Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott szakértői tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Cégfelvásárláshoz igénybe vett ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jog

Kérdés: Adott egy társaság, egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, amely Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor, a társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termék-értékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A?társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé. A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a társaság kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott. A?leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított áfa teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?
Időközben az Európai Unió Bírósága a C-249/17 számú ügyben meghozta ítéletét, amely ügynek a tárgya egy másik társaság részvényei megszerzésének céljából kifizetett, tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat terhelő héa levonása volt. Meglátásunk szerint az ítéletben foglaltak alátámasztják azon álláspontunkat, mely szerint a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető.
Részlet a válaszból: […]felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.Általánosságban megerősíthető az az álláspont, miszerint a gazdasági tevékenység folytatásának előkészítése érdekében történő beszerzések (így pél-dául a tervezett akvizíció kapcsán felmerült ügyvédi és szakértői költségek) áfája levonható, feltéve, hogy azokra az adóalany által megvalósítani tervezett adóköteles gazdasági tevékenység érdekében került sor. Mint ahogy az EUB joggyakorlata is alátámasztja (C-110/94. Inzo-ügy, C-268/83. Rompelman-ügy), az adóköteles gazdasági tevékenység megkezdését megelőzően történő beszerzések áfája is levonható, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység végül nem valósul meg, feltéve, hogy a tevékenységet végző személy jóhiszemű volt. Ezen jogértelmezések alapján, figyelemmel az Európai Unió Bírósága által a C-249/17 számú ügyben hozott ítéletre is, álláspontunk szerint megvalósulnak az adólevonási jog feltételei, ugyanakkor szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az a többlet tényállási elem, hogy a társaság adóköteles termékértékesítést teljesít a megvásárolt magyar cégnek, álláspontunk szerint önmagában nem értékelhető a felvásárlás tekintetében adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységként, tekintve, hogy a kérdésben írtak szerint a cég eddig is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt.A kérdésben megadott azon információkra figyelemmel, melyek szerint a társaság a ténylegesen megszerzett magyar leányvállalat esetében az általa megszerzett társaságnak ellenérték fejében nyújtott héa-köteles szolgáltatások útján irányítási tevékenységet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5006
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Szakértők megbízási díjának könyvelése

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?
Részlet a válaszból: […]nem szolgáltatást vásárolt (nem szolgáltatási szerződés jött létre), hanem megbízási szerződés szerint történt a szakértői munka elvégzése. A megbízásos jogviszonyban (számla nélkül) foglalkoztatott szakértő kiadásainak megtervezése és elszámolása a külső személyi juttatások, állományba nem tartozó személyi juttatások között kerül kimutatásra. A költségvetési útmutató alapján ezen a soron kell tervezni és elszámolni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját dolgozónak fizetett megbízási díjat, az ítélkezésben közreműködők (pl.: kirendelt védő, szakértő) díját, a tiszteletdíjat (pl.: népi ülnök), szerzői díjat, honoráriumot, újítási és találmányi díjat, beleértve a nemesítési, fajtafenntartási jutalékot is. A szakértő megbízási díjat kap, mivel megbízási szerződés megkötésére került sor. Megbízási díj kifizetésére viszont csak a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor. A szakértői költségeket szakértői díjként a kérelmező fizeti meg jogszabályi előírás alapján. Közhatalom gyakorlásának minősül a jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés). <br> A számla ellenében történő szolgáltatás vásárolt közszolgáltatás lenne. Az államháztartás által kibocsátott szolgáltatásokat kell itt elszámolni, amelyeket nem az államháztartás szervezetei állítanak elő, hanem államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek. Az államháztartásba tartozó szerv ez esetben megrendelő, és mint végterméket - jellemzően szerződés alapján, illetőleg számla ellenében - megvásárolja a kész szolgáltatást. Ilyen lehet - jogszabályok által lehetővé tett - egészségügyi, oktatási, szociális, útüzemeltetési, környezetvédelmi, társadalombiztosítási kifizetőhelyi stb. szolgáltatás megvásárlása magánvállalkozóktól (pl. magánorvostól, magántanártól), vállalkozásoktól, nonprofit szervezetektől. De a szakértői tevékenység a kérdéses esetben megbízási szerződéssel jött létre.<br> A költségvetési útmutató alapján a bevételek között, igazgatási szolgáltatási díjként kerülnek megtervezésre és elszámolásra - többek között - azok a bevételek, amelyeket a költségvetési szervek hatósági eljárási jogkörük gyakorlása során igazgatási szolgáltatási díj címen szednek be.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2737

3. találat: Külföldi megrendelőnek végzett szakértői tevékenység adózása

Kérdés: Intézetünk laboratóriumában külföldi megrendelők (német, osztrák) számára is végzünk termékbevizsgálást, mellyel kapcsolatos számláinkon áfát is felszámítunk. Kérdésünk, hogy ez helyes-e, és van-e ebben változás a 2004. május 1-jét követően életbe lépett szabályok alapján?
Részlet a válaszból: […]áfát fel kellett számítani a külföldi megrendelőnek. A külföldi partnernek - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a 2/1993. Korm. rendelet alapján nyílhat lehetősége az önök által áthárított áfa esetleges visszaigénylésére. Ezt a jogszabályt a 81/2004. Korm. rendelet módosította május 1-jétől. Az uniós csatlakozás május 1-jei időpontjával az Áfa-tv. teljesítési helyre vonatkozó rendelkezései is változtak. Az Áfa-tv. 15/A. § (12) és (13) bekezdése alapján más tagállambeli illetőségű adóalany megrendelő esetén - ha a terméket elszállítják Magyarországról - a megrendelő tagállamában van a teljesítés helye, Magyarországon az ügylet az Áfa-tv. területi hatályán kívüli, így azt nem terheli áfa. Vagyis a 2004. május[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 846

4. találat: Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszból: […]eredményére. A gazdasági tevékenység az Áfa-tv. 5. § (1) bekezdése szerint: a gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységet. Azaz azt kell vizsgálnia, hogy a saját nevében vállalt megbízásokból származó bevétel, illetve az általa vállalt megbízások száma, nagyságrendje alapján az adóalanyiság fenti kritériumai megvalósulnak-e. Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet A Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet - a belügyminiszter és az igazságügyminiszter által közösen alapított és a belügyminiszter által fenntartott és felügyelt intézet. Az intézetben dolgozó igazságügyi szakértők közalkalmazottak, egyebekben az 1. pont alatti szabályok vonatkoznak rájuk (azaz hatósági kirendelések esetében nincs pénzmozgás, megbízás alapján végzett szakértés esetében tényleges díjfizetés történik, az alkalmazottak saját név alatt történő szakértése szintén létezik). A szakértő adóalanyisága az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján nem áll fenn, adóalanynak az intézet minősül. Orvosi egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézetei Orvosi egyetemek Igazságügyi Orvostani Intézetei - az orvosi egyetemek szervezeti egységei, a szakértők e tevékenységük mellett oktatói feladatokat is ellátnak. a) Ha az intézet lát el hatósági kirendelést - ebben az esetben a hatóság kifizeti a szakértői díjat, amely magát az intézetet illeti meg. Ilyenkor a szakértő munkaviszony keretében adja a szakértői véleményt, részére külön díjazás nem jár. A szakértő adóalanyisága az Áfa-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján nem áll fenn, adóalanynak az intézet minősül. b) Ha az intézetben dolgozó orvost rendeli ki a hatóság személy szerint - ebben az esetben a szakértői díj az orvost illeti meg, és ebből egy külön-megállapodás alapján részesül az intézet az eszközök használatáért költségtérítésben. A szakértő adóalanyiságának fennállásához az Áfa-tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülését kell vizsgálni. "Önálló" igazságügyi szakértők Az önálló igazságügyi szakértők - a szakértők túlnyomó többsége egyéb munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve nyugdíj mellett vagy egyéni vállalkozóként készít szakvéleményeket. A társasági formában történő igazságügyi szakértést a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé. Ezek a szakértők - tipikusan szakterületüktől függően - eltérő rendszerességgel végzik szakértői tevékenységüket, vannak olyanok, akik évente csak néhány szakvéleményt készítenek, de vannak, akik több száz szakvéleményt adnak évente. A szakértő adóalanyiságának fennállásához az Áfa-tv. 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülését kell vizsgálni. Felülvéleményező bizottságok A felülvéleményező bizottságok - az 53/1993. Korm. rendelet alapján a szakértői vélemények felülvizsgálatát a rendeletben meghatározott bizottságoktól lehet kérni [7. § (1) bekezdés]. Ezek a bizottságok olyan testületek, melyeket az érintett szakminiszterek hoznak létre, tagjait az igazságügy-miniszterrel egyetértésben szintén ők nevezik ki. A kirendelést a testület kapja, magát a szakvéleményt is a testület a saját nevében készíti el, a szakértői díjat viszont a felülvéleményező bizottság tagjai kapják [díjrendelet 2. § (7) bekezdése]. A szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testületek nem tekintendők adóalanynak, mivel az adóalanyiság konjunktív feltételei egy személynél nem teljesülnek. Eseti szakértők Az eseti szakértők igazságügyi szakértő hiányában, illetve ha nem áll rendelkezésre kirendelhető szakértő, a feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes személy, illetőleg jogszabályban meghatározott szervezet is kirendelhető [53/1993. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés]. a) Ezek a szakértők (természetes személy esetén) tehát nem igazságügyi szakértők, azonban hatósági kirendelés esetén "igazságügyi szakértőkké válnak", ezért mind az eljárásjogi szabályok, mind a díjrendelet vonatkozik rájuk (lásd 4. pont). b) A jogszabályban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 415
Kapcsolódó tárgyszavak: ,