Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Alapítványi bölcsődések étkeztetése

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése határozza meg a költségvetési szerv alap-, illetve vállalkozási tevékenységének meghatározását. Az alaptevékenység, a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Főzőkonyha felújításának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy főzőkonyha, ami az óvoda épületében működik. A képviselő-testület a főzőkonyhát bérbe adta egy közétkeztetést végző vállalkozónak. Ezen a konyhán készítik a bölcsődéseknek, óvodásoknak, iskolásoknak és a szociális étkezőknek is az ebédet. A vállalkozási szerződést az önkormányzat mellett az óvoda és a szociális intézmény is aláírta. Az eddigi gyakorlat szerint az áfa-visszaigénylés során a tételes elkülönítést választottuk, ami azt jelentette, hogy minden hónapban a vállalkozó által kiállított vásárolt élelmezés számlából az ingyenes étkezők által elfogyasztott adagszámokat levontuk, és csak a fizetős adagszámok után igényeltük vissza az áfát. Más tekintetben nem igényeltük vissza az áfát. A szülők és az ellátottak felé a térítési díjról áfás számlát állított ki az önkormányzat és az intézmény is, így keletkezett fizetendő áfa is. A vállalkozó az iskolai étkeztetés díjáról szóló számlát az önkormányzat nevére, a bölcsődés és óvodás étkeztetést az óvoda nevére, a szociális étkeztetést a szociális alapszolgáltatási intézmény nevére állította ki. Mind a három esetben keletkezett tehát visszaigényelhető áfa. A szociális étkeztetés esetében teljes egészében visszaigényeltük, mert ott minden ellátott fizet térítési díjat. A fent felsorolt intézmények és az önkormányzat sem választotta a bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt, így az étkeztetést biztosító vállalkozó részére az óvoda a bérleti díjat áfamentesen számlázza ki. Idén nyáron a főzőkonyhát az önkormányzat – teljes egészében önerőből – felújította, melynek várható végösszege meghaladja a nettó 102 millió forintot. Ennek a felújításnak az áfáját visszaigényelheti-e az önkormányzat, ha igen, milyen mértékben? Szerintünk a felújítás hónapjaira (június-szeptember) számolunk egy arányszámot az ingyenes és a fizetős adagszámokból, és ennek arányában igényelnénk vissza a kivitelezői számla áfáját. Helyesen gondoljuk? Ha a felújítás során az arányosítást választjuk (más megoldás hiányában), akkor szeptember hónaptól a vásárolt élelmezés áfájának visszaigénylésekor használhatjuk-e ismét a tételes elkülönítést, vagy innentől már csak az arányosítást?
Részlet a válaszából: […] ...a bölcsődések, óvodások, iskolások és a szociális étkezők étkeztetését a vállalkozótól vásárolt étellel biztosítja. A szociális étkezés esetén helyes az a gyakorlat, hogy az étkeztetés előzetesen felszámított áfáját visszaigénylik, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Család- és gyermekjóléti szolgáltatás díjának továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk közös önkormányzat, további 2 település tartozik hozzánk. Önkormányzatunk fizeti a család- és gyermekjóléti szolgáltatás havi kiegészítő hozzájárulás számláját, ami adómentes. A további két település részére, lakosságarányosan számláznánk tovább az összeget. Önkormányzatunk áfás, ezért a számlát is áfásan kell kiállítani. Ilyen esetben mi lesz az áfa alapja? Az eredeti számla fizetendő összege, vagy annak áfával csökkentett értéke?
Részlet a válaszából: […] ...vette igénybe a szolgáltatást.Az Áfa-tv. 85. §-ának f) pontja alapján adómentes az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Gyermekétkeztetés számlázása

Kérdés: Gyermekétkezési számlákat kinek a nevére kell kiállítani? A szülőknek, mivel kiskorú, magáról nyilatkozni, adatot megadni nem tudó gyerekről van szó, továbbá az étkezést is a szülő rendeli neki, vagy a szolgáltatást igénybe vevő részére kell a számlát kiállítani, aki valójában a gyermek?
Részlet a válaszából: […] ...kiállítani, azonban az adóhatóság nem kifogásolja, ha a gyermek nevére szól a számla például azért, mert a számlázórendszer a gyermekétkeztetést nyilvántartó programmal van összeköttetésben.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Konyhai dolgozók besorolása I.

Kérdés:

Szociális szolgáltató intézményünknél, mely óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is ellát, a státusztörvény alapján kérdésessé vált a konyhai dolgozók, így a szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők besorolása. Őket a továbbiakban (2024. január elsejétől) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, vagy pedig a Munka Törvénykönyve alá tartozóknak kell-e tekintetünk? Van továbbá egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Részlet a válaszából: […] A Púétv. 1. §-ának (1) bekezdése kimondja: "E törvény hatálya a köznevelés területén működő munkáltatóra, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóra, a köznevelés területén működő szakszervezetre, valamint a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Óvodai konyhai beruházás elszámolása

Kérdés:

Gyermek- és vendégétkeztetést is végző óvodai konyha (költségvetési szerv) szeretne beruházást megvalósítani. Egy étellift beszerzését és beüzemelését tervezik a jövőben (az óvodai konyha szerezné be, a számla az ő nevére szólna), a konyha épülete az önkormányzat tulajdonában van, a liftet – jól gondolom-e – az épület részeként kell kezelni, tehát épületre aktiválható csak, vagy berendezésként is kezelhető? Megveheti a normatíva terhére az óvoda? Vagy az önkormányzat is beszerezheti normatíva terhére ezt?

Részlet a válaszából: […] ...az óvodánál a megfelelő kormányzati funkción könyvelt kiadás a támogatás elszámolásánál figyelembe vehető.Az intézményi gyermekétkeztetés támogatása elszámolható az étkeztetés teljes önköltségére, annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kórházak gazdasági irányításának átadásával összefüggő döntések

Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek nem rendelhetők közvetlenül valamely tevékenységhez. A mutatószámnak az adott tevékenységre legjellemzőbbnek kell lenni, pl. étkeztetés esetén adagszám, termelőtevékenység esetén lehet darabszám, szolgáltatás esetén munkaóra. A bevétel nem feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Konyhai dolgozók besorolása II.

Kérdés:

Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Részlet a válaszából: […] ...Nkt. szerint nevelési-oktatási intézmény nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható, illetve elláthatja a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne. A gyermekétkeztetés feladata a Gyvt. 21....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Konyhai dolgozók többcélú intézményben

Kérdés:

Óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében hogyan kell kezelni 2024. január 1-jétől az intézményhez tartozó konyhai dolgozókat (élelmezésvezető, szakácsok, konyhalány)? Rájuk vonatkozik a Púétv. 158. §-a? Illetve a törvény vonatkozik-e a bölcsődei dolgozókra, ha a bölcsőde nem önálló intézmény, hanem óvodához tartozóan működik (óvoda-bölcsőde többcélú intézmény)?

Részlet a válaszából: […] ...Nkt. szerint nevelési-oktatási intézmény nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható, illetve elláthatja a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne. A gyermekétkeztetés feladata a Gyvt. 21....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
1
2
3
44