Munkavállalók nőnapi megajándékozása
Kérdés
A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. május 2-án (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3165
[…] joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható." Előzőek alapján megállapítható, hogy reprezentáció címén az idézett rendelkezésben meghatározott eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátásra és más szolgáltatásokra fordított kiadások számolhatók el. Ebből értelemszerűen következik az is, hogy a munkavállalók nőnapi megajándékozása nem számolható el reprezentációként. A kérdéses ajándékok nem minősülhetnek üzleti ajándéknak sem, hiszen azokat a munkavállalók, nem pedig az üzleti partnerek kapták. A nőnapi ajándékok átadása gyakorta a női munkavállalók részére szervezett köszöntés keretében történik, ahol adott esetben kisebb vendéglátásra, vendégművész fellépésére is sor kerül. Amennyiben a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó egyedi értékű (300 forintos) ajándékokat ilyen "eseményen, rendezvényen" adta át a munkáltató, akkor a nőnapi juttatás az adókötelezettség szempontjából az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alá tartozik. A hivatkozott rendelkezés értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett (reprezentációs alkalomnak nem minősülő) ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség, ideértve a résztvevőknek adott ajándékot is, ha annak egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. A nőnapi ajándékozás nem feltétlenül valamilyen szervezett köszöntés (rendezvény) keretében történik. Ilyen esetben a munkavállalónak adott, a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű ajándék (például a 300 forintos […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2012. május 2-án (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3165
[…] joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható." Előzőek alapján megállapítható, hogy reprezentáció címén az idézett rendelkezésben meghatározott eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátásra és más szolgáltatásokra fordított kiadások számolhatók el. Ebből értelemszerűen következik az is, hogy a munkavállalók nőnapi megajándékozása nem számolható el reprezentációként. A kérdéses ajándékok nem minősülhetnek üzleti ajándéknak sem, hiszen azokat a munkavállalók, nem pedig az üzleti partnerek kapták. A nőnapi ajándékok átadása gyakorta a női munkavállalók részére szervezett köszöntés keretében történik, ahol adott esetben kisebb vendéglátásra, vendégművész fellépésére is sor kerül. Amennyiben a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó egyedi értékű (300 forintos) ajándékokat ilyen "eseményen, rendezvényen" adta át a munkáltató, akkor a nőnapi juttatás az adókötelezettség szempontjából az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alá tartozik. A hivatkozott rendelkezés értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett (reprezentációs alkalomnak nem minősülő) ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség, ideértve a résztvevőknek adott ajándékot is, ha annak egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. A nőnapi ajándékozás nem feltétlenül valamilyen szervezett köszöntés (rendezvény) keretében történik. Ilyen esetben a munkavállalónak adott, a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű ajándék (például a 300 forintos […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
