Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

10 találat a megadott késedelmi kamat tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszból: […]esetén is, de ugyanúgy viselkedik és ugyanúgy könyvelendő, mint a kölcsön késedelmi kamata.Az Áhsz. 15. számú mellékletének, az „I. Egységes rovatrend a költségvetési és finanszírozási bevételekhez, kiadásokhoz” cím alatt található meghatározása szerint:B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető működési jellegű bevételeket, így különösena)a Kincstárnál az általa vezetett fizetési számlák után felszámított díjakat, ideértve a rendelkezésre tartási díjat is,b)a visszafizetési kötelezettség mellett működési célból nyújtott támogatások, kölcsönök és a vállalt kezességek, garanciák díjait,c)az Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítéseket, így különösen a Tanács üléseire kiutazó delegációk utazási költségeinek visszatérítését, a vámbeszedési költségek megtérítését, a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének megtérítését, valamint az uniós támogatások utólagos megtérítését,d)a közbeszerzésről szóló törvény szerinti ajánlati biztosítékot, pályázati díjat,e)a nyelvvizsga-kötelezettségi biztosítékot,f)az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g)a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h)a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jog-alap nélküli gazdagodásért kapott összegeket,i)az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésért kapott ellenértéket,j)az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedéskor nem határozható meg egyértelműen, hogy az mely rovathoz kapcsolódik, mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, ésk)a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítései, a pénztártöbblet.A K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolnia)a behajthatatlan adott előlegeket,b)a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését,c)az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történő kivonása miatti kerekítési különbözetet, ha a készpénzes kiadások teljesítésekor, bevételek beszedésekor nem határozható meg egyértelműen, hogy az mely rovathoz kapcsolódik, mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett,d)a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő adó-, vám-, illeték- és más adójellegű befizetések, hozzájárulások teljesítését, ha azokat nem más rovaton kell elszámolni,e)a tevékenység ellátásával kapcsolatban felmerülő kötelező jellegű díjakat, így különösen a díjköteles utak használata ellenében fizetett használati díjat, pótdíjat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4866
2. találat: Késedelmi kamat könyvelése
Kérdés: A késedelmi kamatot számvitelileg milyen módon kell kezelni? Elő kell írni követelésként az államháztartási számvitelben, vagy csak a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg lehet a B411 rovaton kimutatni?
Részlet a válaszból: […]követelésként az államháztartási számvitelben, és a pénzügyi teljesítéssel
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4421
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Lemondás követelésről, késedelmi kamatról
Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszból: […]3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,b) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.Az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést nem kell behajtásra előírni. Ez tehát nem jelenti a követelésről való lemondást (az továbbra is a könyvekben szerepel), csak a behajtás érdekében a felhíváson túl nem szükséges további lépéseket tenni.Követelésről lemondani csak akkor lehet, ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követeléselengedésnek. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Az előzőek alapján tehát megállapodás alapján nincs lehetőség a követelés egy részének elengedésére.Annak a ténynek, hogy a régi Ptk. hatálya alatt kötötték a szerződést, a késedelmi kamat szempontjából nincs jelentősége, mivel a késedelembe esés (a pénztartozás keletkezése) már a jelenleg hatályos Ptk. hatálya alatt keletkezett, ezért annak szabályait kell alkalmazni.Új Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat] fogalma:"(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3788
4. találat: Késedelmi kamat elszámolása
Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?
Részlet a válaszból: […]így meghatározott időtartamra a késedelmi kamat összege a Ptk. vagy a felek megállapodása szerinti kamat.A késedelmi kamat nem termékértékesítés és nem szolgáltatás, ezért nem tartozik az áfa hatálya alá. Az Áfa-tv. 159. §-a alapján termékértékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról kötelező számlát kiállítani, ebből következően a késedelmi kamatról nem kötelező számlát kiállítani. De a számvitelről szóló törvény szerint valamilyen számviteli bizonylatot erről a gazdasági eseményről is ki kell állítani. A késedelmi kamatról tehát elegendő fizetési értesítőt, felszólítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3265
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása
Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében - egy joghézag folytán - 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszból: […]- a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti." A Ptk. és a hivatkozott kollégiumi vélemény előírásait figyelembe véve a késedelmi kamatot tehát az egyes résztartozásokra nézve kell kiszámítani a késedelembe esés időpontjától (tehát az eredeti esedékességtől) a teljesítés időpontjáig. Ez azt jelenti, hogy ha például 2004. május 5-én kellett volna kifizetni adott havi túlszolgálat díjazását, akkor a munkáltató 2004. május 6-ával késedelembe esett a ki nem fizetett összegre nézve, és onnan kezdve egészen a tartozás kifizetéséig kell számolni a késedelmi kamatot, méghozzá úgy, hogy naptári félévenként meg kell bontani a számítást. Egy egyszerűbb példán bemutatva ez a következőképpen történik. Ha egy dolgozó részére 2005. április 5-én kellett volna kifizetni egy adott összeget, akkor a késedelem 2005. április 6-ától áll fent. Ez a dátum 2005 első naptári féléve. A késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó nap 2004. december 31. Ekkor a jegybanki alapkamat 9,5% volt. Ennek megfelelően tehát az első naptári félévben a pénztartozás fennállásának időtartamára (tehát a 2005. április 6. és 2005. június 30. között eltelt napokra arányosítva) a késedelmi kamat évi 9,5% (itt az évi 9,5%-nak a 86 napra jutó hányadával kell számolni). Ha a tartozást 2005. december 31-én fizetik ki, akkor még a 2005. július 1-je és 2005. december 31-e közötti időszakra is ki kell számolni ugyanilyen módon a késedelmi kamat összegét. Erre az időszakra, tehát fél évre, a 2005. június 30-ai jegybanki alapkamattal, évi 7%-kal kell számolni (a 7%-ot a második félév napjaira arányosítva). A két időszak tekintetében kiszámolt késedelmi kamatok összege adja meg a teljes késedelmi kamatot. Ha a következő hónapra nézve is megillette volna az érintettet túlszolgálatért díjazás, akkor a késedelmi kamat számítását erre nézve is külön el kell végezni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha például négy éven keresztül minden hónapban esedékes lett volna valamely összeg kifizetése, akkor a számítást minden részösszegre (áprilisban, májusban és így tovább ki nem fizetett összegekre) nézve külön-külön el kellene végezni, a fentiek szerinti féléves bontásokban, az esedékességtől (ami tehát április, május és így tovább) a teljesítésig (a kérdéses esetben 2011. év adott napjáig, amikor kifizetik a tartozást). Tekintettel arra, hogy a fenti módszer rendkívül munka- és időigényes, ha konkrét ügyben munkaügyi perre kerül sor, melynek során a bíróság késedelmikamat-fizetési kötelezettséget határoz meg a munkáltató részére, rendszerint ún. középarányos kamatszámítást ír elő az ítélet. Ez azt jelenti, hogy a teljes megítélt összegre (jelen esetben a túlszolgálatért kifizetni elmulasztott összes díjra) kell kiszámolni a késedelmi kamatot, oly módon, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2956
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Fizetési határidő értelmezése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy részünkre a polgári szállító partnerek késedelmi kamatot számoltak fel. Az átutalási megbízásaink alapján a MÁK a számlán szereplő fizetési határidő napján fizetési számláinkat megterhelte. Ezt követően került jóváírásra az átutalt pénzösszeg a szállító partner fizetési számláján. A szállítókkal megkötött szerződésekben a fizetési határidőre vonatkozóan egyéb kikötés, rendelkezés nincs. Kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatást adni, hogy a számlán szereplő fizetési határidő értelmezésénél a terhelés vagy a szállító partnereknél a jóváírás napját kell-e figyelembe venni ahhoz, hogy a késedelmi kamat felszámítása elkerülhető legyen.
Részlet a válaszból: […]pénztáránál vagy postán befizeti. De a pénztartozás teljesítésének minősül a bankszámlák közötti elszámolás is [232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. §]. Ennek értelmében - törvény vagy kormányrendelet, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában - a fizetési megbízás teljesítésének időpontja az a nap, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A kötelezett késedelmes teljesítése esetén beáll a kamatfizetési kötelezettség a Ptk. 301. és 301/A. §-ai szerint. Az előzőek alapján a szállító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2726
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Üzemi baleset miatti fizetési meghagyás könyvelése
Kérdés: Fizetési meghagyást kaptunk a Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól dolgozónk 2004. évben történt munkabalesetével összefüggésben a pénztárnál felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén. A közölt összeg ellátásonkénti jogcím szerinti tartalma: járóbeteg-ellátás, gyógyszerek, pénzbeni ellátás - mint tőketartozás. A fentieken túl kiszabásra került az egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának időpontjától a fizetési meghagyás kiadásának napjáig számított kamat. A járóbeteg-ellátás és gyógyszerek összegét könyvelhetjük-e az 531221 természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre, a pénzbeli ellátást az 531222 pénzbeni egészségbiztosítási járulék kiadásainak teljesítése főkönyvre? Kérdésünk továbbá, a felszámított kamattartozás könyvelése az 56323 egyéb dologi kiadás főkönyvi számra történhet-e?
Részlet a válaszból: […]költségét az 5842. Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások előirányzatának teljesítése főkönyvi számlára, - a késedelmi kamatot az 57229. Díjak, egyéb befizetések teljesítésének kiadásai főkönyvi számlán kell elszámolni. Az előzőekben leírt elszámolást az indokolja, hogy a költségvetési szerv nem biztosított egészségügyi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2491
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Késedelmes munkabér-kifizetéshez kapcsolódó kamat adózása
Kérdés: A Munkaügyi Bíróság jogerős határozata alapján 20 százalékos késedelmi kamattal fizettünk ki munkabért. A késedelmi kamat összege után az adóelőleg levonásakor teljesítenünk kell-e valamely speciális adóelőleg-levonási kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott szakasz akként rendelkezik, hogy a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat az adó szempontjából annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel kapcsolatban azt kifizették. Ez tehát azt jelenti, hogy a késedelmesen fizetett munkabér utáni kamat a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szempontjából munkabérnek minősül. A megítélt összeg kifizetésére
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 851
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Késedelmesen megfizetett követelések után felszámított kamat elszámolása
Kérdés: A késedelmesen kiegyenlített követelések után megküldött késedelmi kamat előírását tartalmazó kiértesítéseket hogyan lehet a követelések között feltüntetni?
Részlet a válaszból: […]kell tekinteni. A követeléseket a főkönyvi könyvelésben az analitikus nyilvántartások adataiból készített feladás alapján kell könyvelni. A követelésekről vezetett analitikus nyilvántartásokban célszerű a kamat összegét az egyéb tartozás összegétől elkülönítetten kimutatni.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 428
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Késedelmi kamat követelésként történő előírása
Kérdés: A költségvetési szerv által előírt késedelmi kamat milyen időpontban írható elő a követelések között?
Részlet a válaszból: […]felszámítani, amelyeket az adós, illetve a vevő elismert. A késedelmi kamat előírásának időpontját a két fél közötti megállapodás
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 115
Kapcsolódó tárgyszavak: