Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2017. július 1-jén a magyar államra szállt. Ez a térítésmentes vagyonátruházás az áfa szempontjából köz-célú adománynak minősül. Ez a rendelkezés a kérdéses ügyletre nem alkalmazható, mivel a hivatkozott átadásnak meg kellett történnie 2017. július 1-jén.A gazdálkodó szervezetek által létrehozott víziközmű-beruházás térítésmentes átadása a Vksztv. 8. §-ában meghatározott feltételekkel szintén közcélú adománynak minősül, tehát áfamentes. Értelmezésünk szerint és a közölt információk alapján a kérdéses átadásra a Vksztv. 8. §-ában felsorolt feltételek egyike sem áll fenn.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Amennyiben jogszabályban meghatározott adómentességi feltétel nem áll fenn, akkor az Áfa-tv. 11. §-ában meghatározott általános[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentik, hogy nemcsak az áthárított áfa, hanem a vevő által fordított áfával megfizetett áfa is levonásba helyezhető, ha a beszerzés áfaköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel.Az áfalevonási jog az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése szerint akkor keletkezik, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. Ez azt jelenti, hogy nem kell megvárni az adóköteles bevétel kiszámlázását. A jövőbeni bevétel valószínűsítése, illetve az a tény, hogy a beruházást jövőbeni bevételszerzés érdekében hasznosítják, megalapozza az áfalevonási jogot.Fordított adózás esetén kötelező abban az áfabevallási időszakban levonásba helyezni a fordított áfát, amikor a befizetési kötelezettség van. Tehát a fizetendő adót és a levonható áfát plusz-mínusz összeggel kell bevallani ugyanabban a bevallási időszakban, vagyis pénzmozgás nélkül rendezhető a fizetendő és a levonható áfa. Ha a fordított adózással megfizetett áfát később akarják érvényesíteni bármilyen oknál fogva, akkor önellenőrzéssel kell megtenni, és ez esetben lesz pénzmozgás.Amennyiben a munkásszállást áfaköteles bérbeadás útján hasznosítják, akkor az áfa levonható, a fordított áfa is. Ha a beruházás megkezdésekor tudják, az a cél, hogy ha felépül a létesítmény, akkor áfás bevételt fognak belőle szerezni, akkor már a beruházás folyamatában visszaigényelhető, illetve levonásba helyezhető az áfa, nem kell arányosítani, és nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható".Az adólevonási jogra vonatkozó rendelkezéseket az Áfa-tv. 119-137. §-ai tartalmazzák, az adó visszaigénylésének feltételeit pedig a 186. § tárgyalja. A hivatkozott szabályok értelmében sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az adó visszaigénylésének nem feltétele, hogy a számlán bármilyen utalás szerepeljen a közvetített szolgáltatás tényére vonatkozóan. Az a körülmény, hogy az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetését írja elő (pontosabban azt, hogy a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen), az Áfa-tv. szabályai (levonási jog, visszaigénylés) szempontjából nem bír jelentőséggel. Ezt erősíti meg az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról szóló 3012/2018. NAV útmutató 45. pontja is, amely kimondja, hogy "a számla azon adatainak hibái, hiányosságai, amelyek nem az Áfa-tv. által előírt kötelező adattartalom (169. §) körébe tartoznak, az adólevonási jogot nem érintik. Következésképpen, az adólevonási jog - feltéve, hogy e jog gyakorlásának az Áfa-tv. által előírt feltételei teljesülnek - más törvény által a számla (többlet)adattartalmára vonatkozóan előírt rendelkezések megsértése ellenére is gyakorolható".Mindezek alapján sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az előzetesen felszámított áfa visszaigénylésének nem akadálya, ha a kérdezett esetben a társaság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot.Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.A vásárolt (más által korábban már előállított) termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi érték, nettó vételár. Ennek az a logikája, hogy mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) a gyártó korábban már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt költségek (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) torzítanák a bekerülési értéket.Az előzőek alapján a rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi akkor aktiválható, ha azok a gépjármű beszerzési árának részét képezik, vagyis az eladó a vételárban felszámította ezeket a költségeket. Amennyiben a vételár a felsoroltakat nem tartalmazza, akkor azokat dologi kiadásként kell elszámolni.Az általános forgalmi adó aktiválására szintén más szabályok vonatkoznak a költségvetésben. A vállalkozásoknál a bekerülési értéknek része a le nem vonható áfa. A költségvetésben az áfa nem része a bekerülési értéknek, tehát nem aktiválható, sem a levonható, sem a le nem vonható áfa.Az előzőekből következően az államháztartási könyvvitelben a vállalkozásoktól eltérően az áfa (sem a levonható, sem a le nem vonható áfa) nem része a bekerülési, aktiválási értéknek. Az értékcsökkenési leírást az áfa nélküli nettó értékre kell számítani.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személygépkocsi beszerzési áfáját nem lehet levonásba helyezni néhány kivételtől eltekintve (halottszállító személygépkocsi, továbbértékesítés vagy bérbeadás céljára vásárolt gépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó), ezért a gépkocsibeszerzés áfáját le nem vonható áfára kell könyvelni.A gépjármű mint tárgyi eszköz beszerzésének könyvelési lépéseit a 38/2013. NGM rendelet II. A fejezete tartalmazza.Az üzemanyag-, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya-matrica áfalevonását illetően az Áfa-tv. 124. §-ának előírásait kell figyelembe venni.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a személygépkocsi parkolási szolgáltatása, az f) pont alapján pedig az úthasználati díj (autópálya-matrica) áfája nem helyezhető levonásba. Ezek egyébként nem részei a gépkocsi üzemeltetési költségeinek.Az Áfa-tv. 124. §-ának (1) bekezdése szerint nem vonható le:a) a motorbenzint (vtsz. 2710 12 41, 27 10 12 45, 2710 12 49,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés a) és b) pontjai tekintetében külön-külön vagy együttesen csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjedően gyakorolja.A választási lehetőség miatt van különbség az egyes települések gyakorlata között. Az az önkormányzat, ahol éltek a bérbeadás áfakörössé tételéről, a közterületet és a piaci férőhelyet is áfásan számlázza.Az ingatlan-bérbeadás áfakötelezettségének választását az adóhatósághoz kell bejelenteni a 20T201TSZ adatlapon. Az év első napjától lehet választani úgy, hogy az előző év december 31. előtt be kell adni az adatlapot. A választást a lakó- és nem lakóingatlanokra külön-külön is lehet gyakorolni. Tehát a lakóingatlanok áfamentesek maradnak, az üzlethelyiségek, egyéb építmények és közterület, piac pedig áfás lesz. Arra nincs lehetőség, hogy a közterületet áfamentesen, a piaci férőhelyeket pedig áfásan számlázzák, mivel mindkét ingatlan a "nem lakóingatlan" kategóriába tartozik. A választástól 5 évig nem lehet eltérni, tehát nem lehet visszavonni, módosítani.Abban az esetben, ha nem lakóingatlanokra választja az önkormányzat az adókötelezettséget, akkor a bérleti, használati[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összegét meghatározó tényezők utólagos változásának a 11. § (3) bekezdésében meghatározott eset.Annak megállapításához, hogy a kérdezett esetekben az átadott, illetve kóstolásra szánt bor megfelel-e az áruminta fogalmának, a definíció egyes elemeit kell megvizsgálni (ide nem értve a "kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak" kitételt, mivel álláspontunk szerint ez a kritérium mindhárom esetben egyértelműen teljesül). Amennyiben a termék előállításának sajátosságai, minőségének megtartása miatt nem lehet kisebb kiszerelést készíteni minta céljára, úgy álláspontunk szerint az a körülmény, hogy valamennyi esetben 0,75 l-es kiszerelésben, illetve kiszerelés felhasználásával történik a termék bemutatása, kóstoltatása, nem zárja ki, hogy az átadott termék mindhárom esetben megfeleljen az árumintára vonatkozó azon előírásnak, hogy az áruminta a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége kell, hogy legyen, figyelemmel az alábbiakra.Az Európai Bíróság a C/581/08. számú ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy "termékminta" olyan mintapéldánya a terméknek, amely értékesítésének népszerűsítésére irányul, és amely lehetővé teszi a termék tulajdonságainak és minőségének a népszerűsítési ügyletekben rejlőtől eltérő végső fogyasztás nélküli értékelését. E fogalmat nem korlátozhatja nemzeti szabályozás általános jelleggel a kereskedelmi forgalomban nem elérhető formában átadott mintapéldányokra, vagy az adóalany által azonos átvevőnek adott több, azonos termékminta közül az elsőre, anélkül hogy e szabályozás figyelembe venné a képviselt termék jellegét és az egyes, e mintapéldányok átadásában álló ügyletek sajátos kereskedelmi hátterét.Mindezek alapján álláspontunk szerint a 0,75 l-es kiszerelés nem zárja ki a kérdésben említett bor árumintaként történő minősítését.Az áruminta fogalmának utolsó eleme az a kitétel, mely szerint az áruminta a termék bemutatásán (kóstoltatásán, népszerűsítésén, kiállításán) túl fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem (is) alkalmas. Jóllehet, borok esetében a termelő/kereskedő a bemutatókon, kiállításokon, borfesztiválokon, versenyeken jellemzően ugyanabban a kiszerelésben, palackban kínálja/nevezi/mutatja be a bort, mint amilyen kiszerelésben az a kereskedelmi forgalomban is kapható,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fizetendő adót meg kell állapítani.Az előzőekben ismertetett általános szabályoktól eltérően a belföldön letelepedett kis- és középvállalkozások az Áfa-tv. 196/A. és 196/B. §-aiban meghatározott feltételekkel és bevételi értékhatárig pénzforgalmi adózást választhatnak. Ezt a választást az adóhatósághoz írásban be kell jelenteni, és a számlákon is fel kell tüntetni. A pénzforgalmi adózás lényege, hogy a pénzforgalmi elszámolást választóknak az általuk kiállított számla után csak akkor kell áfát fizetniük, ha a kiállított számlát a vevő ténylegesen ki is fizette, és az általuk ténylegesen kifizetett számlák áfáját helyezhetik levonásba. A pénzforgalmi adózók vevői is csak akkor vonhatják le az ilyen számlák áfatartalmát, ha a számla ellenértékét kiegyenlítették.A fentiekkel ellentétben a költségvetési szervek az Áfa-tv. 61. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a meg nem fizetett ellenérték erejéig 45 napig halaszthatják az áfafizetési kötelezettséget. A halasztás az ellenérték kiegyenlítésekor, illetve a 45. napon haladéktalanul lejár. A költségvetési szervek az áfalevonási joggal főszabály szerint a befogadott számlák teljesítésekor, illetve ha pénzforgalmi adózótól vásárolnak, akkor a pénzügyi kiegyenlítéskor élhetnek.A pénzforgalmi adózás és a halasztott áfa érvényesítése között jelentős különbségek vannak mind az adózó jogállása, mind az elszámolás tekintetében. Költségvetési szerv nem lehet pénzforgalmi adózó, mivel nem minősül kis- és középvállalkozásnak. A pénzforgalmi adózónak, ha a vevője egyáltalán nem fizet, akkor nem kell az áfát megfizetnie. A költségvetési szervnek viszont a 45. nap után meg kell fizetnie az áfát, akkor is, ha nem tudta behajtani az ellenértéket.A másik lényeges különbség a pénzforgalmi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazzák, hogy csak a kiegyenlített számlák kerülnek be az áfaanalitikába, akkor előfordulhat, hogy pl. a május havi számlák a június havi áfabevallásban kerülnek elszámolásra. Ez adójogilag nem okoz problémát, nem von maga után szank-ciót, mivel a teljesítés évében és az azt követő évben önellenőrzés nélkül érvényesíthető levonási jog. A pénzügyi kiegyenlítéshez kötött levonás alkalmazásánál azonban ügyelni kell a határozott időszakos ügylet szabályai szerint kiállított számlákra. Az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint, ha a fizetési határidő követi az elszámolt időszakot, akkor a teljesítési időpontja a fizetési határidő, de legfeljebb a teljesítést követő 60. nap. Ha a fizetési határidő a következő hónapra esik, és korábban utalnak, a program pedig a pénzügyi kiegyenlítés dátumával gyűjti a levonható tételeket, akkor a megengedettnél korábban gyakorolják a levonási jogot, ami szankciót vonhat maga után.Mindenképpen biztosítani kell, hogy a teljesítési időpontot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ebből a szabályból következően az ingyenesen adott étel beszerzési áfája nem helyezhető levonásba, mivel nem keletkeztet áfás bevételt.A termék vagy szolgáltatás vásárlásakor meg kell határozni, hogy az adott beszerzés áfája levonásba helyezhető-e vagy sem. Az adóalany köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a levonható és nem levonható áfa megállapítható (tételes elkülönítés).Vásárolt élelmezés esetén az élelmezési napló alapján megállapítható, hogy kik az ingyenes étkezők, és hány adag és milyen árkategóriába tartozó ételt (alsós, felsős, tízórai, ebéd, uzsonna, diétás stb.) vásároltak a részükre, így meghatározható, hogy az ételszállító cég számlájából mennyi a levonható, illetve nem levonható áfa.Amennyiben az ingyenesen adott ételre jutó beszerzési áfát nem vonják le, akkor az ingyenes étkeztetés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, ugyanis az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás után csak akkor minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, és keletkeztet adófizetési és számlaadási kötelezettséget, ha volt előzetesen levonható áfa az adott beszerzéssel kapcsolatban.Az 50%-ot térítő étkezők után a ténylegesen fizetett összeg áfáját kell fizetendő adóként beállítani az áfabevallásba, ugyanis a fizetendő adó alapja főszabály szerint a pénzben kifejezett fizetett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől. A közétkeztetéshez adott állami, fenntartói támogatás nem árat befolyásoló támogatás, és szolgáltatás ellenértékének sem tekinthető, ezért nem képez áfaalapot.Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja nem független felek között, ha az ellenérték aránytalanul magas, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészében illeti meg, vagy az ellenérték aránytalanul alacsony, és a beszerzőt az adólevonási jog részben illeti meg (Áfa-tv. 67. §). Az ellátottak, közétkeztetésben részt vevők nem kapcsolt felek az önkormányzattal, illetve intézményével, ezért az adóalap piaci árra történő módosításának szabályait nem kell alkalmazni.A vásárolt élelmezésnél nincs olyan szabály, ami szerint a fizetendő adó erejéig lehet levonni az áfát. A gyermekétkeztető intézmények jellemzően visszaigénylő pozícióban vannak a gyermekétkeztetés vonatkozásában, egyrészt mert az 50%-os étkezőkre jutó beszerzési áfa teljes egészében levonható, másrészt azért, mert a Gyvt. alapján a teljes árat fizetőknek is csak a nyersanyag számlázható ki, ugyanakkor vásárolt élelmezésnél a szállító felszámít rezsiköltséget is, aminek az áfája a teljes árat fizetők és az 50%-os étkezők tekintetében levonható.A helyes gyakorlat konkrét példán keresztül bemutatva:Három gyerek vesz igénybe gyermekétkeztetést, "A"[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. A kérdéses számlán a számla kelte és a fizetési esedékesség is szeptember 16., tehát megelőzi az elszámolt időszak utolsó napját, ezért a teljesítési időpont megegyezik a számlakiállítás napjával. A számlát helyesen állították ki.   Helyesbítés (megjelent a Költségvetési Levelek 276. számában – 2019.05.28.) Kérdés: A Költségvetési Levelek 272. számában a 4910. kérdésre (Ellenérték meghatározott időszakra való megállapítása) adott válaszban tévesen szerepel, hogy a fizetési esedékesség szeptember 16. A kérdésben leírtak szerint 2018. 10. 16. volt a fizetési határidő. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A 4910. kérdésre adott válaszban tévesen szerepelt a fizetési esedékesség. A válaszban tévesen 2018. 09. 16-ai teljesítési időpont szerepelt 2018. 10. 16. helyett. A fizetési határidő befolyásolja a teljesítési időpontot, emiatt a válasz tévesen jelent meg. A 2018. 09. 16. - 2018. 09. 20. időszakra vonatkozó sátorbérlési szolgáltatást a határozott időszakos ügyletek szabályai szerint kell számlázni az Áfa-tv. 58. §-ában foglaltak szerint. A határozott időszakos ügyletek számlázásánál az alábbi esetek fordulhatnak elő: a) a fizetési határidő az elszámolt időszak utolsó napjára esik - ez esetben a teljesítési időpont az elszámolt időszak utolsó napja, b) a számla kiállításának kelte és a fizetési határidő is megelőzi az elszámolt időszak végét - ez esetben a teljesítési időpont a[…] részlet vége a válaszból.