Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. szeptember 30-án (102. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2166

[…] munkáltatói jogokra és kötelességekre. Mivel esetünkben elképzelhető az is, hogy egy közalkalmazotti és egy köztisztviselői jogviszony áll fent egyszerre, mindkét jogviszony tekintetében meg kell nézni az erre vonatkozó szabályokat. Az összeférhetetlenség vizsgálatakor mindig meg kell nézni az adott munkakörök jellegét, azok esetleges összeférhetetlenségét a jogszabályi, kollektív szerződésbeli, közalkalmazotti szabályzatba foglalt előírások alapján. Természetesen, ha két közalkalmazotti jogviszony áll fenn, akkor a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokat kell mindkét oldalról figyelembe venni. A közalkalmazottak főszabályként további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthetnek. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészében – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség egyes eseteit közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat) állapíthatja meg. Összeférhetetlen lehet például, ha a közalkalmazott hozzátartozójával kerül irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba, vagy ha a közalkalmazott további jogviszonya a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyezteti. A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles nyolcnapos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. Amennyiben a közalkalmazott az összeférhetetlen helyzetet nem szünteti meg, az alapul szolgálhat a munkáltató felmentési jogának gyakorlásához. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. Itt tehát mindenképpen kell a további jogviszonyhoz a munkáltatói engedély. Vezetői megbízású köztisztviselő – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. Amennyiben tehát az érintett az önkormányzatnál köztisztviselő, és valóban vezetői beosztásban van, a további jogviszony létesítése kizárt. A köztisztviselő – nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné; – pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat; – nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke legalább ötven százalék. További összeférhetetlenségi esetekként itt is irányadók a közalkalmazottak tekintetében leírt példák. A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. Más azonban a köztisztviselők esetében az összeférhetetlenséghez fűzött jogkövetkezmény, ugyanis a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére, és amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya automatikusan megszűnik. A kérdés alapján elképzelhető az is, hogy az érintett személy egyik vagy másik helyen áll jogviszonyban, és a másik munkahelyen a feladatokat kirendelés keretében látja el. Ennek azonban lényeges korlátai vannak, így az időtartam tekintetében. A kirendelés – főszabályként – csak ideiglenes jellegű lehet, mind közalkalmazottak, mind köztisztviselők esetében évente […]