Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott túlmunkadíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Túlóra elrendelésének jogszerűsége és a megtagadás lehetőségei

Kérdés: Rendezvény miatt előre tervezett szombati munkavégzést rendelne el a munkáltató, milyen feltételek mellett teheti ezt meg, illetve milyen esetben tagadhatja meg a munkavégzést a közalkalmazott? Mit kell fizetni, ha a munkavállaló bejött dolgozni, de mégsem volt szükség a munkájára, mert a munkáltató nem tudott neki munkát adni?
Részlet a válaszból: […]akadálya (pl. aránytalanul sokat kellene utaznia, és hétvégén rossz a közlekedés), ne legyen előre jelzett, olyan súlyú, méltányolható programja a munkavállalónak (esküvő, temetés, befizetett utazás).3. Végül figyelni kell arra, hogy a heti pihenőidő (az év végi rendezvényeknél értelemszerűen az éves rendkívüli munka mértékének betartására is ügyelni kell) a szombati munkavégzés ellenére is biztosított legyen - ehhez munkaidőkeret alkalmazása lehet szükséges, vagy pihenőnapi rendkívüli munkaidő elrendelése.Nem kötelező írásban elrendelni, ám ha a munkavállaló kéri, akkor igen. És célszerű is a későbbi vitákat megelőzendő.Amennyiben a munkavállaló esetlegesen nem tud rendelkezésre állni, ezt az elrendeléskor azonnal jeleznie kell, illetve ha csak később merül fel az akadály, akkor haladéktalanul, mert ez az együttműködési kötelezettségből fakad.Ehhez képest, ha nem volt ilyen jelzés részéről, ám mégsem jelenik meg a munkavégzésre, az klasszikus esete lesz a munkáltatói utasítás megtagadásának. Ezért felelősséggel tartozik, hiszen számítottak rá, konkrét feladatokat adtak neki, szerződéses[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4751
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében - egy joghézag folytán - 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszból: […]- a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti." A Ptk. és a hivatkozott kollégiumi vélemény előírásait figyelembe véve a késedelmi kamatot tehát az egyes résztartozásokra nézve kell kiszámítani a késedelembe esés időpontjától (tehát az eredeti esedékességtől) a teljesítés időpontjáig. Ez azt jelenti, hogy ha például 2004. május 5-én kellett volna kifizetni adott havi túlszolgálat díjazását, akkor a munkáltató 2004. május 6-ával késedelembe esett a ki nem fizetett összegre nézve, és onnan kezdve egészen a tartozás kifizetéséig kell számolni a késedelmi kamatot, méghozzá úgy, hogy naptári félévenként meg kell bontani a számítást. Egy egyszerűbb példán bemutatva ez a következőképpen történik. Ha egy dolgozó részére 2005. április 5-én kellett volna kifizetni egy adott összeget, akkor a késedelem 2005. április 6-ától áll fent. Ez a dátum 2005 első naptári féléve. A késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó nap 2004. december 31. Ekkor a jegybanki alapkamat 9,5% volt. Ennek megfelelően tehát az első naptári félévben a pénztartozás fennállásának időtartamára (tehát a 2005. április 6. és 2005. június 30. között eltelt napokra arányosítva) a késedelmi kamat évi 9,5% (itt az évi 9,5%-nak a 86 napra jutó hányadával kell számolni). Ha a tartozást 2005. december 31-én fizetik ki, akkor még a 2005. július 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakra is ki kell számolni ugyanilyen módon a késedelmi kamat összegét. Erre az időszakra, tehát fél évre, a 2005. június 30-ai jegybanki alapkamattal, évi 7%-kal kell számolni (a 7%-ot a második félév napjaira arányosítva). A két időszak tekintetében kiszámolt késedelmi kamatok összege adja meg a teljes késedelmi kamatot. Ha a következő hónapra nézve is megillette volna az érintettet túlszolgálatért díjazás, akkor a késedelmi kamat számítását erre nézve is külön el kell végezni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha például négy éven keresztül minden hónapban esedékes lett volna valamely összeg kifizetése, akkor a számítást minden részösszegre (áprilisban, májusban és így tovább ki nem fizetett összegekre) nézve külön-külön el kellene végezni, a fentiek szerinti féléves bontásokban, az esedékességtől (ami tehát április, május és így tovább) a teljesítésig (a kérdéses esetben 2011. év adott napjáig, amikor kifizetik a tartozást). Tekintettel arra, hogy a fenti módszer rendkívül munka- és időigényes, ha konkrét ügyben munkaügyi perre kerül sor, melynek során a bíróság késedelmikamat-fizetési kötelezettséget határoz meg a munkáltató részére, rendszerint ún. középarányos kamatszámítást ír elő az ítélet. Ez azt jelenti, hogy a teljes megítélt összegre (jelen esetben a túlszolgálatért kifizetni elmulasztott összes díjra) kell kiszámolni a késedelmi kamatot, oly módon, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2956
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Idényjellegű munkavégzés

Kérdés: Kollektív szerződés hatálya alatt működő mezőgazdasági ágazathoz tartozó munkáltató milyen szabályok között vezethet be idényjellegű munkavégzést?
Részlet a válaszból: […]alkalmazása során a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Ebből a szempontból írásbelinek minősül a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál helyben szokásos módon közzéteszik. A közzététel megvalósulhat akár faliújságon történő közzététellel is. Az Mt. 123. § (2) bekezdése foglalkozik a kollektív szerződéssel rendelkező munkáltatók idénymunkát végző munkavállalói esetén alkalmazható pihenőidő kérdésével. E szerint az idénymunkát végző munkavállalók esetében a napi munka befejezése és a másnapi munkavégzés kezdete között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani. Amennyiben munkaidőkeretben történik a foglalkoztatás, az Mt. 124. §-a az idénymunkát végző munkavállaló esetében - kollektív szerződés rendelkezése alapján - lehetőséget ad a pihenőnapok összevont kiadására. A pihenőnapok e tekintetben legfeljebb hathavonta adhatók ki összevontan. A napi 8 órán felüli munkavégzést túlmunka szempontjából a munkaidőkeret végén kell vizsgálni. A túlmunka elrendelésének korlátaira az Mt. 127. § (4) bekezdését alkalmazni kell, miszerint az éves túlmunka mértéke - amennyiben kollektív szerződésben szabályozva van - a 300 órát nem haladhatja meg. A túlmunka díjazására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1938
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai túlszolgálati díjának elszámolása

Kérdés: Fegyveres szervek hivatásos állományába tartozók délutáni-éjszakai pótlékát és a készenléti pótlékát melyik főkönyvi számlára könyveljem? Melyiket kell az 511244. egyéb kötelező, illetve pótlékra és melyiket a 512244. készenléti, ügyeleti helyettesítés díjára könyvelni?
Részlet a válaszból: […]műszakpótlék összegét a költségvetési szervek elemi költségvetésének összeállításáról szóló Tájékoztató alapján a 02. Személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata és teljesítése űrlap 12. sorában: Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat jogcímen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1250

5. találat: Vezető túlórája

Kérdés: Vezető besorolású köztisztviselő októbertől áprilisig rendkívül sok túlórát kénytelen ellátni. A munkáltató ezt nem veszi tudomásul, írásban pedig azért nem írja elő a túlórát, mert a vezető köztisztviselőt úgysem illeti meg díjazás annak ellenértékeként. Semmilyen korlátja nincsen az ilyen típusú túlóráztatásnak? Kérhető-e a munkáltatótól az, hogy írásban rendelje el a túlmunkát?
Részlet a válaszból: […]el kell-e rendelni a rendkívüli munkavégzést. Álláspontunk szerint nem szükséges, amennyiben ennek mértéke a kezelhetőség és a vezető által is elfogadott mértékű. Amennyiben azonban egy adott munkaterületen, időszakosan jelentős mértékű túlmunkaigény merül fel a munkáltató részéről, akkor szükséges annak írásbeli elrendelése. A munkáltató részéről az a hivatkozás, hogy a vezető a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként sem szabadidőre, sem szabadidő-átalányra nem jogosult, önmagában kellő okot szolgáltat arra, hogy akkor ne is kerüljön elrendelésre. Az alkalmazott - akár vezető is - kérheti, hogy a munkáltató írásban rendelje el a rendkívüli munkavégzést. Természetesen vannak korlátai és akadályai a rendkívüli munkavégzés elrendelésének. Az Mt. általános szabályai meghatároznak jó néhány olyan konkrét esetet, amikor nem, vagy csak korlátozott mértékben élhet a munkáltató a rendkívüli munkavégzés elrendelésének lehetőségével. Ezek röviden felsorolva a következők: - a munkáltató csak különösen indokolt esetben rendelhet el a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható köztisztviselő számára rendkívüli munkavégzést [Mt. 127. § (1) bek.]; - a rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a köztisztviselő egészségét, testi épségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire aránytalan terhet [Mt. 127. § (2) bek.]; - a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, továbbá a fiatal munkavállaló, valamint az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő rendkívüli munkavégzésre nem vehető igénybe [Mt. 127. § (5) bek.]; - csak beleegyezésével kötelezhető rendkívüli munkára a gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő a gyermeke négyéves koráig [Mt. 127. § (6) bek.]; - munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1219

6. találat: Túlmunka díjazása

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?
Részlet a válaszból: […]feladatok miatt, vagy a körülmények változása miatt - módosítja a köztisztviselő munkaköri leírását, s abban képzettségének, felkészültségének megfelelő új és újabb feladatokat állapít meg számára. Ebben az esetben tehát a pályázatírás a köztisztviselő munkakörébe tartozó feladat lesz. Továbbra is lehetséges azonban, hogy ennek a feladatának a köztisztviselő a rendes munkaidőben nem tud eleget tenni. Ekkor sor kerülhet a Ktv. 40. §-a szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelésére, mely mindig írásban történik. Álláspontunk szerint akár ilyen rendkívüli feladat lehet egy pályázati anyag elkészítése is. A rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a köztisztviselőt különböző mértékű szabadidő illeti meg, a Ktv. 40. §-ában részletezettek szerint. Egy további lehetséges megoldás a feladat elvégzésére, hogy a Ktv. 78. §-a alapján a hivatali szervezet vezetője megállapodást köt a köztisztviselővel többletfeladat ellátására. A megállapodás elengedhetetlen tartalmi kellékei a következők: - a többletfeladat meghatározása (pl. pályázati anyag elkészítése) - a teljesítés határideje, - a teljesítés értékelésének szempontjai és értékelésének módja, valamint - a céljuttatás mértéke. Ez esetben ugyanis a megállapodásban foglalt feladatok teljesítéséért céljuttatás illeti meg a köztisztviselőt (illetményén felül), melynek fedezete a személyi juttatások előirányzata. A Ktv. 78. §-a még további szempontokat és feltételeket is meghatároz,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1051
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Túlóradíj

Kérdés: Adminisztratív dolgozónk "rendszeresen" végez túlmunkát a délutáni órákban. Jogszerű-e az 50 százalékkal megemelt túlóradíj kifizetése?
Részlet a válaszból: […]közölni, de ha a munkavállaló kéri, vagy a kollektív szerződés úgy rendelkezik, akkor írásba kell foglalni. Fontos kitétel, hogy a rendkívüli munkavégzés általában nem rendelhető el korlátlanul, naptári évenként legfeljebb 200 (kollektív szerződés rendelkezése alapján 300) óra lehet. A rendkívüli munkavégzés (túlmunka) ellenértékéről az Mt. 147. §-a rendelkezik. A nem rendes munkaidőben, hanem azonfelül történő munkavégzés a munkavállalóra nagyobb megterheléssel jár, így hátrányosabb, ezért ennek fejében külön díjazás jár - fő szabályként - bérpótlék formájában. Természetesen ilyenkor is megilleti a munkavállalót a rendes munkabére, vagyis az az összeg, amely őt a végzett munka alapján a rendes munkaidőben is megilletné, valamint a bérpótlék. Ennek mértéke 50 százalék. A felek megállapodásától függően a pótlék rendezhető esetenkénti elszámolás alapján, vagyis utólagosan a ténylegesen teljesített órák szerint, de megállapítható előzetes számítás alapján átalányként is. További "elszámolási" lehetőséget ad az Mt. 147. § (2) bekezdése, amikor rögzíti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 489
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Megbízási szerződés saját dolgozóval munkakörébe tartozó feladatokra

Kérdés: Iskolánk rendszeresen szervez nyilvános koncerteket, koncertsorozatokat, általában a hét végén és szombaton. Kérdésünk, hogy az állományban lévő technikai dolgozót megbízhatjuk-e olyan feladat ellátásával, amely a főmunkaidejében munkaköri feladata?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatási szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. A kérdésben megjelölt esetben a dolgozók
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 147
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,