Munkába járás
Kérdés
Kérdésem a dolgozók munkába járással kapcsolatos költségtérítésére vonatkozik. Ha a dolgozó lakóhelye pl. Pátyon van, és a munkahelye a II. kerületben Budapesten, akkor én mint munkáltató hogyan vagyok köteles téríteni a dolgozónak a bejárást? 1. Csak Budapest közigazgatási határig, vagy adott esetben a Széna térig, mert a távolsági busznak ott a végállomása, és a dolgozó ott száll le, mert ez van a legközelebb a munkahelyéhez? 2. A dolgozónak két részletben kell kérni a havi bérletet, egyik részben a közigazgatási határig, második részben pedig a közigazgatási határtól? 3. Ha kifizetem neki a teljes távolságra, adott esetben Páty-Budapest II. ker., Széna tér távolságra, akkor a közigazgatási határtól le kell adóznom 25% személyi jövedelemadóval, mintha helyi közlekedés lenne?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. január 11-én (141. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2809
[…] munkavégzés helyére. Előzőek alapján a Budapest II. kerületében lévő munkahelyre Pátyról bejáró munkavállaló részére köteles a munkáltató megtéríteni a Páty-Budapest, Széna tér útvonalon távolsági autóbuszra megvásárolt bérlet árának 86 százalékát. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a jelzett útvonalon helyközi (távolsági) járatot vesz igénybe, a megvásárolt utazási bérlet nem tekinthető helyi bérletnek, így a 25 százalékos mértékű szja-fizetési kötelezettség fel sem merülhet az említett bérlet megtérítésével kapcsolatosan. Az szja-törvény 25. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a munkába járáshoz használt távolságiautóbusz-bérlet teljes árának megtérítése esetén sem keletkezik adókötelezettség, ha a bérlet megtérítésekor a munkavállaló leadja a bérletet a munkáltatónak. Az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a közigazgatási határon kívülről járó munkavállalónak a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint költségtérítést fizessen adómentesen. Ezt a költségtérítést akkor is megkaphatja a munkavállaló, ha nem a saját gépkocsijával jár munkába. Az adómentes költségtérítés kifizethető akkor is, ha munkavállalónak egyáltalán nincs gépkocsija és/vagy jogosítványa. A közforgalmi úton mért oda-vissza távolság nem a közigazgatási határig, hanem a lakás "kapujától" a munkahely "bejáratáig" értendő. A munkába járásról szóló kormányrendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járást a 9 Ft/km-es szabállyal megtéríteni. Ilyen […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. január 11-én (141. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2809
[…] munkavégzés helyére. Előzőek alapján a Budapest II. kerületében lévő munkahelyre Pátyról bejáró munkavállaló részére köteles a munkáltató megtéríteni a Páty-Budapest, Széna tér útvonalon távolsági autóbuszra megvásárolt bérlet árának 86 százalékát. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a jelzett útvonalon helyközi (távolsági) járatot vesz igénybe, a megvásárolt utazási bérlet nem tekinthető helyi bérletnek, így a 25 százalékos mértékű szja-fizetési kötelezettség fel sem merülhet az említett bérlet megtérítésével kapcsolatosan. Az szja-törvény 25. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a munkába járáshoz használt távolságiautóbusz-bérlet teljes árának megtérítése esetén sem keletkezik adókötelezettség, ha a bérlet megtérítésekor a munkavállaló leadja a bérletet a munkáltatónak. Az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a közigazgatási határon kívülről járó munkavállalónak a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint költségtérítést fizessen adómentesen. Ezt a költségtérítést akkor is megkaphatja a munkavállaló, ha nem a saját gépkocsijával jár munkába. Az adómentes költségtérítés kifizethető akkor is, ha munkavállalónak egyáltalán nincs gépkocsija és/vagy jogosítványa. A közforgalmi úton mért oda-vissza távolság nem a közigazgatási határig, hanem a lakás "kapujától" a munkahely "bejáratáig" értendő. A munkába járásról szóló kormányrendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járást a 9 Ft/km-es szabállyal megtéríteni. Ilyen […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
