Érettségivel és szakmai vizsgákkal kapcsolatos díjazások kifizetése
Kérdés
Amennyiben az érettségi, illetve szakmai vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjának, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárnak, illetve felügyelő tanárnak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt bíznak meg, a részére a jogszabály alapján járó díjazás (pl. ha szellemi tevékenységet végző magánszemély állít ki számlát) kifizethető-e számla ellenében, vagy csak megbízási díjként számfejtve? Akadálya lehet-e a kifizetésnek az, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tiltja saját dolgozónak a munkakörébe tartozó feladatokra szerződéssel díj kifizetését?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. április 8-án (94. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2013
[…] elnöke, tagjai, jegyzője, illetve a vizsgabizottság munkáját segítő tanár között esetenként létrejött, a vizsgáztatási feladatok ellátására és a vizsgáztatási díjakra vonatkozó írásbeli megállapodás határozza meg. A rendelet kimondja, hogy amennyiben a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény a vizsgabizottság munkáját segítőkkel olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatokat is, akkor őket nem illeti meg a vizsgáztatásban történő közreműködésért külön díjazás. A vizsgadíjak kifizetése tehát írásbeli megállapodás alapján történhet, méghozzá – figyelembe véve a Ptk. rendelkezéseit – megbízási szerződés alapján. Az egyes szerződéseket ugyanis mindig a tartalmuk alapján kell minősíteni, és a Ptk. alapján a vizsgáztatási feladatok ellátására kötött szerződések tartalmi jellemzőik alapján leginkább a megbízási szerződések körébe sorolhatók, többek között azért, mert egy adott feladat személyes ellátásáról van szó (megbízás), nem pedig valamely munkával elérhető eredmény létrehozásáról (vállalkozás). (Megjegyezzük, hogy a szerződések körében nincsen típuskényszer, a jellemzőik alapján azonban mégis tipizálhatók az egyes szerződések, s ennek alapján kell rájuk alkalmazni a Ptk. által az egyes szerződésekre előírt szabályokat.) Azt, hogy egy megbízási szerződésben szereplő, a megbízott részére járó díjazást milyen módon kell kifizetni, számla ellenében, avagy anélkül, megbízási díjként számfejtve, az adótörvények alapján dönthetjük el. Az Szja-tv. 46. § (2) bekezdés b) pontja akkor ad lehetőséget arra, hogy a kifizető ne vonjon személyijövedelemadó-előleget a kifizetésből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat) számát is. A szellemi tevékenységet folytató ún. adószámos magánszemélyek nem egyéni vállalkozók, ebből kifolyólag nem tudják vállalkozói igazolványuk számát feltüntetni a kiállított bizonylaton, így esetükben - függetlenül attól, hogy számlát állítanak ki – a kifizetőnek az Szja-tv., illetve a vonatkozó társadalombiztosítási szabályok rendelkezései szerint kell a díjukat számfejteni. Tekintettel arra, hogy a vizsgadíjra való jogosultságot, annak mértékét […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. április 8-án (94. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2013
[…] elnöke, tagjai, jegyzője, illetve a vizsgabizottság munkáját segítő tanár között esetenként létrejött, a vizsgáztatási feladatok ellátására és a vizsgáztatási díjakra vonatkozó írásbeli megállapodás határozza meg. A rendelet kimondja, hogy amennyiben a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény a vizsgabizottság munkáját segítőkkel olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatokat is, akkor őket nem illeti meg a vizsgáztatásban történő közreműködésért külön díjazás. A vizsgadíjak kifizetése tehát írásbeli megállapodás alapján történhet, méghozzá – figyelembe véve a Ptk. rendelkezéseit – megbízási szerződés alapján. Az egyes szerződéseket ugyanis mindig a tartalmuk alapján kell minősíteni, és a Ptk. alapján a vizsgáztatási feladatok ellátására kötött szerződések tartalmi jellemzőik alapján leginkább a megbízási szerződések körébe sorolhatók, többek között azért, mert egy adott feladat személyes ellátásáról van szó (megbízás), nem pedig valamely munkával elérhető eredmény létrehozásáról (vállalkozás). (Megjegyezzük, hogy a szerződések körében nincsen típuskényszer, a jellemzőik alapján azonban mégis tipizálhatók az egyes szerződések, s ennek alapján kell rájuk alkalmazni a Ptk. által az egyes szerződésekre előírt szabályokat.) Azt, hogy egy megbízási szerződésben szereplő, a megbízott részére járó díjazást milyen módon kell kifizetni, számla ellenében, avagy anélkül, megbízási díjként számfejtve, az adótörvények alapján dönthetjük el. Az Szja-tv. 46. § (2) bekezdés b) pontja akkor ad lehetőséget arra, hogy a kifizető ne vonjon személyijövedelemadó-előleget a kifizetésből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat) számát is. A szellemi tevékenységet folytató ún. adószámos magánszemélyek nem egyéni vállalkozók, ebből kifolyólag nem tudják vállalkozói igazolványuk számát feltüntetni a kiállított bizonylaton, így esetükben - függetlenül attól, hogy számlát állítanak ki – a kifizetőnek az Szja-tv., illetve a vonatkozó társadalombiztosítási szabályok rendelkezései szerint kell a díjukat számfejteni. Tekintettel arra, hogy a vizsgadíjra való jogosultságot, annak mértékét […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
