Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre
Kérdés
Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. május 20-án (96. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2053
[…] keresetkiegészítést munkáltatói döntésen alapuló illetményrészként kalkulálták, hiszen a keresetkiegészítés – szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetménnyel – nem egy állandó jellegű bérelem, mivel csak addig illeti meg a közalkalmazottat, amíg a juttatás feltételei fennállnak. Ebből következően más-más feltétellel szüntethető meg a keresetkiegészítés, illetve a munkáltatói döntésen alapuló illetmény juttatása. A munkavállalónak (közalkalmazottnak) történő kifizetések több elemből tevődhetnek össze. Bizonyos elemek kifizetését jogszabályi rendelkezések írják elő kötelező jelleggel. Idetartozik különösen az illetmény, illetménykiegészítés, személyi illetmény, illetménypótlékok, tizenharmadik havi illetmény, jubileumi jutalom, végkielégítés, rendkívüli munkavégzés díjazása, ügyeleti díj. Más elemek a munkáltató egyoldalú intézkedésén vagy jognyilatkozatán alapulnak. Ilyen a keresetkiegészítés, mely alapjaiban nem kötelező, de a munkáltató egyoldalú döntésével rendelkezhet a juttatásáról bizonyos feltételek fennállásáig. A feltételek megszűnése után a juttatás már nem jár. Idesorolható még a munkáltatói döntésen alapuló illetmény is, melyet a munkáltató költségvetési fedezet megléte esetén mérlegelési jogkörében juttathat a közalkalmazottnak. Azonban a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentésére a későbbiekben főszabályként csak oly módon van lehetőség, hogy az illetmény összességében ne csökkenjen ("helyben topogás"). Emiatt tehát nem mellékes, hogy bizonyos összeg keresetkiegészítésként vagy munkáltatói döntésen alapuló illetményként kerül meghatározásra. A keresetkiegészítést nem javasolt belefoglalni a kinevezésbe. Amennyiben ilyen illetményelem is bekerül a kinevezésbe, a folyósítás megszüntetése a későbbiekben vitára adhat alapot. Az illetmény egyéb elemeiről legfeljebb tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót, amely tájékoztatás azonban nem egyezik meg a kinevezéssel. (Munka Törvénykönyve 76. §) A munkáltatói jogutódlás nem érinti a közalkalmazotti jogviszonyt, még kinevezésmódosításra sincs szükség, amennyiben […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. május 20-án (96. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2053
[…] keresetkiegészítést munkáltatói döntésen alapuló illetményrészként kalkulálták, hiszen a keresetkiegészítés – szemben a munkáltatói döntésen alapuló illetménnyel – nem egy állandó jellegű bérelem, mivel csak addig illeti meg a közalkalmazottat, amíg a juttatás feltételei fennállnak. Ebből következően más-más feltétellel szüntethető meg a keresetkiegészítés, illetve a munkáltatói döntésen alapuló illetmény juttatása. A munkavállalónak (közalkalmazottnak) történő kifizetések több elemből tevődhetnek össze. Bizonyos elemek kifizetését jogszabályi rendelkezések írják elő kötelező jelleggel. Idetartozik különösen az illetmény, illetménykiegészítés, személyi illetmény, illetménypótlékok, tizenharmadik havi illetmény, jubileumi jutalom, végkielégítés, rendkívüli munkavégzés díjazása, ügyeleti díj. Más elemek a munkáltató egyoldalú intézkedésén vagy jognyilatkozatán alapulnak. Ilyen a keresetkiegészítés, mely alapjaiban nem kötelező, de a munkáltató egyoldalú döntésével rendelkezhet a juttatásáról bizonyos feltételek fennállásáig. A feltételek megszűnése után a juttatás már nem jár. Idesorolható még a munkáltatói döntésen alapuló illetmény is, melyet a munkáltató költségvetési fedezet megléte esetén mérlegelési jogkörében juttathat a közalkalmazottnak. Azonban a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész csökkentésére a későbbiekben főszabályként csak oly módon van lehetőség, hogy az illetmény összességében ne csökkenjen ("helyben topogás"). Emiatt tehát nem mellékes, hogy bizonyos összeg keresetkiegészítésként vagy munkáltatói döntésen alapuló illetményként kerül meghatározásra. A keresetkiegészítést nem javasolt belefoglalni a kinevezésbe. Amennyiben ilyen illetményelem is bekerül a kinevezésbe, a folyósítás megszüntetése a későbbiekben vitára adhat alapot. Az illetmény egyéb elemeiről legfeljebb tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót, amely tájékoztatás azonban nem egyezik meg a kinevezéssel. (Munka Törvénykönyve 76. §) A munkáltatói jogutódlás nem érinti a közalkalmazotti jogviszonyt, még kinevezésmódosításra sincs szükség, amennyiben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
