Intézményi gyermekétkeztetés

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?
Részlet a válaszából: […] ...foglalt eljárásrenddel), akkor tulajdonképpen a magánszemély szociális rendelet alapján pénzbeli támogatást kap, amelyből az étkeztetést kifizeti az étkezést biztosító intézmény számára. Ilyen esetben az étkeztető intézmény a szülő nevére kiállítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Kettős munkakört betöltő óvodai dolgozó

Kérdés: Óvodánk óvodai nevelés és gyermekétkezési tevékenységet folytat. Egy fő 4 órában élelmezésvezető a konyhában (közalkalmazotti jogviszony), 4 órában pedagógiai asszisztens az óvodában (köznevelési foglalkoztatási jogviszony). Mivel egy intézménynél egy embernek két jogviszonya nem lehet, erre a problémára nem tudjuk, mi a megoldás. Lehet-e köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazni úgy, hogy a munkaköri leírásában szerepel az élelmezésvezetői feladatok ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...óvodában nem köznevelési, hanem gyermekjóléti alapfeladatokat – ilyen a Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermekétkeztetés mint a gyermekjóléti természetbeni ellátások egyikének biztosítása – ellátó közalkalmazottak 2024. január 1. után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Gépjárműbeszerzés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költségvetési szerve gépjármű- (tehergépkocsinak minősülő ételszállító autó) vásárlást tervez. A gépjárművet adóköteles és adómentes tevékenység ellátásához is használnák. A vásárlás kapcsán az áfa részben levonásba helyezhető-e? (Az étkeztetéssel kapcsolatos költségek éves adagszámarányosan kerülnek felosztásra és levonásba helyezésre a napi működési kiadások tekintetében, 30% le nem vonható, 70 % levonható áfa a megoszlási arány.)
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szerint az előzetesen felszámított áfa olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a beszerzés áfaköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Ha az előzetesen felszámított áfa nem vonható le tételesen, akkor a tevékenységre jellemző arányszámmal kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése így rendelkezik: "e törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Gyermekétkeztetési feladatok ellátása

Kérdés: Intézményünk óvodát és bölcsődét is üzemeltet. A bölcsődei gyermekétkeztetést saját konyha üzemeltetésével, az óvodai gyermek-étkeztetést vásárolt étkeztetés útján oldjuk meg. A bölcsődei konyhai dolgozók a 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében kormányzati funkción, míg az óvodai étkeztetést lebonyolító dolgozóink a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkción vannak. A bölcsődei konyhai dolgozók a Púétv. bevezetése után is egyértelműen közalkalmazottak maradnak. Az óvodai gyermekétkeztetéssel foglalkozó dolgozók, akik a tízórai, uzsonna elkészítését, ezek, valamint az ebéd tálalását, a mosogatást végzik, maradnak-e 2024. január 1-jétől közalkalmazottak? A számviteli politikánk és a munkaköri leírások szerint az óvodai konyhai dolgozók munkaidejük 60%-át töltik a gyermek-élelmezési feladatokkal.
Részlet a válaszából: […] ...Nkt. 7. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a köznevelési intézmény ellássa a gyermekétkeztetés feladatát. Ez önmagában nem igényli, hogy többcélú intézmény formájában működjön, de mivel intézményükben óvoda és bölcsőde is van, az az Nkt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Alapítványi bölcsődések étkeztetése

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése határozza meg a költségvetési szerv alap-, illetve vállalkozási tevékenységének meghatározását. Az alaptevékenység, a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Főzőkonyha felújításának áfája

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy főzőkonyha, ami az óvoda épületében működik. A képviselő-testület a főzőkonyhát bérbe adta egy közétkeztetést végző vállalkozónak. Ezen a konyhán készítik a bölcsődéseknek, óvodásoknak, iskolásoknak és a szociális étkezőknek is az ebédet. A vállalkozási szerződést az önkormányzat mellett az óvoda és a szociális intézmény is aláírta. Az eddigi gyakorlat szerint az áfa-visszaigénylés során a tételes elkülönítést választottuk, ami azt jelentette, hogy minden hónapban a vállalkozó által kiállított vásárolt élelmezés számlából az ingyenes étkezők által elfogyasztott adagszámokat levontuk, és csak a fizetős adagszámok után igényeltük vissza az áfát. Más tekintetben nem igényeltük vissza az áfát. A szülők és az ellátottak felé a térítési díjról áfás számlát állított ki az önkormányzat és az intézmény is, így keletkezett fizetendő áfa is. A vállalkozó az iskolai étkeztetés díjáról szóló számlát az önkormányzat nevére, a bölcsődés és óvodás étkeztetést az óvoda nevére, a szociális étkeztetést a szociális alapszolgáltatási intézmény nevére állította ki. Mind a három esetben keletkezett tehát visszaigényelhető áfa. A szociális étkeztetés esetében teljes egészében visszaigényeltük, mert ott minden ellátott fizet térítési díjat. A fent felsorolt intézmények és az önkormányzat sem választotta a bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt, így az étkeztetést biztosító vállalkozó részére az óvoda a bérleti díjat áfamentesen számlázza ki. Idén nyáron a főzőkonyhát az önkormányzat – teljes egészében önerőből – felújította, melynek várható végösszege meghaladja a nettó 102 millió forintot. Ennek a felújításnak az áfáját visszaigényelheti-e az önkormányzat, ha igen, milyen mértékben? Szerintünk a felújítás hónapjaira (június-szeptember) számolunk egy arányszámot az ingyenes és a fizetős adagszámokból, és ennek arányában igényelnénk vissza a kivitelezői számla áfáját. Helyesen gondoljuk? Ha a felújítás során az arányosítást választjuk (más megoldás hiányában), akkor szeptember hónaptól a vásárolt élelmezés áfájának visszaigénylésekor használhatjuk-e ismét a tételes elkülönítést, vagy innentől már csak az arányosítást?
Részlet a válaszából: […] ...a bölcsődések, óvodások, iskolások és a szociális étkezők étkeztetését a vállalkozótól vásárolt étellel biztosítja. A szociális étkezés esetén helyes az a gyakorlat, hogy az étkeztetés előzetesen felszámított áfáját visszaigénylik, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Család- és gyermekjóléti szolgáltatás díjának továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk közös önkormányzat, további 2 település tartozik hozzánk. Önkormányzatunk fizeti a család- és gyermekjóléti szolgáltatás havi kiegészítő hozzájárulás számláját, ami adómentes. A további két település részére, lakosságarányosan számláznánk tovább az összeget. Önkormányzatunk áfás, ezért a számlát is áfásan kell kiállítani. Ilyen esetben mi lesz az áfa alapja? Az eredeti számla fizetendő összege, vagy annak áfával csökkentett értéke?
Részlet a válaszából: […] ...vette igénybe a szolgáltatást.Az Áfa-tv. 85. §-ának f) pontja alapján adómentes az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Gyermekétkeztetés számlázása

Kérdés: Gyermekétkezési számlákat kinek a nevére kell kiállítani? A szülőknek, mivel kiskorú, magáról nyilatkozni, adatot megadni nem tudó gyerekről van szó, továbbá az étkezést is a szülő rendeli neki, vagy a szolgáltatást igénybe vevő részére kell a számlát kiállítani, aki valójában a gyermek?
Részlet a válaszából: […] ...kiállítani, azonban az adóhatóság nem kifogásolja, ha a gyermek nevére szól a számla például azért, mert a számlázórendszer a gyermekétkeztetést nyilvántartó programmal van összeköttetésben.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
1
2
3
44