Sportcsarnok-beruházás
Kérdés
Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diáksport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. április 10-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3137
[…] Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Áfa-tv. a beépített ingatlan fogalmára nem tartalmaz definíciót. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe – amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% – kell sorolni. A kormányrendelet 25. §-ának (1) bekezdésében szereplő táblázat tartalmazza a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit. A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a beépítettség mértékét az adott településen a kormányrendeletben foglaltak szerinti településrendezési terv (településszerkezeti és szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzat határozza meg. A fentiek alapján előfordulhat, hogy amennyiben az adott településen fekvő ingatlan beépítettsége a kormányrendeletben és a településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzatban megállapított legkisebb beépítési határértéket sem éri el, akkor az ingatlan – természetesen az eset összes körülményére figyelemmel – beépítetlen ingatlannak minősül, annak ellenére is, hogy azon található néhány építmény. Amennyiben tehát az építésrendészeti előírások az ingatlan helye szerinti településen a beépíthetőség nagyságrendjét meghatározzák, és az adott értékesítésre kerülő földterületen (ingatlanon) található építmény(ek) területe a beépíthetőség minimális alsó határértékét sem érik el (ez a rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg), akkor az ingatlan – természetesen az eset összes körülményére figyelemmel – beépítetlen ingatlannak minősül. Amennyiben a fentiek alapján a szóban forgó ingatlan beépítetlen ingatlannak minősülne, és az az ingatlan-nyilvántartásban használt elnevezésétől függetlenül megfelel az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja szerinti építési telek fogalmának, akkor az önkormányzat által teljesített ingatlanértékesítés – kötelezően – adóköteles termékértékesítésnek minősül. Amennyiben azonban a szóban forgó ingatlan a fentiek alapján beépítetlen ingatlannak minősül ugyan, azonban az nem építési telek, akkor az értékesítése adómentes [tekintve hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem választott adófizetési kötelezettséget]. A kézilabdaklub által teljesített szolgáltatások Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. A fenti szabály alapján a kézilabdaklub által teljesített szolgáltatások a közölt információk alapján ingatlan-bérbeadásnak minősülnek. Megjegyezzük, hogy a vázolt tényállás alapján a szóban forgó szolgáltatások nem tekinthetők ingyenes szolgáltatásnak, tekintve hogy azok ellenértéke az önkormányzat által teljesített ingatlanértékesítés. Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján mentes az adó alól az ingatlan bérbeadása. Ez a tevékenység azonban az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tehető, amely lehetőséggel – a közölt tényállás alapján – a kézilabdaklub élt is. Ennek megfelelően tehát a kézilabdaklub szolgáltatásnyújtásai adókötelesek lesznek. A kézilabdaklub az általa vállalt bérbeadási szolgáltatásokat a ténylegesen megvalósított bérbeadási szolgáltatásokkal teljesíti, amelyek teljesítési időpontja attól függ, hogy azokat az Áfa-tv. […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. április 10-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3137
[…] Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Áfa-tv. a beépített ingatlan fogalmára nem tartalmaz definíciót. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe – amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% – kell sorolni. A kormányrendelet 25. §-ának (1) bekezdésében szereplő táblázat tartalmazza a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékeit. A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a beépítettség mértékét az adott településen a kormányrendeletben foglaltak szerinti településrendezési terv (településszerkezeti és szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzat határozza meg. A fentiek alapján előfordulhat, hogy amennyiben az adott településen fekvő ingatlan beépítettsége a kormányrendeletben és a településrendezési tervben (településszerkezeti és szabályozási terv), illetve a helyi építési szabályzatban megállapított legkisebb beépítési határértéket sem éri el, akkor az ingatlan – természetesen az eset összes körülményére figyelemmel – beépítetlen ingatlannak minősül, annak ellenére is, hogy azon található néhány építmény. Amennyiben tehát az építésrendészeti előírások az ingatlan helye szerinti településen a beépíthetőség nagyságrendjét meghatározzák, és az adott értékesítésre kerülő földterületen (ingatlanon) található építmény(ek) területe a beépíthetőség minimális alsó határértékét sem érik el (ez a rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg), akkor az ingatlan – természetesen az eset összes körülményére figyelemmel – beépítetlen ingatlannak minősül. Amennyiben a fentiek alapján a szóban forgó ingatlan beépítetlen ingatlannak minősülne, és az az ingatlan-nyilvántartásban használt elnevezésétől függetlenül megfelel az Áfa-tv. 259. §-ának 7. pontja szerinti építési telek fogalmának, akkor az önkormányzat által teljesített ingatlanértékesítés – kötelezően – adóköteles termékértékesítésnek minősül. Amennyiben azonban a szóban forgó ingatlan a fentiek alapján beépítetlen ingatlannak minősül ugyan, azonban az nem építési telek, akkor az értékesítése adómentes [tekintve hogy a rendelkezésünkre álló információk alapján az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem választott adófizetési kötelezettséget]. A kézilabdaklub által teljesített szolgáltatások Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. A fenti szabály alapján a kézilabdaklub által teljesített szolgáltatások a közölt információk alapján ingatlan-bérbeadásnak minősülnek. Megjegyezzük, hogy a vázolt tényállás alapján a szóban forgó szolgáltatások nem tekinthetők ingyenes szolgáltatásnak, tekintve hogy azok ellenértéke az önkormányzat által teljesített ingatlanértékesítés. Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján mentes az adó alól az ingatlan bérbeadása. Ez a tevékenység azonban az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tehető, amely lehetőséggel – a közölt tényállás alapján – a kézilabdaklub élt is. Ennek megfelelően tehát a kézilabdaklub szolgáltatásnyújtásai adókötelesek lesznek. A kézilabdaklub az általa vállalt bérbeadási szolgáltatásokat a ténylegesen megvalósított bérbeadási szolgáltatásokkal teljesíti, amelyek teljesítési időpontja attól függ, hogy azokat az Áfa-tv. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
