Gyermekfelügyelő éjszakai pótléka és szabadsága
Kérdés
A közalkalmazott munkaköri feladata: a pedagógus munkáját segítő gyermekfelügyelő munkaideje állandóan este 10-től reggel 6-ig tart, iskolai végzettsége gimnáziumi érettségi. Jár-e neki éjszakai pótlék a besorolási bérén felül? A téli, tavaszi, nyári szünetekben ő hogyan dolgozik, hogyan jár részére a szabadság (mint a pedagógusnak, vagy mint egyéb, nem pedagógus munkakörbe besorolt technikai közalkalmazottnak)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. november 23-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 911
[…] egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Amennyiben olyan intézmény foglalkoztatja a gyermekfelügyelőt, ahol az általa ellátott munkakörben folyamatosan foglalkoztatnak közalkalmazottakat, azaz reggel hat órától délután kettőig is, majd délután kettőtől este tíz óráig is, akkor ezt a tevékenységet több műszakos munkarendben látják el. Ekkor kerülhet sor éjszakai műszak ellátására. Amennyiben kizárólag éjszaka foglalkoztatják a gyermekfelügyelőt, akkor éjszakai munkát végez. Az elhatárolásnak a díjazás szempontjából van jelentősége. Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék illeti meg. (A bérpótlék alapjául szolgáló jövedelem meghatározását elsősorban a felekre bízza a jogalkotó. Eltérő megállapodás hiányában irányadó az Mt., amely szerint a munkavállaló személyi alapbére a bérpótlék számításának alapja.) Többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. Délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. Ezen pótlék megállapításának feltétele azonban, hogy a közalkalmazottat is több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztassák. A szabadság mértékének meghatározásakor a Kjt., valamint a 138/1992. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A hivatkozott Korm. rendelet melléklete határozza meg, hogy mely munkakörök tekintendők pedagógus-munkakörnek (pl.: óvodapedagógus, tanító, tanár, napközis foglalkozást tartó pedagógus, kollégiumi nevelő, könyvtáros), és mely munkakörök jelentik a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő kategóriát (pl.: szakorvos, gyógytornász, családgondozó, gyermek- és ifjúsági felügyelő, védőnő, szabadidő-szervező, gondozónő). Mindkét munkaköri csoportban foglalkoztatott közalkalmazottat megilleti a Kjt. 56. §-ában meghatározott mértékű alapszabadság és a Kjt. 57. § (1)–(2) bekezdés szerinti pótszabadság. A Kjt. […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2004. november 23-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 911
[…] egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Amennyiben olyan intézmény foglalkoztatja a gyermekfelügyelőt, ahol az általa ellátott munkakörben folyamatosan foglalkoztatnak közalkalmazottakat, azaz reggel hat órától délután kettőig is, majd délután kettőtől este tíz óráig is, akkor ezt a tevékenységet több műszakos munkarendben látják el. Ekkor kerülhet sor éjszakai műszak ellátására. Amennyiben kizárólag éjszaka foglalkoztatják a gyermekfelügyelőt, akkor éjszakai munkát végez. Az elhatárolásnak a díjazás szempontjából van jelentősége. Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék illeti meg. (A bérpótlék alapjául szolgáló jövedelem meghatározását elsősorban a felekre bízza a jogalkotó. Eltérő megállapodás hiányában irányadó az Mt., amely szerint a munkavállaló személyi alapbére a bérpótlék számításának alapja.) Többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. Délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke tizenöt százalék, éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke harminc százalék. Ezen pótlék megállapításának feltétele azonban, hogy a közalkalmazottat is több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztassák. A szabadság mértékének meghatározásakor a Kjt., valamint a 138/1992. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. A hivatkozott Korm. rendelet melléklete határozza meg, hogy mely munkakörök tekintendők pedagógus-munkakörnek (pl.: óvodapedagógus, tanító, tanár, napközis foglalkozást tartó pedagógus, kollégiumi nevelő, könyvtáros), és mely munkakörök jelentik a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő kategóriát (pl.: szakorvos, gyógytornász, családgondozó, gyermek- és ifjúsági felügyelő, védőnő, szabadidő-szervező, gondozónő). Mindkét munkaköri csoportban foglalkoztatott közalkalmazottat megilleti a Kjt. 56. §-ában meghatározott mértékű alapszabadság és a Kjt. 57. § (1)–(2) bekezdés szerinti pótszabadság. A Kjt. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
