Munkába járás és hivatali, üzleti utazás költségtérítése
Kérdés
Szociális intézményünk kistérségi dolgozót foglalkoztat, aki saját gépkocsival látja el munkáját. A dolgozót változó munkahelyre vettük fel. Városi lakhelye és a falvak, továbbá a falvak közötti és belüli km-futásokat kiküldetési rendelvényen számoljuk el a mindenkori APEH-üzemanyagnorma és a 9 Ft/km alapján. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. április 28-án (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2352
[…] díjának 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés (9 Ft/km) jár, ha – a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; – a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; – a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén – az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy – költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. Az ezen összeget meghaladó költségtérítés nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A lakhely és a munkahely közötti közlekedésre tehát nem a hivatali, üzleti utazás költségtérítésére vonatkozó szabályok (így a kérdésben említett üzemanyagköltség és 9 Ft/km normaköltség elszámolása) vonatkoznak, hanem a munkába járásra vonatkozó előírások. Gépkocsival történő munkába járás esetén tehát igazolás nélkül, és oly módon, hogy az ne számítson jövedelemnek, 9 Ft/km költség számolható el. Ha ennél többet fizetnek ki a dolgozónak költségtérítésként a munkába járásra, az a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelme lesz, és ennek megfelelően kell utána a közterheket megfizetni. Az Szja-tv. 3. § 10. pontja alapján hivatali, üzleti utazásnak minősül a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. április 28-án (112. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2352
[…] díjának 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon, 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés (9 Ft/km) jár, ha – a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; – a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; – a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén – az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy – költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. Az ezen összeget meghaladó költségtérítés nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A lakhely és a munkahely közötti közlekedésre tehát nem a hivatali, üzleti utazás költségtérítésére vonatkozó szabályok (így a kérdésben említett üzemanyagköltség és 9 Ft/km normaköltség elszámolása) vonatkoznak, hanem a munkába járásra vonatkozó előírások. Gépkocsival történő munkába járás esetén tehát igazolás nélkül, és oly módon, hogy az ne számítson jövedelemnek, 9 Ft/km költség számolható el. Ha ennél többet fizetnek ki a dolgozónak költségtérítésként a munkába járásra, az a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelme lesz, és ennek megfelelően kell utána a közterheket megfizetni. Az Szja-tv. 3. § 10. pontja alapján hivatali, üzleti utazásnak minősül a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
