Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
Kérdés
2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. június 8-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 747
[…] törvényben megállapított hallgatói normatíva kétszerese volt, 2004-től pedig ez az összeg havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összege. 2004-től kizárólag az a meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hallgatói munkadíj minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, amelyet a hallgató oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként szerzett meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. Korm. rendelet 15. §-a alapján hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül – az Szja-tv.-ben meghatározott feltételek szerint – a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett a) oktatási, b) kutatási tevékenység, valamint c) az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közreműködés. A kormányrendelet hivatkozott rendelkezése nem változott a 2003. évben hatályos szabályozáshoz képest. A kormányrendeletben foglaltak szerint a hallgató – 2003-ban és 2004-ben is – kizárólag megbízási jogviszony keretében szerezhet hallgatói munkadíj címen jövedelmet. Amennyiben a hallgató olyan, egyébként a kormányrendelet és az Szja-tv. alapján hallgatói munkadíjnak minősülő juttatást kap, amelynek nincs adóterhet nem viselő járandóságként elszámolható része, akkor a megbízási szerződés alapján megszerzett teljes hallgatói munkadíj összege önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető. Ez abban az esetben fordulhat elő, amikor ugyan a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-tv. 3. § 62. pont rendelkezéseinek, viszont a hallgató nem oktatási, kutatási vagy az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói tevékenysége ellenértékeként szerez juttatást. Az Szja-tv. 28. § (1) bekezdésének a kérdésre vonatkozó rendelkezése ugyanis egyéb jövedelemnek kizárólag az adóterhet nem viselő járandóságot, valamint az adóterhet nem viselő járandóságot eredményező jogcímen megszerzett bevételnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét tekinti. Mivel a felmerült esetben nem beszélhetünk adóterhet nem viselő […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. június 8-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 747
[…] törvényben megállapított hallgatói normatíva kétszerese volt, 2004-től pedig ez az összeg havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összege. 2004-től kizárólag az a meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hallgatói munkadíj minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, amelyet a hallgató oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként szerzett meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. Korm. rendelet 15. §-a alapján hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül – az Szja-tv.-ben meghatározott feltételek szerint – a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett a) oktatási, b) kutatási tevékenység, valamint c) az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közreműködés. A kormányrendelet hivatkozott rendelkezése nem változott a 2003. évben hatályos szabályozáshoz képest. A kormányrendeletben foglaltak szerint a hallgató – 2003-ban és 2004-ben is – kizárólag megbízási jogviszony keretében szerezhet hallgatói munkadíj címen jövedelmet. Amennyiben a hallgató olyan, egyébként a kormányrendelet és az Szja-tv. alapján hallgatói munkadíjnak minősülő juttatást kap, amelynek nincs adóterhet nem viselő járandóságként elszámolható része, akkor a megbízási szerződés alapján megszerzett teljes hallgatói munkadíj összege önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető. Ez abban az esetben fordulhat elő, amikor ugyan a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-tv. 3. § 62. pont rendelkezéseinek, viszont a hallgató nem oktatási, kutatási vagy az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói tevékenysége ellenértékeként szerez juttatást. Az Szja-tv. 28. § (1) bekezdésének a kérdésre vonatkozó rendelkezése ugyanis egyéb jövedelemnek kizárólag az adóterhet nem viselő járandóságot, valamint az adóterhet nem viselő járandóságot eredményező jogcímen megszerzett bevételnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét tekinti. Mivel a felmerült esetben nem beszélhetünk adóterhet nem viselő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
