Reprezentáció


A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?


Megjelent a Költségvetési Levelekben 2010. június 8-án (131. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2658

[…] nevesítve nem említi a testületi üléseket, de tartalmukat illetően ezek is hivatali rendezvénynek tekinthetők, az ezeken nyújtott ellátás (szendvics, üdítő, kávé, pogácsa stb.) elszámolható reprezentációs kiadásnak. A testületi ülésekről jegyzőkönyv készül, amely az eseményt és a résztvevők körét hitelt érdemlően bizonyítja. A törvény rögzíti, hogy a reprezentáció, az üzleti ajándék értékének meghatározására a természetbeni juttatás értékének meghatározására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis az általános forgalmi adót is tartalmazó értéket kell alapul venni. Amennyiben a reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében történik, a reprezentáció értékébe nem kell beszámítani azoknak a juttatásoknak (ellátásnak, szolgáltatásnak) a költségét, amelyek a rendezvény, esemény lebonyolításának feltételeit képezik (pl. terembérleti díj, bemutatóeszközök használati díja, a kifizető tevékenységében közreműködő hivatalból részt vevők – kiküldetésben lévők – utazási és szállásköltségei). Ezek ugyanis nem a vendéglátással, hanem a kifizető tevékenységével összefüggő költségek. Az állami és az egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás esetében minden költség reprezentáció, kivéve a rendezvényszervezők, vagyis a munkavégzés miatt jelen lévő dolgozók utazási és szállásköltségeit, mert az utóbbiakra a hivatali, üzleti utazás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a reprezentáció és az ajándék juttatása nem felel meg a törvényben előírt fogalom feltételeinek, annak értéke után a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni minden közteher-kötelezettség szempontjából. Magyarországon állami ünnepnek csak az augusztus 20-a számít, egyházi ünnepnek az adott egyház hitélete szerinti ünnep minősül. Ilyen alkalmakkor a reprezentációnak nem kell a juttató tevékenységéhez kötődnie. A reprezentációs célú felhasználást az utalványozás, ellenjegyzés, szakmai teljesítésigazolás szabályai szerint igazolni kell, ezekért az aláírókat a számviteli szabályok szerint felelősség terheli. Az Szja-tv. nem tartalmaz előírást a bizonyítás módjára (fénykép, jelenléti ív stb.). Az esemény hivatali jellegét azonban bizonyítani kell, pl. meghívóval. Az, hogy az adott esemény reprezentációnak minősül-e, nem függ a résztvevők létszámától. Az adómentes reprezentációs keret az éves bevétel 1%-a, legfeljebb 25 millió Ft. Az ezen értékhatár feletti összeg után kell a természetbeni juttatás adóját megfizetni. Ha a kifizető nem tudja megállapítani az egyes magánszemélyekre jutó juttatást, és a juttatás nem minősül reprezentációnak, akkor magánszemélyhez nem köthető természetbeni juttatásként adóköteles. A reprezentáció, illetve a természetbeni juttatás elszámolásánál a jogszabály létszámarányos költségelszámolást nem említ, ezért nem értelmezhető pontosan, hogy a kérdező […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.