Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. március 17-én (110. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2317

[…] szünetelés időtartamára járó szabadság számításánál mindkettőt figyelembe kell venni. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít [Mt. 133. § (2) bek.]. A Kjt. 56. § alapján a közalkalmazottat 20, illetve 21 nap alapszabadság illeti meg (az Ön esetében pedagógusként 21 nap). Az 57. § (3) bekezdés rendelkezik az oktató-nevelő munkát végző közalkalmazottakat megillető pótszabadságról, melynek mértéke évi huszonöt munkanap, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az 58. § (2) bekezdés alapján a fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár, ezért ezen dolgozóknak a fizetési fokozat alapján már nem jár pótszabadság. Ezt leszámítva a pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti. A Munka Törvénykönyve 132. § (2) bekezdés alapján a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Az Ön esetében tehát a fentebb írt időtartamokra nézve (amelyek után jár a szabadság) […]