Képzési költségek viselése tanulmányi szerződés alapján


Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt – az önállóság megszüntetése miatt – a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2009. szeptember 29-én (119. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2483

[…] kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely legfeljebb 5 év lehet. Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Amennyiben a munkáltató nem biztosítja a támogatást szerződésszerűen, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól (tanulmányok befejezése, végzettség megszerzése, munkaviszony munkáltatónál történő fenntartása), és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. Ha a támogatásban részesülő nem tesz eleget kötelezettségének, azaz tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. A felek az őket terhelő kötelezettségekről, és az őket megillető jogosultságokról – a szerződési szabadság elve alapján – szabadon állapodnak meg, a szerződés tartalmát – a törvény keretei között – szabadon alakítják. Ugyanakkor […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.