Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

318 találat a megadott közalkalmazott tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Könyvtári dolgozók jogviszonya
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményre (könyvtár) vonatkozik-e a 475/2020. Korm. rendelet, illetve a 39/2020. EMMI rendelet?
Részlet a válaszból: […]tartozó közalkalmazotti jogviszonyok átalakulásáról rendelkező törvény hatálya - többek között - a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó, a Kultv. szerinti nyilvános könyvtárakra terjed ki.A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. E feladatot a községi és a városi önkormányzata) nyilvános könyvtár fenntartásával vagyb) a megyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásai-nak igénybevételével teljesíti.Tehát a hivatkozott kormányrendelet hatálya a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5343
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Kulturális közalkalmazotti jogviszony átalakulása
Kérdés: Önkormányzatunk közalkalmazotti főállásban foglalkoztatja a művelődési ház "vezetőjét", művelődésszervezőként, könyvtárvezetőként, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik. A 2020. évi XXXII. törvény vonatkozik rá is, vagyis az ő munkaviszonya is átalakul a törvény erejénél fogva?
Részlet a válaszból: […]szóló 1995. évi LXVI. törvény szerinti levéltárra,b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézményre, nyilvános könyvtárra, közművelődési intézményre és integrált kulturális intézményre,c) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerinti előadó-művészeti szervezetre.Az önkormányzat által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5326
3. találat: Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor II.
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása miatt (2020. évi XXXII. tv.) a közalkalmazottaknak 2020. szeptember 14-éig nyilatkozniuk kellett, hogy a munkaviszonyban való továbbfoglalkoztatást elfogadják-e. Munkavállalónk határidőben megkapta a későbbi munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, annak ismeretében azt elfogadta. Október hónap elején szóban jelezte, hogy nem fogja aláírni a szerződést. Álláspontja szerint jár neki a végkielégítés, amit a munkáltató vitat. Álláspontunk szerint a 2020. évi XXXII. tv. 2. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott határidő 2020. szeptember 14-én lejárt, és végkielégítés csak azoknak jár, akik addig nem fogadták el a tartalmi ajánlatot. Valóban jogos-e a végkielégítés iránti igénye annak ellenére, hogy a megadott határidőig ő arról nyilatkozott, hogy elfogadja az ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]elfogadásról. A kérdésben szereplő információk szerint ezt a közalkalmazott megtette. Irányadók mind a közalkalmazotti jogviszony, mind a munkaviszony tekintetében a Ptk. egyes rendelkezései. Véleményünk szerint a Ptk. előszerződésre vonatkozó szabályai, és az, hogy az alapján a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozza, nem alkalmazhatók, mivel ezt a fentebbi jogvesztő határidő kizárni látszik.Szóba jöhet még a Ptk.-ban foglalt, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó Ptk. 6:62. § alkalmazhatósága. E szerint ha a szerződés nem jön létre, mert az egyik fél a szerződéskötést érintő lényeges körülményekről történő tájékoztatási kötelezettségét megszegte, ez a fél köteles a másik fél ebből eredő kárát megtéríteni a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ugyanakkor önmagában a szerződés létrejöttének elmaradásáért kártérítési kötelezettség e körben nem terheli a tájékoztatási kötelezettséget megszegő felet.Ha a munkaszerződést a munkavállaló nem írja alá a jogvesztő határidőig, annak ellenére, hogy az ajánlatot előzőleg elfogadta, egyértelműnek tűnik, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, tekintettel arra, hogy egy anyagi jogi, jogvesztő határidőt rögzít a törvény a munkaszerződés létrejöttére.Ugyanakkor a hivatkozott törvény csak arról rendelkezik, hogy mi illeti meg a közalkalmazottat akkor, ha a törvény szerinti okokból nem alakul át a munkaviszony. Azaz a közalkalmazott határidőig nem nyilatkozik, nem fogadja el az ajánlatot, vagy a felek a munkaszerződés tartalmában nem tudnak megegyezni. Ekkor egyértelmű, hogy a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult a közalkalmazott.A kérdés az, hogy az elfogadó nyilatkozatot követően a közalkalmazott írásban visszavonhatja-e ezt a nyilatkozatát, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.A jognyilatkozathoz való kötöttség Mt. szabálya szerint (ha azt alkalmazhatónak gondoljuk a jelen elfogadó nyilatkozat megtétele és a szerződés megkötése közötti időszakra) a nyilatkozatot tevő fél az egyoldalú jognyilatkozatához kötve van, és azt a címzett hozzájárulásával módosíthatja, illetve vonhatja vissza. Továbbá elfogadott a jogi alapelvek mentén az is a mentesülés feltételeként, ha azért vonja vissza egyoldalúan a jognyilatkozatát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5320
4. találat: Végkielégítés közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor I.
Kérdés: Kulturális ágazatban a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a 2020. évi XXXII. törvény 2. §-ának (6) bekezdése rendelkezik a végkielégítésről. Nem rendelkezik azonban arról, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli közalkalmazotti jogviszony megszűnése miatt emelt összegű végkielégítést kell-e fizetnie a munkáltatónak. Ilyen esetben - mivel a jogszabály nem hivatkozik a Kjt. 37. §-ának (7) bekezdésére - jogszerűen jár el a munkáltató, ha nem fizet 4 havi emelt összegű végkielégítést?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozik, hogy a munkaszerződés keretei közötti további foglalkoztatásához nem járul hozzá, vagyc) a felek a megadott határidőben nem állapodnak meg a munkaszerződés tartalmában, a megszűnéssel összefüggésben valóban a kérdésben hivatkozott jogszabályi paragrafus rendelkezik.Ez alapján a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, e törvény erejénél fogva megszűnik, és a jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult.A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése rendelkezik a védett kor miatt járó emelt összegű végkielégítésről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5311
5. találat: Jubileumi jutalom
Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (előadó-művészeti szervezet) közalkalmazottja az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. - 1997. 08. 31. A jogviszony közös megegyezéssel szűnt meg.
2. Mellékfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. - 1996. 06. 30.
3. Megbízási szerződés, 1996. 09. 01. - 1996. 12. 31.
4. Megbízási szerződés, 1997. 01. 01. - 1997. 06. 30.
5. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1997. 09. 01. - 1997. 12. 31.
6. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony 1998. január 1-jével jelenleg is fennálló jogviszony határozatlan időre.
A közalkalmazott saját kérésére a munkáltatói jogok gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezett a következő időszakokra:
2016. 09. 01. - 2017. 08. 31.
2017. 09. 01. - 2018. 08. 31.
Nem gyermekek gondozása, illetve közeli hozzátartozó ápolása miatt volt fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg intézményünknél. Más költségvetési szervnél nem volt közalkalmazotti jogviszonya.
1. A fizetés nélküli szabadság időtartamát be lehet-e számítani a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamába? Az adatok alapján a 25 éves jubileumi jutalmat mikor kell a közalkalmazott részére kifizetni?
2. Az 5. és 6. pont szerinti jogviszony ugyanazon a munkahelyen állt, illetve áll fenn. A végkielégítésre melyik időponttól jogosult?
Részlet a válaszból: […]figyelembe venni.A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság ideje nem minősül jubileumi jutalomra jogosító időnek, hiszen nem gyermek gondozása miatt kért fizetés nélküli szabadságot. A jubileumi jutalomra jogosultság idejébe a fent felsorolt időtartamok közül a megbízási jogviszony nem számítható be. A figyelembe vehető jogviszonyok időtartamát össze kell adni, és az esedékesség időpontja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5303
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Felmentési idő kezdete nyugdíjazásnál
Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott, 1956. 06. 18-án született férfi, aki a törvény szerint 64 év és 183 nap után nyugdíjjogosult, mikortól jár neki a felmentési idő? Amikor nyugdíjasnak minősül, addigra már a felmentési idejét le is kell töltenie?
Részlet a válaszból: […]napján nyugdíjasnak minősül, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, vagy a korhatár betöltése előtt nyugellátásban részesül. Ekkor tehát onnan kezdheti meg a felmentési idő letöltését, hogy a nyugdíjasnak minősülés feltételei teljesülnek (jellemzően tehát betöltötte a korhatárt). Azaz nem lehet előbb megkezdeni a felmentési időt. A közalkalmazott felmentése egyébként ezen a címen nem kötelező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5279
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Önkormányzati dolgozó jubileumi jutalma II.
Kérdés: Önkormányzatunk munkavállalója jubileumi jutalom kifizetését kérte, melyhez az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik:
1976. 09. 22. - 1980. 07. 22. MEDICOR Művek - megszűnés: felmondással;
1980. 08. 19. - 1980. 08. 31. megyei finommechanikai vállalat - megszűnt a munkaviszony;
1980. 09. 16. - 1981. 02. 03. borgazdasági kombinát - megszűnés: felmondással;
1981. 03. 23. - 1982. 06. 29. megyei tanács üdülője (konyhalány) - megszűnés: felmondással;
1985. 06. 10. - 1985. 07. 09. Ásványvíz és Jégipari Vállalat - megszűnés: felmondással;
1985. 07. 29. - 1986. 03. 31. Szakszervezetek Országos Tanácsa Üdülője (konyhalány) - megszűnt a munkaviszony;
1986. 04. 01. - 1986. 10. 23. Belkereskedelmi Minisztérium Szolgáltató Intézménye (konyhai kisegítő) - megszűnt a munkaviszony;
1988. 05. 02. - 1988. 05. 26. Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (felszolgáló) - megszűnt a munkaviszony;
1990. január 1-jétől dolgozik a polgármesteri hivatalnál vagy közalkalmazott kinevezéssel, vagy megbízási szerződéssel. A bérszámfejtő rendszer szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő 1993. 01. 23-tól számolódik. Ezek szerint a megbízási szerződést nem kell figyelembe venni a jogosító időhöz? Mikor jogosult a kifizetésre?
Részlet a válaszból: […]tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony időtartamát lehet figyelembe venni, illetve ezek jogelődeinél eltöltött munkaviszony időtartamát. Amely munkáltató nem tartozik (tartozott) a Kjt., Kttv., Ktv., Ktjv. hatálya alá, illetve 1992. július 1-jével nem került ezen törvények hatálya alá, az esetében az ott eltöltött munkaviszony időtartama csak akkor lenne beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha a munkaviszony a mai napig fennállna, vagy ha megszűnt, annak módja áthelyezés volt, és ha a követő jogviszony is megszűnt, annak módja is áthelyezés volt, azaz fennáll az áthelyezések "szakadatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5275
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Helyettesítési díj
Kérdés: Kjt. hatálya alá tartozó intézményben tartósan távol lévő (GYED, GYES, táppénz) közalkalmazott helyére másik dolgozót bíz meg a távol lévő közalkalmazott feladatainak az elvégzésére havi fix összegben, helyettesítési díjjal az intézményvezető. Ha a helyettesítést végző dolgozó szabadságon vagy táppénzen van, jár-e a fix összegű helyettesítés díja, ha a feladat elvégzését az intézményvezető leigazolja, vagy az összeget arányosítani kell az adott hónapban a munkavégzés napjaival?
Részlet a válaszból: […]azonban nem rendelkezik a helyettesítési díj további részleteiről, ezért célszerű a feleknek a helyettesítési díj fizetésére vonatkozóan mindenre kiterjedően megállapodni, így például arra is, hogy a helyettesítést ellátó személy milyen távolléte esetén hogyan jár részére a helyettesítési díj.A gyakorlatban nem jellemző, hogy néhány nap keresőképtelenség a helyettesítési díj fizetését, mértékét befolyásolná, illetve megítélésünk szerint egy rövidebb idejű szabadság időtartamára sem érdemes ennek megvonásáról rendelkezni. Ugyanakkor érdemes lehet azt rögzíteni, hogy hosszabb távollét esetén hogyan jár el a munkáltató a kifizetés kapcsán (pl. 10 nap egybefüggő távollét, vagy egy hónapon belül 10 nap távollét után bizonyos mértékű,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5251
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: A közalkalmazottként foglalkoztatott 63 éves kolléga 2019. december 1-jétől táppénzen van, a felettese nem tart igényt tovább a munkájára. A kolléga munkaviszonya határozatlan időre szól, munkaköre megmarad, munkájára még nem volt panasz, jelezte, hogy a táppénz után visszajönne dolgozni. Azonnali hatályú felmondásra nincs okunk. Jól gondoljuk, hogy csak közös megegyezéssel lehet a munkaviszonyát megszüntetni?
Részlet a válaszból: […]munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően;d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.Amennyiben nem volt eddig kifogás az érintett személy munkavégzését érintően, vagy az nem került megfelelően kommunikálásra és dokumentálásra, akkor nem megfelelő munkavégzésre vagy szakmai alkalmatlanságra nem lehet jogszerűen hivatkozni, sem azonnali hatályú, sem felmentéssel történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5231
10. találat: Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.
Részlet a válaszból: […]gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.E jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a Cst. 12. §-ának (2) bekezdése szerinti feltételeknek.A Kjt. 30. §-ának (5) bekezdése alapján a Tny. szerinti jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. Bár e rendelkezés kifejezetten a munkavállaló oldaláról történő igazolást ragadja meg, azonban arra, hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, annak milyen feltételei vannak, a Kjt. vonatkozó szabályai irányadók. Ha a felmentés törvényi feltétele nem áll fenn, az jogszerűtlennek minősül.Megítélésünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5221
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést