Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]tartozó közalkalmazotti jogviszonyok átalakulásáról rendelkező törvény hatálya - többek között - a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó, a Kultv. szerinti nyilvános könyvtárakra terjed ki.A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. E feladatot a községi és a városi önkormányzata) nyilvános könyvtár fenntartásával vagyb) a megyei hatókörű városi könyvtár szolgáltatásai-nak igénybevételével teljesíti.Tehát a hivatkozott kormányrendelet hatálya a költségvetési szervként működő, alapfeladatát önálló intézményként ellátó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szóló 1995. évi LXVI. törvény szerinti levéltárra,b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézményre, nyilvános könyvtárra, közművelődési intézményre és integrált kulturális intézményre,c) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerinti előadó-művészeti szervezetre.Az önkormányzat által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elfogadásról. A kérdésben szereplő információk szerint ezt a közalkalmazott megtette. Irányadók mind a közalkalmazotti jogviszony, mind a munkaviszony tekintetében a Ptk. egyes rendelkezései. Véleményünk szerint a Ptk. előszerződésre vonatkozó szabályai, és az, hogy az alapján a bíróság a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozza, nem alkalmazhatók, mivel ezt a fentebbi jogvesztő határidő kizárni látszik.Szóba jöhet még a Ptk.-ban foglalt, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó Ptk. 6:62. § alkalmazhatósága. E szerint ha a szerződés nem jön létre, mert az egyik fél a szerződéskötést érintő lényeges körülményekről történő tájékoztatási kötelezettségét megszegte, ez a fél köteles a másik fél ebből eredő kárát megtéríteni a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ugyanakkor önmagában a szerződés létrejöttének elmaradásáért kártérítési kötelezettség e körben nem terheli a tájékoztatási kötelezettséget megszegő felet.Ha a munkaszerződést a munkavállaló nem írja alá a jogvesztő határidőig, annak ellenére, hogy az ajánlatot előzőleg elfogadta, egyértelműnek tűnik, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, tekintettel arra, hogy egy anyagi jogi, jogvesztő határidőt rögzít a törvény a munkaszerződés létrejöttére.Ugyanakkor a hivatkozott törvény csak arról rendelkezik, hogy mi illeti meg a közalkalmazottat akkor, ha a törvény szerinti okokból nem alakul át a munkaviszony. Azaz a közalkalmazott határidőig nem nyilatkozik, nem fogadja el az ajánlatot, vagy a felek a munkaszerződés tartalmában nem tudnak megegyezni. Ekkor egyértelmű, hogy a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult a közalkalmazott.A kérdés az, hogy az elfogadó nyilatkozatot követően a közalkalmazott írásban visszavonhatja-e ezt a nyilatkozatát, és ha igen, annak mi a jogkövetkezménye.A jognyilatkozathoz való kötöttség Mt. szabálya szerint (ha azt alkalmazhatónak gondoljuk a jelen elfogadó nyilatkozat megtétele és a szerződés megkötése közötti időszakra) a nyilatkozatot tevő fél az egyoldalú jognyilatkozatához kötve van, és azt a címzett hozzájárulásával módosíthatja, illetve vonhatja vissza. Továbbá elfogadott a jogi alapelvek mentén az is a mentesülés feltételeként, ha azért vonja vissza egyoldalúan a jognyilatkozatát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilatkozik, hogy a munkaszerződés keretei közötti további foglalkoztatásához nem járul hozzá, vagyc) a felek a megadott határidőben nem állapodnak meg a munkaszerződés tartalmában, a megszűnéssel összefüggésben valóban a kérdésben hivatkozott jogszabályi paragrafus rendelkezik.Ez alapján a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, e törvény erejénél fogva megszűnik, és a jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre jogosult.A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése rendelkezik a védett kor miatt járó emelt összegű végkielégítésről,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelembe venni.A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság ideje nem minősül jubileumi jutalomra jogosító időnek, hiszen nem gyermek gondozása miatt kért fizetés nélküli szabadságot. A jubileumi jutalomra jogosultság idejébe a fent felsorolt időtartamok közül a megbízási jogviszony nem számítható be. A figyelembe vehető jogviszonyok időtartamát össze kell adni, és az esedékesség időpontja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]napján nyugdíjasnak minősül, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, vagy a korhatár betöltése előtt nyugellátásban részesül. Ekkor tehát onnan kezdheti meg a felmentési idő letöltését, hogy a nyugdíjasnak minősülés feltételei teljesülnek (jellemzően tehát betöltötte a korhatárt). Azaz nem lehet előbb megkezdeni a felmentési időt. A közalkalmazott felmentése egyébként ezen a címen nem kötelező[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartozó munkáltatónál eltöltött munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony időtartamát lehet figyelembe venni, illetve ezek jogelődeinél eltöltött munkaviszony időtartamát. Amely munkáltató nem tartozik (tartozott) a Kjt., Kttv., Ktv., Ktjv. hatálya alá, illetve 1992. július 1-jével nem került ezen törvények hatálya alá, az esetében az ott eltöltött munkaviszony időtartama csak akkor lenne beszámítható a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha a munkaviszony a mai napig fennállna, vagy ha megszűnt, annak módja áthelyezés volt, és ha a követő jogviszony is megszűnt, annak módja is áthelyezés volt, azaz fennáll az áthelyezések "szakadatlan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azonban nem rendelkezik a helyettesítési díj további részleteiről, ezért célszerű a feleknek a helyettesítési díj fizetésére vonatkozóan mindenre kiterjedően megállapodni, így például arra is, hogy a helyettesítést ellátó személy milyen távolléte esetén hogyan jár részére a helyettesítési díj.A gyakorlatban nem jellemző, hogy néhány nap keresőképtelenség a helyettesítési díj fizetését, mértékét befolyásolná, illetve megítélésünk szerint egy rövidebb idejű szabadság időtartamára sem érdemes ennek megvonásáról rendelkezni. Ugyanakkor érdemes lehet azt rögzíteni, hogy hosszabb távollét esetén hogyan jár el a munkáltató a kifizetés kapcsán (pl. 10 nap egybefüggő távollét, vagy egy hónapon belül 10 nap távollét után bizonyos mértékű,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően;d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül.A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.Amennyiben nem volt eddig kifogás az érintett személy munkavégzését érintően, vagy az nem került megfelelően kommunikálásra és dokumentálásra, akkor nem megfelelő munkavégzésre vagy szakmai alkalmatlanságra nem lehet jogszerűen hivatkozni, sem azonnali hatályú, sem felmentéssel történő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.E jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a Cst. 12. §-ának (2) bekezdése szerinti feltételeknek.A Kjt. 30. §-ának (5) bekezdése alapján a Tny. szerinti jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. Bár e rendelkezés kifejezetten a munkavállaló oldaláról történő igazolást ragadja meg, azonban arra, hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, annak milyen feltételei vannak, a Kjt. vonatkozó szabályai irányadók. Ha a felmentés törvényi feltétele nem áll fenn, az jogszerűtlennek minősül.Megítélésünk[…] részlet vége a válaszból.