Tanórán kívül tartott táncoktatás áfája

Kérdés: A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységnek minősül-e - azaz megfeleltethető-e az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pontjaiban foglalt adó alóli mentesség kritériumainak - az a szolgáltatásnyújtás, amelyet egy hagyományőrző (nem közhasznú) egyesület pedagógusvégzettséggel rendelkező táncoktatója végez, díj ellenében, óvodás, általános iskolás és középiskolás tanulók részére tanórán kívül? Ugyanez a tevékenység tárgyi mentes tevékenységként számlázható-e, ha egy nyári tábor keretében nyújtott komplex szolgáltatás részeként valósul meg (néptánctábor étkezés- és szállásnyújtással egyetemben, egyéb, pl. kézműves-foglalkozással)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint "mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg -, valamint az azokhoz szorosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Önkormányzat által kiállított számlák

Kérdés: Az önkormányzat áfakörbe tartozik, havi bevallásra vagyunk kötelezettek.
Önkormányzatunknál minden kimenő számlát áfásan állítunk ki, függetlenül attól, hogy az milyen tevékenységet takar.
Ezek konkrétan:
1. közfoglalkoztatásban saját előállítású termény értékesítése (hagyma, krumpli),
2. önkormányzati bérlakás bérleti díjának kiszámlázása,
3. óvodások szállítása,
4. takarítási szolgáltatás kiszámlázása a hivatalunk felé,
5. a Magyar Közút tulajdonában lévő kerékpárút rendben tartása, és ennek kiszámlázása a Közút felé.
Minden tevékenységünkre áfás számlát kell-e kiállítanunk, vagy ha nem, akkor azt mi alapján tudjuk eldönteni, hogy melyek azok a szolgáltatások, amire áfakötelesek vagyunk, és van-e olyan, amire nem? Az önkormányzatunknál a gyermek-étkeztetés saját konyhán történik, a konyha áfaalany, negyedéves bevallási kötelezettséggel, az áfaköltség megosztásával számítjuk ki. A körzetünkben van olyan önkormányzat, amely nem tartozik az áfakörbe. Ha terményt ad el (napraforgót, amit fordított áfával kellene kiszámlázni), azt milyen formában tudja értékesíteni? Kérjük, ha a fentiekkel kapcsolatban jelent meg cikkük, írásuk, tüntessék fel a válaszban.
Részlet a válaszából: […] ...is vonatkozik.A Költségvetési Levelek korábbi cikkeiben kereshet címszóra (pl. fordított áfa, áfaarányosítás, gyermekétkeztetés, közfoglalkoztatás, Start munkaprogram). Gyermekétkeztetés áfalevonásával számos cikk foglalkozik többek között az 5860....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatra több önkormányzattal együtt társulást hozott létre. A társulás intézménye látja el a feladatot, számlázza a térítési díjakat az ellátottaknak. A szociális szolgáltatásról szóló rendelet alapján megállapodást köt az önkormányzat és az intézmény, hogy az önkormányzat a térítési díjat pl. 50%-ban átvállalja az ellátottaktól. A megállapodás alapján az intézmény a térítési díj 50%-át kiszámlázza az önkormányzatnak, a térítési díj másik felét pedig az ellátottnak. Az önkormányzat felé kiszámlázott, átvállalt 50% térítésidíj-bevételt az intézmény átvett pénzeszközként könyveli le a B16 rovatra. Az önkormányzatnál kiadásként a K506 rovaton jelenik meg a tétel. Az ellátottnak áfásan számlázott a díj, az önkormányzatnak kiszámlázott "hozzájárulás" összege áfa hatályán kívüliként szerepel. Az átvállalt térítési díjat az intézménynél nem a B405-re, az önkormányzatnál pedig K48-ra kellene könyvelni? Az önkormányzat által átvállalt térítési díj számláját nem ugyanúgy áfásan kellett volna kiállítani, mint az ellátott által fizetendő térítési díjat?
Részlet a válaszából: […] ...fizeti ki a házi segítségnyújtás és a szociális étkezés 50%-át, mintegy szolgáltatásként veszi igénybe a szociális gondozást és étkeztetést a társulás intézményétől. Az intézménynek számlát kell kiállítani az önkormányzat részére, amit a B405....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Közüzemi számlák továbbszámlázása

Kérdés: A kerületi költségvetési szervek közül néhány közös épületben végzi a tevékenységét, melyhez az ingatlant ingyenes használatba kapják az önkormányzattól. A közüzemi díjaknál nem minden esetben volt megvalósítható a mérőórával való elkülönítés, illetve a felszerelt almérő alapján nem kerül külön számlázásra a fogyasztás a szolgáltató által. Ennek eredményeként az érintett intézmények nem csak a saját fogyasztásuknak megfelelő közüzemi díjat fizetik. A 2022. évig ezek a kiadások nem kerültek továbbszámlázásra, ott maradtak az intézménynél. A jelentősen megnövekedett energiaárak miatt ez a rendszer felülvizsgálatra került. A fenntartó önkormányzattal egyeztetve a 2023. évtől ezen közüzemi kiadások továbbszámlázásra kerülnek az intézmények között. Valamennyi intézmény végez áfás tevékenységet (közétkeztetés), egyéb áfás tevékenységük nincs. A közüzemi számlák esetében van olyan, ahol almérővel megállapítható a másik intézmény tényleges fogyasztása, vagyis a számláról konkrétan leolvasható a továbbszámlázás összege. Viszont van olyan eset is, ahol csak mutatószámok alkalmazásával valósítható meg az elkülönítés (pl. távfűtés esetén légköbméter arányában). Milyen áfakulcsot kell a továbbszámlázás esetén alkalmazni, általánosan a 27%-ot, vagy az áram esetében az áfakörön kívüli, illetve távhő esetében a kezdvezményes 5%-ot? Eltér-e a fenti két eset (mérőóra szerinti vagy számított fogyasztás)? Illetve van-e lehetősége az intézménynek a továbbszámlázott energia áfájának visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint ugyanolyan adómértékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Gyermekétkeztetési feladat ellátása

Kérdés: Önálló költségvetési szerv vagyunk, önkormányzati konyha útján történik a gyermekétkeztetési feladat ellátása. Az étkezési térítési díjakat a konyha szedi be, és állítja ki az általános forgalmi adót is tartalmazó számlákat. Számlát állít ki az önkormányzat felé is az ingyenes étkezők vonatkozásában, akik nyilatkozat alapján ingyen étkeznek. A számlát az áfa felszámításával állítja ki ebben az esetben is. Valamennyi nyersanyagra levonásba helyezi az általános forgalmi adót, mivel mindenre áfás számlát állít ki. Az önkormányzat azonban intézményfinanszírozást is biztosít az intézmény számára, tehát nem egyedüli bevételi forrása a gyermekétkezés kapcsán kiállított számla. Helyes-e az önkormányzati konyha eljárása, amikor valamennyi számla áfatartalmát levonásba helyezi, illetve helyes-e a gyakorlat, miszerint az ingyenes étkezők vonatkozásában az önkormányzat felé áfás számlát állít ki arra figyelemmel, hogy intézményfinanszírozásban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen támogatás után nem kell általános forgalmi adót fizetni, ugyanakkor az a tény, hogy részben támogatásból finanszírozzák a gyermekétkeztetést, nincs hatással az áfalevonási jogra.A kérdésben foglaltak szerint a konyha valamennyi főzött ételadagot kiszámlázza, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt - akár több adagot is -, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...és a bevételeket kormányzati funkciónkénti bontásban kell bemutatni a beszámolóban. A 15/2019. PM rendelet szerint a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben szakfeladaton számolhatják el a dolgozói étkeztetést. A köznevelési intézményben -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Óvodaépítés, -bővítés kapcsán felmerült közüzemi költségek továbbszámlázása

Kérdés: A kivitelezői szerződés szerint a munka befejezését követően jogosultak vagyunk továbbszámlázni az építkezés során felmerült közüzemi költségeket. A villamosenergia-díj okoz problémát az ÁHK-s tételek miatt, a számlázandó tételek: 528 000 forint + áfa, valamint mínusz 2580 forint ÁHK. A víz és gáz esetében 27%-os áfát tartalmaznak a számlák. Ebben az esetben hogyan és milyen áfatartalommal kell kiállítanunk? Tételesen fel-sorolva a villany, gáz stb..., vagy hivatkozhatunk a szerződés X pontjára? A számlázó intézmény az iskolai étkeztetés miatt áfa-visszaigénylésre jogosult.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is (közvetített szolgáltatás). Közvetített szolgáltatásnál, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Gyermekétkeztetési térítési díj

Kérdés: Önkormányzatunk eddig bruttó összegben állapította meg a gyermekétkeztetés térítési díját a mindenkori önkormányzati rendeletében. Ezt a gyakorlatot a kormányhivatal megkifogásolta, szerintük a térítési díjat nettó összegben kell meghatározni. Ennek értelmében módosítottuk a rendeletet, amelyben már nettó díjak szerepelnek. A nettó díjak meghatározásánál figyelembe vettük a következő jogszabályt:
A 328/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés alapján: "Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni." Például ahol a nyersanyagnorma alapján a nettó térítési díj 492 Ft-ra jött ki, ott nettó 490 Ft-ban állapítottuk meg a díjat, mivel a fenti kormányrendelet alapján a díjakat kerekítve kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy az áfakulcs 27%, így a bruttó térítési díj nem lesz kerek szám.
A példában vett 490 Ft-os díjnál a bruttó térítési díj 622 Ft lenne. Azonban a 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján (1 és 2 forintos címletű érmék bevonása) véleményünk szerint a bruttó díjat is kerekítenünk kellene, így 620 Ft-ot kellene számláznunk. Azonban ha a számlára bruttó 620 Ft-ot írunk, annak a nettója 488 Ft, ami nem egyezik meg a rendeletben rögzített 490 Ft-tal.
1. A 328/2011. Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének alapján a nettó vagy a bruttó térítési díjat, vagy mindkét díjat (a nettót és a bruttót is) kell kerekíteni?
2. Amennyiben mindkét díjat kerekítenünk kell, hogyan kell kiállítani a számlát, hogyan kell elszámolni a kerekítési különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...árral, mert nem tartalmazza az áfát.A Gyvt. előírásai szerint kell megállapítani. A Gyvt. 151. §-ának (4) bekezdése szerint a gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Szociális ágazati összevont pótlék

Kérdés: Az éves költségvetési beszámoló "11/E-11/C. űrlap 9. sorának elszámolása" űrlapjának 08. sora a következőkre vonatkozóan adatot kér az önkormányzattól, illetve ezáltal az általa fenntartott költségvetési szervünktől:
"3. melléklet 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék (11/A. űrlap 18. sor 4. oszlopában szereplő) értékéből az intézményi gyermekétkeztetésben foglalkoztatottakra fordított összeg."
Ez alapján egyértelmű lenne az alábbi kérdésünkre a válasz, azonban a 257/2000. Korm. rendelet 1. §-ának 1-3. bekezdései nem említik azt, hogy a rendelet hatálya kiterjed a gyermekétkeztetésre. Jogosult-e teljes összegű szociális összevont pótlékra az az intézményi közalkalmazott (szakács, konyhai kisegítő, élelmezésvezető, adminisztrátor, raktáros, sofőr munkakörben), aki a kinevezésén "096015 - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben" kormányzati funkcióra van besorolva? A gyakorlatban a közétkeztetési központunk nagyobb részben gyermekétkeztetésre és idősek otthonaira (102023 és 102024 COFOG) főz, kisebb részben szociális étkeztetésre (107051 COFOG), munkahelyi étkeztetésre (096025 COFOG). A kiadások a 6-os számlaosztályba kerülnek lekönyvelésre, majd a felosztás adagszám-arányosan történik. Tudomásunk van olyan hasonló szolgáltatóról, aki évek óta kifizeti a juttatást. A különbség annyi, hogy ők 102031 Idősek nappali ellátása COFOG-ra tették kinevezésen a konyhai dolgozókat. Ezt a kormányzati funkciót nevesíti a jogszabály, tehát jogos a kifizetés, más kérdés, hogy nappali ellátásra a konyhájuk egyáltalán nem főz.
Részlet a válaszából: […] ...aki a Kjt. végrehajtási rendelet 15/B. §-a alapján kiegészítő pótlékra jogosult.Véleményünk szerint az intézményi gyermekétkeztetés többféle tevékenységet foglalhat magában, de ebből csak azon tevékenység, feladat körében foglalkoztatott után, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Ingatlan-bérbeadás áfája

Kérdés: Egy oktatási intézménynek, ami étkeztetést (áfás tevékenység) is végez, valamint áfafizetési kötelezettségét alanyi adómentesen gyakorolja, és az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerint jelentkezett be (AAM/TAM), milyen áfajogcímkóddal kell az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó - bérleti díj nem merül fel, mert az önkormányzat ingyenes használatra adta a tulajdonát képező ingatlant - rezsi-továbbszámlázásról a számlát kiállítania? Az alanyi adómentességből adódóan minden számlát alanyi mentesen kell kiállítani, vagy az ingatlan-bérbeadás áfajogcímkódja a kapcsolódó (AAM) bejelentéshez igazodik, vagyis ha bérletidíj- vagy/és rezsi-továbbszámlázás merül fel, akkor azt adó alól mentesen/tárgyiadó-mentesen kell kiszámlázni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadásnak, bérbevételnek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
42