Cégfelvásárláshoz igénybe vett ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jog

Kérdés: Adott egy társaság, egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, amely Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor, a társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termék-értékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A?társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé. A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a társaság kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott. A?leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított áfa teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?
Időközben az Európai Unió Bírósága a C-249/17 számú ügyben meghozta ítéletét, amely ügynek a tárgya egy másik társaság részvényei megszerzésének céljából kifizetett, tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat terhelő héa levonása volt. Meglátásunk szerint az ítéletben foglaltak alátámasztják azon álláspontunkat, mely szerint a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 5. §-ának (1) bekezdése határozza meg az adóalany fogalmát. E rendelkezés szerint adóalany "az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére". A?gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a magánszemély igénybe vett, és a költségvetési szervrészére továbbszámlázott.<br>A megbízási jogviszonnyal létrejött szakértői tevékenység afent leírt meghatározásnak nem felel meg, mivel a költségvetési szerv nemszolgáltatást vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Külföldi megrendelőnek végzett szakértői tevékenység adózása

Kérdés: Intézetünk laboratóriumában külföldi megrendelők (német, osztrák) számára is végzünk termékbevizsgálást, mellyel kapcsolatos számláinkon áfát is felszámítunk. Kérdésünk, hogy ez helyes-e, és van-e ebben változás a 2004. május 1-jét követően életbe lépett szabályok alapján?
Részlet a válaszából: […] ...vázolt tevékenység álláspontom szerint olyan, termékhez közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenység, mely esetén a teljesítési helynek az Áfa-tv. 15. § (4) bekezdés d) pontja értelmében azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...szakértők igazságügyi alkalmazottak, jogviszonyukat az Iat. rendezi. Alkalmazottként, napi 8 órás munkaidőben, munkabérért végeznek szakértői tevékenységet.a) A 3/1986. IM rendelet alapján az intézet az elvégzett munkáról díjjegyzéket állít ki azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék: