Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása
Kérdés
Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. augusztus 9-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2956
[…] rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti." A Ptk. és a hivatkozott kollégiumi vélemény előírásait figyelembe véve a késedelmi kamatot tehát az egyes résztartozásokra nézve kell kiszámítani a késedelembe esés időpontjától (tehát az eredeti esedékességtől) a teljesítés időpontjáig. Ez azt jelenti, hogy ha például 2004. május 5-én kellett volna kifizetni adott havi túlszolgálat díjazását, akkor a munkáltató 2004. május 6-ával késedelembe esett a ki nem fizetett összegre nézve, és onnan kezdve egészen a tartozás kifizetéséig kell számolni a késedelmi kamatot, méghozzá úgy, hogy naptári félévenként meg kell bontani a számítást. Egy egyszerűbb példán bemutatva ez a következőképpen történik. Ha egy dolgozó részére 2005. április 5-én kellett volna kifizetni egy adott összeget, akkor a késedelem 2005. április 6-ától áll fent. Ez a dátum 2005 első naptári féléve. A késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó nap 2004. december 31. Ekkor a jegybanki alapkamat 9,5% volt. Ennek megfelelően tehát az első naptári félévben a pénztartozás fennállásának időtartamára (tehát a 2005. április 6. és 2005. június 30. között eltelt napokra arányosítva) a késedelmi kamat évi 9,5% (itt az évi 9,5%-nak a 86 napra jutó hányadával kell számolni). Ha a tartozást 2005. december 31-én fizetik ki, akkor még a 2005. július 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakra is ki kell számolni ugyanilyen módon a késedelmi kamat összegét. Erre az időszakra, tehát fél évre, a 2005. június 30-ai jegybanki alapkamattal, évi 7%-kal kell számolni (a 7%-ot a második félév napjaira arányosítva). A két időszak tekintetében kiszámolt késedelmi kamatok összege adja meg a teljes késedelmi kamatot. Ha a következő hónapra nézve is megillette volna az érintettet túlszolgálatért díjazás, akkor a késedelmi kamat számítását erre nézve is külön el kell végezni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha például négy éven keresztül minden hónapban esedékes lett volna valamely összeg kifizetése, akkor a számítást minden részösszegre (áprilisban, májusban és így tovább ki nem fizetett összegekre) nézve külön-külön el kellene végezni, a fentiek szerinti féléves bontásokban, az esedékességtől (ami tehát április, május és így tovább) a teljesítésig (a kérdéses esetben 2011. év adott napjáig, amikor kifizetik a tartozást). Tekintettel arra, hogy a fenti módszer rendkívül munka- és időigényes, ha konkrét ügyben munkaügyi perre kerül sor, melynek során a bíróság késedelmikamat-fizetési kötelezettséget határoz meg a munkáltató részére, rendszerint ún. középarányos kamatszámítást ír elő az ítélet. Ez azt jelenti, hogy a teljes megítélt összegre (jelen esetben a túlszolgálatért kifizetni elmulasztott összes díjra) kell kiszámolni a késedelmi kamatot, oly […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2011. augusztus 9-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2956
[…] rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti." A Ptk. és a hivatkozott kollégiumi vélemény előírásait figyelembe véve a késedelmi kamatot tehát az egyes résztartozásokra nézve kell kiszámítani a késedelembe esés időpontjától (tehát az eredeti esedékességtől) a teljesítés időpontjáig. Ez azt jelenti, hogy ha például 2004. május 5-én kellett volna kifizetni adott havi túlszolgálat díjazását, akkor a munkáltató 2004. május 6-ával késedelembe esett a ki nem fizetett összegre nézve, és onnan kezdve egészen a tartozás kifizetéséig kell számolni a késedelmi kamatot, méghozzá úgy, hogy naptári félévenként meg kell bontani a számítást. Egy egyszerűbb példán bemutatva ez a következőképpen történik. Ha egy dolgozó részére 2005. április 5-én kellett volna kifizetni egy adott összeget, akkor a késedelem 2005. április 6-ától áll fent. Ez a dátum 2005 első naptári féléve. A késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó nap 2004. december 31. Ekkor a jegybanki alapkamat 9,5% volt. Ennek megfelelően tehát az első naptári félévben a pénztartozás fennállásának időtartamára (tehát a 2005. április 6. és 2005. június 30. között eltelt napokra arányosítva) a késedelmi kamat évi 9,5% (itt az évi 9,5%-nak a 86 napra jutó hányadával kell számolni). Ha a tartozást 2005. december 31-én fizetik ki, akkor még a 2005. július 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakra is ki kell számolni ugyanilyen módon a késedelmi kamat összegét. Erre az időszakra, tehát fél évre, a 2005. június 30-ai jegybanki alapkamattal, évi 7%-kal kell számolni (a 7%-ot a második félév napjaira arányosítva). A két időszak tekintetében kiszámolt késedelmi kamatok összege adja meg a teljes késedelmi kamatot. Ha a következő hónapra nézve is megillette volna az érintettet túlszolgálatért díjazás, akkor a késedelmi kamat számítását erre nézve is külön el kell végezni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha például négy éven keresztül minden hónapban esedékes lett volna valamely összeg kifizetése, akkor a számítást minden részösszegre (áprilisban, májusban és így tovább ki nem fizetett összegekre) nézve külön-külön el kellene végezni, a fentiek szerinti féléves bontásokban, az esedékességtől (ami tehát április, május és így tovább) a teljesítésig (a kérdéses esetben 2011. év adott napjáig, amikor kifizetik a tartozást). Tekintettel arra, hogy a fenti módszer rendkívül munka- és időigényes, ha konkrét ügyben munkaügyi perre kerül sor, melynek során a bíróság késedelmikamat-fizetési kötelezettséget határoz meg a munkáltató részére, rendszerint ún. középarányos kamatszámítást ír elő az ítélet. Ez azt jelenti, hogy a teljes megítélt összegre (jelen esetben a túlszolgálatért kifizetni elmulasztott összes díjra) kell kiszámolni a késedelmi kamatot, oly […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
