Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

290 találat a megadott áfa elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Víziközművel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A víziközművel kapcsolatos önkormányzati feladatokra bérleti szerződésünk van a regionális víziközmű-társasággal. Mi kiszámlázzuk a bérleti díjat, amire megfizetjük a fizetendő áfát a NAV felé, a társaság által felénk kiállított számlákra (amik az éves gördülő tervben szerepelnek) pedig visszaigényeljük az áfát. Ha kevesebb feladatról állít ki számlát, mint a bérleti díj, akkor év végén elszámolás keretében megfizeti a különbözetet. Más szennyvízzel kapcsolatos feladatra is (ami nem szerepel a gördülő tervben, tehát nem a bérleti díjjal szemben kerül elszámolásra) visszaigényelhetjük az áfát, vagy csak a bérleti díjjal szemben beállított feladatokra lehet?
Részlet a válaszból: […]fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a beszerzéssel kapcsolatban megfizetett.A víziközmű mint ingatlannal tartósan összekötött gép, berendezés bérbeadása áfaköteles szolgáltatás az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján. Az áfa levonhatóságát nem befolyásolja az a körülmény, hogy a víziközmű vagy szennyvízhálózat felújításával, karbantartásával kapcsolatos számlákat ellenszámlával vagy pénzzel egyenlítik ki. Az adólevonási jog attól sem függ, hogy a tevékenység nyereséges vagy veszteséges,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5638

2. találat: Ingyenes rendezvények költsége

Kérdés: Önkormányzati finanszírozású kulturális központ vagyunk. Intézményünk áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Fő feladataink közé tartozik a közösségi művelődési tevékenység, közösségi rendezvények lebonyolítása. Rendezvényeink nagy részét a nagyközönség számára ingyenesen biztosítjuk, mint például falunapok, nyárbúcsúztatók, irodalmi műsorok, sportrendezvények, koncertek, színházi előadások, játszóházak stb. E rendezvényeink esetén élhetünk-e áfa-visszaigénylési (áfalevonási) jogunkkal? Az ilyen rendezvényeken jellemzően előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil--WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei merülnek fel. Ha az Áfa-tv. 120. §-át kell alkalmaznunk, és nem élhetünk áfalevonási jogunkkal a rendezvény ingyenessége miatt, azt minden költségtípusra értelmezni kell, vagy csak az előadói költségekre? Ha nem élhetünk az ingyenesség miatt áfalevonási jogunkkal, megtehetjük-e, hogy egy 2-3 milliós vagy akár még nagyobb költségvetésű rendezvényünkre jelképes belépődíjat, pl. 100 forintot határozunk meg? Ebben az esetben levonásba helyezhető az áfa? Ilyen rendezvényünk például a nyugdíjasoknak tartott idősek világnapi előadásaink.
Részlet a válaszból: […]adólevonásra jogosító és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is, akkor az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Fő szabály szerint a beszerzéseket el kell különíteni tételesen. Az arányos megosztás akkor lehetséges, ha a tevékenység jellege miatt a tételes elkülönítés nem alkalmazható.A kérdéses esetben pontosan megállapítható, hogy az előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil-WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei ingyenes műsorhoz kapcsolódóan merültek fel, ezért ezek áfáját nem helyezhetik levonásba.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5594

3. találat: Informatikai szolgáltatás

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?
Részlet a válaszból: […]adtak meg a számlázáshoz közösségi adószámot. Ilyen esetben a külföldi áfára felszámított összeg után kell a magyar adóhatóság felé megfizetni az áfát, és az így megfizetett áfa akkor igényelhető vissza a magyar adóhatóságtól, ha a visszaigénylés feltételei fennállnak, tehát adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel a beszerzés.Fontos hangsúlyozni, hogy ha nem kértek közösségi adószámot, akkor is adóalanyoknak minősülnek, és akkor is, ha belföldön alanyi adómentességet élveznek. A közösségi adószámnak csak közösségen belüli kereskedelem esetén van jelentősége, tehát akkor, ha az eladó is rendelkezik érvényes közösségi adószámmal.Az önkormányzat adófizetésre kötelezett, akár a Közösség más tagállamától, akár harmadik országbeli adóalanytól szerez be szolgáltatást.Távolsági értékesítésről abban az esetben beszélünk, ha egy tagállami adóalany más tagállambeli - Közösségen belüli termékbeszerzés után nem adófizetésre kötelezett - adóalanyok, illetve nem adóalanyok felé értékesít úgy, hogy az értékesített termék fuvarozását az értékesítő adóalany végzi vagy ő bonyolítja. Idetartoznak a más tagállambeli olyan alanyi adómentes, vagy kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági különös adózási jogállású adóalanyok felé történő értékesítések, akiknek (amelyeknek) a Közösség más tagállamából eszközölt beszerzéseik volumene nem haladta meg a tagállam által megállapított értékhatárt, és nem is jelentkeztek be a tagállami adóhatósághoz olyan adóalanyként, mint akik (amelyek) a közösségi beszerzések után adófizetésre kötelezett személyek. Idetartoznak továbbá a másik tagállambeli nem adóalanyok felé történő értékesítések is. Az előzőek alapján a kérdéses esetre nem a távolsági értékesítés, hanem az Áfa-tv. 37. §-ának szabályait kell alkalmazni.Ha az amerikai partnernek nincs érvényes közösségi adószáma, akkor a beszerzést harmadik országból történt szolgáltatásbeszerzésnek kell tekinteni, amelyre az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírásait kell alkalmazni. Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5488

4. találat: Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerinti ügylet teljesítési időpontja

Kérdés: Egy orvosi műszerek és orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó magyarországi székhelyű adóalany (társaság) esetében a következő kérdések merültek fel. A műszerek és alkatrészek megfelelő előállításához legtöbbször egy speciális gyártóberendezés, szerszám szükséges, melynek beszerzéséről a társaság és a különböző tagállami beszállítói külön állapodnak meg. A megállapodások alapján a gyártóberendezéseket - amelyeken az orvosi műszerek és az alkatrészek előállítása történik - a társaság megvásárolja a beszállítóktól, és a későbbiekben továbbértékesíti azokat a végső vevők (partnerek) részére, de a gyártás során ezen berendezések végig a társaság magyarországi telephelyein maradnak.
A társaság a beszerzett gyártóberendezéseket, szerszámokat több részletben értékesíti az Európai Unió különböző tagállamaiban székhellyel rendelkező partnereinek. Az értékesítés következményeként a gyártóberendezések, szerszámok továbbra is Magyarországon maradnak, így az ügylet teljesítése során a társaság áfát számít fel, és azt továbbhárítja a partnerének a kiállított számlájában.
Az értékesített gyártóberendezések, szerszámok a későbbiekben Magyarországon kerülnek felhasználásra a partner által. A vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült.
1. A gyártóberendezések, szerszámok partner részére történő rendelkezésre bocsátásával áfa szempontból tényállásszerűen megvalósul az ügylet, azaz teljesítés történik, így az ügylet teljesítési időpontja áfa szempontból eltérő időpontra esik a tulajdonjog átszállásának időpontjától. Helyesen jár-e el a társaság, ha a felek között létrejött jogviszonyban az áfa szempontú teljesítési időpontot a termékek tényleges átadásának időpontjában állapítja meg, amely eltér a szerződésben rögzített tulajdonjog átszállásának időpontjától?
2. Helyesen jár-e el a társaság, amikor úgy állítja ki a számlát, hogy azon áfa szempontú teljesítési időpontként a gyártóberendezések, szerszámok tényleges átadásának időpontját szerepelteti?
3. Helyesen jár-e el a társaság, amikor az ügyletet tanúsító számlán meghatározott teljesítési időpontban érvényes MNB-devizaárfolyam alapján határozza meg forintban a fizetendő adó összegét?
Részlet a válaszból: […]esetében.A fentiektől eltérően a részletfizetéses konstruk-ciók teljesítési időpontja az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja segítségével határozható meg. Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja kimondja, hogy termék értékesítésének minősül továbbá a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése határozza meg, amely rendelkezés kimondja, hogy az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).Az Áfa-tv. 10. §-a a) pontjának és 55. §-a (1) bekezdésének együttes értelmezése alapján tulajdonképpen a részletfizetéses konstrukciók - mint például zárt végű lízingügylet - tényállásszerű megvalósulása akkor történik meg, amikor a részletfizetés tárgyául szolgáló termék birtokba adása megtörténik, függetlenül az ellenérték megtérítésétől. Tehát a számlát a birtokba adás napjával mint teljesítési időponttal a termék teljes ellenértékéről kell kibocsátani (és így a fizetendő adót is ezzel az időponttal kell megállapítani), függetlenül attól, hogy a vételár megfizetése még maradéktalanul nem történt meg.A fent írtak alapján, amennyiben a társaság a gyártóberendezéseket, szerszámokat a partner birtokába adja úgy, hogy az átadott termékek felett a partner tulajdonosként való rendelkezésre jogosult, a teljesítés időpontja a termékek birtokba adásának időpontja, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog átszállásának időpontja a birtokba adás időpontjától eltér.2. Az Áfa-tv. 169. §-ának g) pontja kimondja, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni az Áfa-tv. 163. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpontot, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől. E rendelkezés értelmében - tekintve, hogy a levelében előleg fizetéséről nincs szó - helyesen jár el a társaság, ha a számlán a teljesítés időpontjaként a termékek birtokba adásának időpontját tünteti fel.3. Az Áfa-tv. 80. §-ának (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amelya) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5474

5. találat: Sportcélú helyiséghasználat számlázása

Kérdés: Intézményünk bérleti díj tekintetében áfakötelezettséget választott. A veszélyhelyzetben hozott jogszabályok alapján - álláspontunk szerint - nem számlázhatjuk a sportcélra történő helyiséghasználatot. A versenysportolók azonban, edzés céljából igénybe veszik a helyiségeinket. Ebben a tekintetben mint igyenesen nyújtott szolgáltatás után terheli-e áfafizetési kötelezettség az intézményt?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos hangsúlyozni, hogy ingyenes szolgáltatás esetén nem az alapozza meg az adófizetési kötelezettséget, hogy az adóalany élt-e az áfalevonással, hanem az a körülmény, ha az Áfa-tv. szerint fennáll az adólevonási jog.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, illetve általa megfizetett (előzetesen felszámított áfa).Intézményük az ingatlan-bérbeadásra áfakötelezettséget választott, tehát a sportcélra használt helyiséggel kapcsolatban áfás bevételük származik, ebből következően adólevonási joguk is van, tehát keletkezik az ingyenes szolgáltatás után adófizetési kötelezettség.Ingyenes szolgáltatás adóalapja az Áfa-tv. 69. §-a szerint az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Azok a kiadások képezik az adó alapját, amelyek az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban többletkiadásként jelentkeznek. Az épület értékcsökkenési leírása nem képezi a fizetendő adó alapját, mivel az nem jelent kiadást. Az épületek működtetési költségei (fűtés, világítás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5457

6. találat: Településrendezési terv

Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik - általános szabályok szerint adózó adóalany -, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat ugyanolyan áfamértékkel, ahogy a tervezőirodától kapta a számlát, vagyis 100 000 Ft + 27% áfát számláz a fejlesztőcég felé. Az önkormányzat a tervezőirodától kapott számla áfatartalmát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5446

7. találat: Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep átadása

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar állam részére térítésmentesen kívánja átadni a szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztisztító telepét. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából hogyan érinti szervezetünket, illetve egyéb fizetési kötelezettség keletkezhet-e? Jelenleg ezek a rendszerek a zrt. üzemeltetésében állnak.
Részlet a válaszból: […]nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2017. július 1-jén a magyar államra szállt. Ez a térítésmentes vagyonátruházás az áfa szempontjából köz-célú adománynak minősül. Ez a rendelkezés a kérdéses ügyletre nem alkalmazható, mivel a hivatkozott átadásnak meg kellett történnie 2017. július 1-jén.A gazdálkodó szervezetek által létrehozott víziközmű-beruházás térítésmentes átadása a Vksztv. 8. §-ában meghatározott feltételekkel szintén közcélú adománynak minősül, tehát áfamentes. Értelmezésünk szerint és a közölt információk alapján a kérdéses átadásra a Vksztv. 8. §-ában felsorolt feltételek egyike sem áll fenn.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Amennyiben jogszabályban meghatározott adómentességi feltétel nem áll fenn, akkor az Áfa-tv. 11. §-ában meghatározott általános[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5298

8. találat: Fordított áfa visszaigénylése

Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, közműbérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? A bevétel és a ki-adás egyenlegének vizsgálata szükséges-e az adott bevallási időszakon belül? Önkormányzatunk pályázott munkásszállás-építésre. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi, és ha elkészült, az intézmény áfás bérleti díjat fog beszedni. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Vissza tudjuk-e azonnal, egy bevalláson (pénzmozgás nélkül) igényelni a fordított áfát, ha igen, milyen arányban, hiszen a beruházás időszakában még nem lesz a tevékenységből bevételünk?
Részlet a válaszból: […]jelentik, hogy nemcsak az áthárított áfa, hanem a vevő által fordított áfával megfizetett áfa is levonásba helyezhető, ha a beszerzés áfaköteles bevételszerző tevékenység érdekében merült fel.Az áfalevonási jog az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése szerint akkor keletkezik, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. Ez azt jelenti, hogy nem kell megvárni az adóköteles bevétel kiszámlázását. A jövőbeni bevétel valószínűsítése, illetve az a tény, hogy a beruházást jövőbeni bevételszerzés érdekében hasznosítják, megalapozza az áfalevonási jogot.Fordított adózás esetén kötelező abban az áfabevallási időszakban levonásba helyezni a fordított áfát, amikor a befizetési kötelezettség van. Tehát a fizetendő adót és a levonható áfát plusz-mínusz összeggel kell bevallani ugyanabban a bevallási időszakban, vagyis pénzmozgás nélkül rendezhető a fizetendő és a levonható áfa. Ha a fordított adózással megfizetett áfát később akarják érvényesíteni bármilyen oknál fogva, akkor önellenőrzéssel kell megtenni, és ez esetben lesz pénzmozgás.Amennyiben a munkásszállást áfaköteles bérbeadás útján hasznosítják, akkor az áfa levonható, a fordított áfa is. Ha a beruházás megkezdésekor tudják, az a cél, hogy ha felépül a létesítmény, akkor áfás bevételt fognak belőle szerezni, akkor már a beruházás folyamatában visszaigényelhető, illetve levonásba helyezhető az áfa, nem kell arányosítani, és nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5259

9. találat: Kötelező-e a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése a számlán?

Kérdés: Önkormányzatunk részére egy olyan társaság nyújt szolgáltatást, amely a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez egy másik közreműködő társaság szolgáltatásait veszi igénybe, mivel azt a felek közötti szerződés lehetővé teszi. A társaság azonban a kibocsátott számlában nem tüntette fel, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz.
A fent röviden vázolt tényállással kapcsolatban több kérdés is felmerült:
1. A közvetített szolgáltatás tényének feltüntetése kötelező adattartalomnak minősül?
2. Mivel önkormányzatunk adóköteles gazdasági tevékenységéhez veszi igénybe a társaság szolgáltatását, az előzetesen felszámított áfát önkormányzatunk levonhatja-e, visszaigényelheti-e, ha a számlán a társaság elmulasztotta feltüntetni, hogy a számla ellenértéke közvetített szolgáltatást tartalmaz? Ismereteink szerint az Szt. értelmében a számlából a közvetítés tényének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
3. Annak a ténynek a szerződésben történő szerepeltetése, hogy a társaság közvetített szolgáltatás útján is teljesítheti szerződéses kötelezettségét, a számla hiányosságát pótolja-e?
Részlet a válaszból: […](továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható".Az adólevonási jogra vonatkozó rendelkezéseket az Áfa-tv. 119-137. §-ai tartalmazzák, az adó visszaigénylésének feltételeit pedig a 186. § tárgyalja. A hivatkozott szabályok értelmében sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az adó visszaigénylésének nem feltétele, hogy a számlán bármilyen utalás szerepeljen a közvetített szolgáltatás tényére vonatkozóan. Az a körülmény, hogy az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja a közvetített szolgáltatás tényének feltüntetését írja elő (pontosabban azt, hogy a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen), az Áfa-tv. szabályai (levonási jog, visszaigénylés) szempontjából nem bír jelentőséggel. Ezt erősíti meg az áthárított általános forgalmi adóra vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról szóló 3012/2018. NAV útmutató 45. pontja is, amely kimondja, hogy "a számla azon adatainak hibái, hiányosságai, amelyek nem az Áfa-tv. által előírt kötelező adattartalom (169. §) körébe tartoznak, az adólevonási jogot nem érintik. Következésképpen, az adólevonási jog - feltéve, hogy e jog gyakorlásának az Áfa-tv. által előírt feltételei teljesülnek - más törvény által a számla (többlet)adattartalmára vonatkozóan előírt rendelkezések megsértése ellenére is gyakorolható".Mindezek alapján sem az adólevonási jog gyakorlásának, sem az előzetesen felszámított áfa visszaigénylésének nem akadálya, ha a kérdezett esetben a társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5254

10. találat: Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszból: […]hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot.Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.A vásárolt (más által korábban már előállított) termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi érték, nettó vételár. Ennek az a logikája, hogy mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) a gyártó korábban már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt költségek (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) torzítanák a bekerülési értéket.Az előzőek alapján a rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi akkor aktiválható, ha azok a gépjármű beszerzési árának részét képezik, vagyis az eladó a vételárban felszámította ezeket a költségeket. Amennyiben a vételár a felsoroltakat nem tartalmazza, akkor azokat dologi kiadásként kell elszámolni.Az általános forgalmi adó aktiválására szintén más szabályok vonatkoznak a költségvetésben. A vállalkozásoknál a bekerülési értéknek része a le nem vonható áfa. A költségvetésben az áfa nem része a bekerülési értéknek, tehát nem aktiválható, sem a levonható, sem a le nem vonható áfa.Az előzőekből következően az államháztartási könyvvitelben a vállalkozásoktól eltérően az áfa (sem a levonható, sem a le nem vonható áfa) nem része a bekerülési, aktiválási értéknek. Az értékcsökkenési leírást az áfa nélküli nettó értékre kell számítani.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személygépkocsi beszerzési áfáját nem lehet levonásba helyezni néhány kivételtől eltekintve (halottszállító személygépkocsi, továbbértékesítés vagy bérbeadás céljára vásárolt gépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó), ezért a gépkocsibeszerzés áfáját le nem vonható áfára kell könyvelni.A gépjármű mint tárgyi eszköz beszerzésének könyvelési lépéseit a 38/2013. NGM rendelet II. A fejezete tartalmazza.Az üzemanyag-, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya-matrica áfalevonását illetően az Áfa-tv. 124. §-ának előírásait kell figyelembe venni.Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a személygépkocsi parkolási szolgáltatása, az f) pont alapján pedig az úthasználati díj (autópálya-matrica) áfája nem helyezhető levonásba. Ezek egyébként nem részei a gépkocsi üzemeltetési költségeinek.Az Áfa-tv. 124. §-ának (1) bekezdése szerint nem vonható le:a) a motorbenzint (vtsz. 2710 12 41, 27 10 12 45, 2710 12 49,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5253
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést