Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

63 találat a megadott áfaalanyiság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Költségvetési intézmény áfaalanyisága

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet nem folytató szervezet.A gazdasági tevékenység fogalmát az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdése határozza meg, e szerint gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A gazdasági tevékenységnek további fogalmi eleme, hogy ellenérték elérésére irányuljon, vagy azt eredményezze.A kérdés szerint eddig állami (fenntartói) támogatásból származott a bevételük. Amennyiben a támogatás ellenében nem történik konkrét termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, hanem a támogatás általában finanszírozza a működést, tevékenységet, illetve valamely fejlesztés megvalósulását segíti elő - vagyis alapvetően forráskiegészítésül szolgál -, a támogatás nem képez adóalapot a támogatottnál (Áfa-tv. 65. §). Így nem képez adóalapot az államháztartási, fenntartói támogatás.Abban az esetben, ha akár az Áfa-tv. 7. §-a alapján közhatalmi tevékenységet végző, akár az Áfa-tv. 5. §-a alapján gazdasági tevékenységet nem végző szervezet gazdasági tevékenységet kezd folytatni, akkor az Áfa-tv. szerint választhat, hogy áfaalany lesz, vagy -?jelenleg évi 8 millió, a 2019. évtől 12 millió Ft bevételig - alanyi adómentes.Jellemzően nem minősülnek közhatalmi tevékenységnek, illetve gazdasági tevékenységeknek többek között a következők:- telekommunikációs szolgáltatások nyújtása, ideértve a dolgozók, bérlők vagy más személy, szervezet részére történő továbbszámlázást,- víz-, gáz-, villamosenergia- és hőellátás, ideértve a továbbszámlázást is,- termék fuvarozása, személyszállítás,- termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,- kereskedelmi és tudományos jellegű kiállítások, vásárok és bemutatók, konferenciák szervezése és rendezése, ha belépőjegy, részvételi díj ellenében történik,- munkahelyi és egyéb vendéglátás,- ingatlan és ingó dolgok bérbeadása (ezen belül az ingatlan-bérbeadás fő szabály szerint áfamentes, de választható rá adókötelezettség).Amennyiben az alapítvány valamely cél megvalósulásához támogatást ad intézményüknek, konkrét feladatellátás meghatározása nélkül, akkor az ilyen támogatás nem minősül ellenértéknek, és nem kell számlázni. Ha az alapítvány szerződés alapján konkrét szolgáltatást, valamely feladat tejesítését rendeli meg, és azért az elvégzett szolgáltatással arányos ellenértéket fizet, akkor szolgáltatásról beszélünk, amely Áfa-tv. szerinti gazdasági tevékenység, és számlázni kell.Az alanyi adómentes nem számít fel áfát, az általános szabályok szerint adózó áfaalany pedig áfát számít fel. A kutatási tevékenység áfamértéke 27%.Az alanyi adómentesség a tevékenység megkezdésekor, más esetben a tárgyévet követő évtől választható (de decemberben be kell nyújtani a NAV-hoz az ezzel kapcsolatos adatmódosító lapot [18T201TSZ]).Az alanyi adómentesség választásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen bevételek számítanak bele az alanyi adómentesség értékhatárába, és melyek nem.Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:1. tárgyi eszközként használt termék értékesítése,2. immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,3. új közlekedési eszköz közösségen belüli értékesítése,4. építés alatt álló, befejezetlen ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése,5. új ingatlan értékesítése,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4843
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Áfamentességi értékhatár

Kérdés: Alanyi adómentes önkormányzat vagyunk. A szociális étkezők részére a készételt egy külső cégtől vásároljuk 600 Ft/adag áfás áron. Az állami támogatás összege ételadagonként 220 Ft/adag, amelyet nettó finanszírozás keretében kapunk. Az étkező által fizetendő térítési díj így 380 Ft lenne, de az önkormányzat saját hatáskörében további 50 Ft kedvezményt nyújt, így az 330 Ft/adag. Az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számításakor mely összeggel kell kalkulálnunk? A teljes 600 Ft-tal, a 380 Ft-tal vagy a 330 Ft-tal? Mely főkönyvi számlára könyveljük a térítésidíj-bevételt?
Részlet a válaszból: […]teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása számít bele az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel. Az állami támogatás, illetve az önkormányzat által saját hatáskörben adott támogatás nem áfaadóalapot képező bevétel, ezért az alanyi adómentesség
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3232
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Áfamentességi értékhatár számítása

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás tudomásunk szerint beletartozik az alanyi adómentességre jogosító értékhatárba. A kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzati költségvetésirendelet-tervezet előterjesztése mellékletében bemutatott közvetett támogatásként szereplő bérbeadások beleszámítanak-e az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba?
Részlet a válaszból: […]az Áfa-tv. 14. §-ában meghatározott feltétel beállta esetén számít értékesítésnek, és csak akkor vehető figyelembe az alanyi adómentesség értékhatáránál is, ha értékesítésnek minősül. Az Áfa-tv. 14. §-a alapján az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja szerinti ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak tekintendő az ingyenes szolgáltatás is, ha azzal kapcsolatban előzetesen felszámított adó levonására voltak jogosultak, függetlenül attól, hogy ténylegesen éltek-e az adólevonási joggal vagy sem. Tehát ha a támogatásként adott ingatlannal kapcsolatban, annak adóköteles hasznosítása okán a figyelési határidőn belül (2008. január 1. előtt beszerzett ingatlan esetében 10 év, utána 20 év) volt adólevonási joguk, akkor az ingyenes használat adóalapja beleszámít az alanyi adómentesség értékhatárába. Az ingyenes szolgáltatás adóalapját, amely után meg is kell fizetni az áfát, az Áfa-tv. 69. §-a alapján kell meghatározni. E szerint a fizetendő adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatásnyújtónál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3223

4. találat: Önkormányzati kerékpárút építése

Kérdés: Egy építőipari cég 2011-ben szerződést kötött önkormányzatunkkal kerékpárút építésére. A szerződéskötéskor a polgármesteri hivatal adószámát adtuk meg, tekintve hogy ekkor az önkormányzatnak saját adószáma nem volt. A polgármesteri hivatal adószámában a 2-es áfakód szerepel, azaz a polgármesteri hivatal az általános szabályok szerint adózik. A kerékpárút építése kapcsán az első részteljesítés még 2011-ben teljesült, amelyre a fordított adózást alkalmazva állította ki az építőipari cég a részszámlát (a munka hatóságiengedély-köteles), és ezt az önkormányzat decemberben kézhez vette. Az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet újraszabályozta az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok költségvetését és gazdálkodását, amelynek következtében önkormányzatunk saját adószámot kért. Az adószámkéréssel egy időben önkormányzatunk alanyi adómentességet választott (áfakódja 1-es). Kérdés, hogy a beruházás további részét milyen módon kell leszámláznia az építőipari cégnek, alkalmazható-e a további részteljesítésekre is a fordított adózás vagy sem?
Részlet a válaszból: […]tevékenységnek ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - kell irányulnia. 2. Az ingatlan építésének, bontásának stb. építési engedélyhez kötöttnek kell lennie. 3. Az adott tevékenységnek építési-szerelési, egyéb szerelési munkának kell lennie. Most pedig lássuk, hogy az adott esetben megvalósul-e mindhárom feltétel: 1. Az építőipari vállalkozás által végzett kerékpárút-építési tevékenység egyértelműen az ingatlan létrehozatalára/átalakítására irányul. 2. Maga az ingatlan építése/átalakítása a közölt információk alapján építési hatóságiengedély-köteles. 3. A kerékpárút-építés vélelmezhetően építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatás formájában valósul meg, tehát a harmadik feltétel is fennáll. A fentiek alapján tehát az építőipari cég kerékpárút-építési tevékenysége megfelel az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjának. Fontos azonban kiemelni, hogy az Áfa-tv. a fordított adózás alkalmazhatóságának a 142. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívül, az ügyletben részt vevők személyére vonatkozóan további feltételeket állapít meg. Az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdésében az alábbi szabályokat találjuk: az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adó­alany legyen, valamint b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Az idézett szabályból adódóan a fordított adózás alkalmazásából státuszára tekintettel ki van zárva - többek között - az alanyi adómentességet választó adó­alany is, tekintve hogy nem számít olyan adóalanynak, akitől az adó fizetése követelhető. Amennyiben tehát az ügyletben egy alanyi adómentes adóalany is részt vesz, akkor a fordított adózás annak ellenére sem alkalmazható, hogy az ügylet maga az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt feltételeknek maradéktalanul megfelel. A fentiek előrebocsátásával most már egyértelműen válasz adható a feltett kérdésre. Tekintettel arra, hogy az ügylet az építőipari[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3221

5. találat: Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A Költségvetési Levelek 152. számában a 2973. sorszámon megjelent kérdéssel kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. Önkormányzatunk adószámot kapott az MVH pályázati regisztráció miatt. Változatlanul az önkormányzat nevén van a bankszámlánk (elszámolási számlánk), csak most már nem a polgármesteri hivatal, hanem az önkormányzat adószámával. Az áfa- és egyéb bevallásokat eddig az önkormányzat nevében, a polgármesteri hivatal adószáma alatt nyújtottuk be. Ezután már külön áfabevallást kell benyújtanunk az önkormányzat, és külön a polgármesteri hivatal adószámán? Mivel a bankszámlánk az önkormányzat nevén, adószámán van, és minden pénzforgalmat azon keresztül bonyolítunk le, akkor a polgármesteri hivatal bevallása gyakorlatilag nullás adattartalmú lesz? Számlázás során ki lesz az eladó ingatlanértékesítés, ingatlan-bérbeadás, közterület-foglalási díj, továbbszámlázott szolgáltatás vagy üzemeltetés bérbeadása során: az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal?
Részlet a válaszból: […]szétválasztásánál figyelembe kell venni az Ötv., az Áht. és az Ávr. előírásait. A feladatkörök szétválasztásánál a hivatalhoz elsősorban a jegyző hatáskörébe delegált hatósági feladatok tartoznak, az önkormányzat feladatkörébe pedig az Ötv.-ben meghatározott kötelezően ellátandó feladatok, amelyeket azonban intézmény vagy gazdasági szervezet útján is elláthat, ez utóbbi esetben a feladatellátáshoz utalt támogatást kell megtervezni az önkormányzatnál. Az alapfeladatokon kívül mindegyik szervezetnek lehetnek szolgáltatásai, pl. bérbeadás, dolgozók részére telefonköltségek kiszámlázása stb., amelyek indokolhatják azt, hogy az áfa hatálya alá bejelentkezzen. A feladatkörök és adószámok szétválasztása vagyonelemek átadását is maga után vonhatja. Jelenleg a hivatal könyveiben tartják nyilván az önkormányzat vagyonát. Ha az önkormányzat nem jelöli ki vagyonkezelőnek a hivatalt, akkor a vagyont át kell adni. A vagyonátadásnak ez az esete az Áfa-tv. 2012. január 1-jétől hatályos módosításának 17. § (1) bekezdésének h) pontja alapján apportnak minősül, de csak abban az esetben áfamentes, ha az átadó és az átvevő is áfaadóalany.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3099

6. találat: Önkormányzati tulajdonú nonprofit szervezet adóalanyisága

Kérdés: Önkormányzat kizárólagos (100%-os) tulajdonában lévő gazdasági társaság (nonprofit szervezet) gazdálkodói, illetve közhasznú tevékenységet is gyakorol. A társaság működése során (gazdálkodói, illetőleg közhasznú minőségében eljárva) mikor válik áfaalannyá, működése során keletkező költségeit, kiadásait az Áfa-tv. rendelkezései értelmében hogyan kezelje, elkülönített nyilvántartást vezessen a beszerzéseit terhelő és levonható forgalmi adók vonatkozásában, illetve amennyiben tevékenysége során nem lehet a költségeket elkülönítetten kezelni, akkor arányosítással kell/lehet a forgalmi adót levonásba helyezni?
Részlet a válaszból: […] Amennyiben tehát a nonprofit gazdasági társaság bármely olyan tevékenységet folytat, mely az Áfa-tv. - fent hivatkozott - 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenység, úgy e tevékenysége miatt áfaalannyá válik (függetlenül attól, hogy az a tevékenysége más jogszabály alapján gazdasági vagy vállalkozási tevékenységnek minősül-e). Így az Art. 22. §-a szerinti általános forgalmi adóra vonatkozó bejelentkezési kötelezettség vonatkozik rá. (Megjegyzem, hogy az Áfa-tv. alanya az az adózó is, aki az Áfa-tv. rendelkezései alapján alanyi mentességet választott, vagy kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez.) Továbbá az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdése taxatív felsorolást adva, egyes közérdekű - alapvetően társadalmi közös fogyasztásként megvalósuló - tevékenységeket adómentességben részesít. Az előbbi törvényi hivatkozás - Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés - által felsorolt tevékenységek közérdekű jellegére tekintettel biztosított adómentességeket a hivatkozott jogszabályhely szervezeti formához köti, adott tevékenység végzése akkor mentesülhet az adó alól, ha azt állami vagy alapjában véve nyereségre nem törekvő személy, szerv, szervezet végzi. Az Áfa-tv. 85. § (4) bekezdés e) pontja az adott tevékenység adómentességének feltételeként bizonyos személyi és szervezeti formának előírásán felül megjelöli a közszolgáltatót. Idetartoznak többek között a költségvetési szervek az alapító okiratukban megjelölt tevékenységük keretében, továbbá alapvetően olyan személyek, szervezetek, amelyek tevékenységüket nonprofit jelleggel végzik (pl. társadalmi szervezet, egyesület, egyház, alapítvány, közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság). Szervezeti formától függetlenül közszolgáltatónak minősülnek azok a személyek, szervezetek, amelyek a tevékenységüket társadalombiztosítási, vagy egyéb kötelező biztosítási jogviszony alapján végzik, illetőleg a törvényi feltételeknek megfelelő egyéb nonprofit jellegű szervezetek is. Az általánosforgalmiadó-levonási jog gyakorlásával kapcsolatban a nonprofit gazdasági társaság is főszabály szerint az Áfa-tv. 120. §-a értelmében csak olyan mértékben jogosult adólevonásra, amilyen mértékben a beszerzését (termék, szolgáltatás) adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, hasznosítja. Ebből következően a nonprofit gazdasági társaság egyrészről csak abban az esetben élhet levonási jogával, amennyiben az az Áfa-tv. személyi hatálya alá tartozó adóalany, másrészről pedig a levonási jog csak adóköteles tevékenységgel összefüggésben gyakorolható. Természetszerűleg a nonprofit gazdasági társaság olyan tevékenységeire, amelyek adó alól mentes, illetve adóalanyiságot nem eredményező tevékenységeihez (pl. közhatalmi, magáncélú felhasználás) kapcsolódik, az előbb kifejtettek szerint adólevonási jog nem kapcsolódhat. A levonási jog érvényesítésénél figyelembe kell venni az Áfa-tv. 123. §-át is, amely az előzetesen felszámított adó megosztásáról rendelkezik. Az Áfa-tv. 123. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog csak olyan mértékben illeti meg a vegyes tevékenységet végző adóalanyt, amilyen mértékben az adott beszerzés, igénybe vett szolgáltatás az adóalany adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ha az adott beszerzés teljes egészében azt szolgálja, úgy a beszerzés áfája levonható, ha csak részben szolgálja, úgy annak csak az arányos része vonható le. Továbbá e törvényi szakasz (2) bekezdése alapján amennyiben az adóalany adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt végez, ehhez történő beszerzéseit elsősorban tételesen kell elkülöníteni. Az adóalany alapvetően az áfaanalitikájában köteles tételesen elkülöníteni, és kimutatni a beszerzést terhelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2806

7. találat: Önkormányzati fa értékesítése

Kérdés: Településünkön az önkormányzati árkok tisztítását az önkormányzat elvégeztette egy vállalkozóval, majd az árkok tisztításából származó fát kedvezményes áron értékesítette a település lakói részére. Mindennek eredményeként bevétele keletkezett, melyet kötelező feladat ellátásra használt fel. A keletkezett bevétel után van-e az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége? (Az önkormányzat nem áfaalany.)
Részlet a válaszból: […]tehát független attól, hogy a végzett gazdasági tevékenység eredménnyel jár vagy sem, és független attól is, hogy a gazdasági tevékenységet végző belföldi vagy külföldi személy vagy szervezet. Mint látható, a gazdasági tevékenység meghatározásának lényeges eleme a rendszeresség, illetve az üzletszerűség: e két jellemző közül már az egyik önállóan is megalapozza az áfaalanyiságot. A rendszeresség és üzletszerűség - bár hasonló tartalmú -, mégsem azonos jelentésű. Annak ellenére, hogy mind a kettő feltételez bizonyos fokú állandóságot, folytonosságot, az üzletszerűség a rendszerességnél kicsit többet takar. A rendszeresség esetében mindegy, hogy a tevékenységet nyereség vagy haszonszerzés céljából végzik-e, a hangsúly az ismétlődésen van, míg az üzletszerűség feltételez egy bizonyos mértékű nyereségre irányultságot. A rendszerességet, illetve üzletszerűséget ugyanakkor csak az adóalanyiság megalapozásánál kell vizsgálni. A rendszeresség, illetve az üzletszerűség meghatározásához segítséget nyújthat annak mérlegelése, hogy a tevékenység tartós jellegű-e, vagy a kérdéses személy, szervezet megélhetésében nem elhanyagolható mértékű-e. Amennyiben az önkormányzat nem minősül adóalanynak, a faértékesítés miatt akkor válik azzá, ha a fentiekben felvázoltak szerinti gazdasági tevékenység fogalmát kimeríti. A kérdésben leírtakból arra következtetünk, hogy a faértékesítési tevékenysége nem tartós vagy rendszeres, hanem egyedi az önkormányzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2590

8. találat: Közterület-használati díj

Kérdés: Az önkormányzat közterület használatára illeték megfizetése ellenében határozat meghozatalával ad engedélyt. A közterület használatáról szóló határozat alapján számlázott közterület-használati díj általános forgalmi adóval terhelt-e, vagy adómentes?
Részlet a válaszból: […]a közterület (ingatlan) használatba adása hogyan minősül az általános forgalmi adó rendszerében. Az Áfa-tv. 259. § 4. pontja alapján bérbeadásnak minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Ennek megfelelően tehát a közterület díj fejében történő használatba adása, mivel az egyértelműen megfelel az idézett törvényi definíciónak, az áfa rendszerében ingatlan-bérbeadásnak (szolgáltatásnyújtásnak) minősül. Tisztázandó továbbá, hogy ha a közterület használatára az önkormányzat a közterület használatáról szóló határozatban ad engedélyt, vajon befolyásolja-e az ügylet megítélését. Erre vonatkozóan egyértelmű rendelkezést találunk az Áfa-tv. 16. §-ában, amely szerint a termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására nincs befolyással, ha az szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági és más hatósági határozat (végzés) alapján, illetőleg árverés útján történik. A közterület-használat, illetve az azért az önkormányzati határozat alapján fizetett díj tehát az általános szabályok alapján ítélendő meg. Az utolsó tisztázandó kérdés, hogy ez az ingatlan-bérbeadási tevékenység áfaköteles-e[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2588

9. találat: Közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Intézményünkben az időszakosan üresen álló épületeket bérbe adjuk. A bérleti díjat főszabályként adómentesen számlázzuk ki, és a hozzá tartozó közüzemi díjakat is. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást saját kazánnal állítjuk elő. A fűtés- és melegvíz-szolgáltatást, amely a bérleti díjhoz kapcsolódik, adómentesen kell-e számlázni?
Részlet a válaszból: […]vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előforduló szolgáltatások is. A fő- és melléktevékenység megítélésekor azok értéke is jelentős lehet. Az esetek többségében a melléktevékenység a főtevékenység értékéhez hasonlítva kisebb nagyságrendet képvisel, azonban ez a szempont sem tekinthető kizárólagosan irányadónak, csupán szokásosan előforduló jellemzőként. Az előzőekből is világosan látszik, az egyes ügyletek megítélésekor azt szükséges vizsgálni, hogy az adott eset összes körülményéből megállapíthatóan a felek akarata mely tevékenység elvégzésére irányult. A fentieket mérlegelve a közüzemi költségek továbbszámlázása és az épület fűtése, illetve meleg vízzel való ellátása a kérdésben leírtak alapján olyan szolgáltatásnak tekinthető, mely az ingatlan-bérbeadási tevékenység adóalapjának részét képezi. A szóban forgó valamennyi szolgáltatás esetében ez a megítélés teljes mértékben független attól, hogy a közüzemi költségek összegének meghatározása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2557

10. találat: Szociális intézmény áfanyilatkozata

Kérdés: Szervezetünk szociális karitatív tevékenységet folytat. Fenntartóként idősek gondozását szolgáló bentlakásos intézményt tartunk fenn 2009 áprilisa óta. Az épület műszaki átadásakor, átgondolva az intézmény működését segítő szükséges és lehetséges pénzügyi, gazdasági és szervezési feladatokat, könyvelőnk félreértésből, tévedésből - a sürgető decemberi határidőre tekintettel - bejelentette az intézményt az áfakörbe. Ez a tévedés csak 2009 folyamán vált nyilvánvalóvá számunkra. Van lehetőség arra, hogy az áfa alá bejelentkezést visszamenőleg töröltessük? 2009-ben nem folytattunk áfaköteles tevékenységet, így a tévedésből előállt helyzetben sem tettünk olyan intézkedést, amely akadályát jelentené az áfakörből való kilépésnek. Áfakötelezettségünk súlyos kárt okozhat nonprofit, szociális tevékenységünknek.
Részlet a válaszból: […]összhangban, az értékesítés ellenértéke sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 5 millió forintnak megfelelő összeget. Ha az "áfakörbe történő bejelentésen" azt értik, hogy ingatlan-bérbeadással összefüggésben adófizetési kötelezettséget választott, az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján főszabály szerint az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására, a következőkre kell figyelemmel lenni. Az Áfa-tv. 88. § (1) és (5) bekezdése értelmében az adóalany dönthet úgy, hogy e szolgáltatás tekintetében adófizetési kötelezettséget választ, melytől a választását követő 5. év végéig nem térhet el. Az adófizetési kötelezettség választásával összefüggő nyilatkozatot az Art. 22. §-ában foglaltak szerint teheti meg az adózó. Tekintettel azonban arra, hogy sem az Art., sem pedig az Áfa-tv. nem ad lehetőséget arra, hogy az adóalany ilyen esetben visszamenőlegesen visszavonja nyilatkozatát, ezért erre jogszabályi rendelkezés hiányában nincs lehetőség. A szóban forgó szolgáltatással kapcsolatos adófizetési kötelezettség választásáról tett nyilatkozat az előzőekben jelzett októl eltérő megfontolás miatt utóbb nem vonható vissza, és nem is módosítható. A beadványban leírt esetben ennek megfelelően nincs törvényes lehetőség arra, hogy nyilatkozatuk tartalmát megváltoztassák 2009. évre. Felhívjuk a kérdező figyelmét ugyanakkor arra is, hogy az Áfa-tv. 259. § 4. pontja szerint bérbeadásnak, bérbevételnek az a bérleti szerződésen alapuló jogviszony és minden[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2551
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést