A szakértő adóalanyisága az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján nem áll fenn, adóalanynak az intézet minősül. b) Ha az intézetben dolgozó orvost rendeli ki a hatóság személy szerint – ebben az esetben a szakértői díj az orvost illeti meg, és ebből egy külön-megállapodás alapján részesül az intézet az eszközök használatáért költségtérítésben. A szakértő adóalanyiságának fennállásához az Áfa-tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülését kell vizsgálni. "Önálló" igazságügyi szakértők Az önálló igazságügyi szakértők – a szakértők túlnyomó többsége egyéb munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve nyugdíj mellett vagy egyéni vállalkozóként készít szakvéleményeket. A társasági formában történő igazságügyi szakértést a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé. Ezek a szakértők – tipikusan szakterületüktől függően – eltérő rendszerességgel végzik szakértői tevékenységüket, vannak olyanok, akik évente csak néhány szakvéleményt készítenek, de vannak, akik több száz szakvéleményt adnak évente. A szakértő adóalanyiságának fennállásához az Áfa-tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülését kell vizsgálni. Felülvéleményező bizottságok A felülvéleményező bizottságok – az 53/1993. Korm. rendelet alapján a szakértői vélemények felülvizsgálatát a rendeletben meghatározott bizottságoktól lehet kérni [7. § (1) bekezdés]. Ezek a bizottságok olyan testületek, melyeket az érintett szakminiszterek hoznak létre, tagjait az igazságügy-miniszterrel egyetértésben szintén ők nevezik ki. A kirendelést a testület kapja, magát a szakvéleményt is a testület a saját nevében készíti el, a szakértői díjat viszont a felülvéleményező bizottság tagjai kapják [díjrendelet 2. § (7) bekezdése]. A szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testületek nem tekintendők adóalanynak, mivel az adóalanyiság konjunktív feltételei egy személynél nem teljesülnek. Eseti szakértők Az eseti szakértők igazságügyi szakértő hiányában, illetve ha nem áll rendelkezésre kirendelhető szakértő, a feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, illetőleg jogszabályban meghatározott szervezet is kirendelhető [53/1993. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés]. a) Ezek a szakértők (természetes személy esetén) tehát nem igazságügyi szakértők, azonban hatósági kirendelés esetén "igazságügyi szakértőkké válnak", ezért mind az eljárásjogi szabályok, mind a díjrendelet vonatkozik rájuk (lásd 4. pont). b) A jogszabályban […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
