Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2008. december 2-án (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2213

[…] szerződés átminősítésére és a jogkövetkezmények ennek megfelelő megállapítására. Az adóellenőrzés során az APEH nem minősíti át a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket, azonban amennyiben azt állapítja meg, hogy a polgári jogi keretek (pl. vállalkozás, megbízás) közötti munkavégzés jellege a munkajog tartalmi elemeit tükrözi, az adó- és járulékkövetkezmények tekintetében a munkaviszony esetében alkalmazandó szabályokat, továbbá az Art. által meghatározott jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. Az adóellenőrzés alapján induló közigazgatási eljárásban az Art. 1. §-ának (7) bekezdése alapján a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolását mindig a konkrét eset körülményei alapján kell elvégezni, s az adott jogviszonyt ennek megfelelően kell elbírálni. A jogviszonyok elhatárolási szempontjait illetően segítségül szolgálhat a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 7001/2005. (MK. 170.) FMM-PM együttes irányelve a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben megbízási szerződést kötnek, és a megbízott számlát ad (pl. ún. adószámos magánszemélyként), de nem egyéni vállalkozóról van szó, így a bevételéről kiállított számlán nem tudja feltüntetni a vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító okirat) számát, az Szja-tv. 46. § (1) bekezdése alapján a kifizetőnek a kifizetéskor meg kell állapítania, és le kell vonnia a bevételt terhelő adóelőleget (az összevont adóalap részét képező jövedelem esetében). Az alapítvány érdekében tevékenykedő választott tisztségviselő saját gépjárművének hivatalos célú használatáért költségtérítést kaphat. A kapott összeg ekkor bevételnek számít, amellyel szemben, legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig, a törvény által elismert költségek számolhatók el az üzleti (hivatali) utakra (a futásteljesítmény arányában). Az elszámolás kiterjedhet egyrészt az üzemanyag-felhasználásra, másrészt a fenntartási, javítási költségekre, melynek alapbizonylata minden esetben a hivatalos utakról vezetett – jogszabály szerinti – […]