Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2013. március 19-én (177. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3392

[…] 34. pontja a fenntartó intézmény telephelyeként határozza meg a székhelyen kívül működő feladatellátási helyet. Az Nk-tv. 4. §-ának 7. pontja szerint pedig a feladatellátási hely az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátása történik. Az említett törvény a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladatot – többségében oktatást, nevelést – alapfeladatként határozza meg.Előzőek alapján a fenntartó intézmény (a munkáltató) telephelyének tekinthető az az épület, amelyben az oktatási, nevelési tevékenység folyik.Mindezekre tekintettel – az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja alapján – béren kívüli juttatásnak minősül az új fenntartó intézmény által az iskola épületében biztosított meleg étkeztetés értékéből havonta legfeljebb 12 500 forint. A juttatással kapcsolatosan felmerülő közterheket értelemszerűen az új munkáltatónak (a fenntartó intézménynek) kell megfizetnie és bevallania.2013-ban a béren kívüli juttatás értékének 1,19-szerese (adóalap) után 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.A témával kapcsolatosan érdemes kitérni azokra az esetekre is, amikor a saját konyhával rendelkező iskolában megfőzött ételt kiszállítják egy olyan nevelési, oktatási intézménybe, ahol csak tálalókonyha van. Ez utóbbi intézményben is tekinthető béren kívüli juttatásnak a munkahelyi étkeztetés, ha azt az iskolában dolgozó pedagógusok, óvónők stb. munkáltatója biztosítja (téríti) és az adott intézmény a munkáltató telephelyének minősül. Ez egyértelműen megvalósul akkor, ha mindkét intézményt az új állami fenntartó vette át. Megvalósulhat azonban úgy is, hogy a fenntartók személye nem azonos, de a csak tálalókonyhával rendelkező intézmény esetében is fennáll az a feltétel, hogy az étkezést a munkáltató […]