Tervezett, de meg nem valósult beruházás áfája
Kérdés
Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. október 17-én (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4579
[…] tartozik, ezért a B társaság a szolgáltatásról köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé.2-3. Az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontja kimondja, hogy abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított.A haszonbérleti szerződés díjában a társaságra áthárított előzetesen felszámított adó kapcsán véleményünk szerint – a levonási jog egyéb feltételeinek fennállása esetén – az adólevonás joga megilleti a társaságot, tekintve hogy a kérdésben foglaltak szerint a haszonbérleti szerződés megkötésével a társaság biztosítani kívánta a terület feletti rendelkezési jogát annak érdekében, hogy a beruházás vonatkozásában felmerült alternatívák megvalósíthatók legyenek, illetve a társaságnak a terület hasznosítása vonatkozásában nagyobb döntési szabadsága legyen, azaz a haszonbérleti szerződés megkötésére a gyártási kapacitás bővítése céljából került sor. A haszonbérleti szerződés tehát a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége bővítésének előkészítését, vagyis adóköteles gazdasági tevékenységét hivatott szolgálni, s figyelemmel az Európai Bíróság e körben született ítéleteiben – különösen az INZO-ügyben (C-110/94. sz. ítéletben) – foglalt rendező elvekre, az adólevonási jog gyakorlásának nem akadálya, hogy végül a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a gyártási kapacitás bővítését nem valósítják meg.A rendelkezésre álló információk szerint 2014-ben megszületett a döntés a beruházás meg nem valósításáról, mely döntés következtében a társaságnak már nem állt érdekében a bérleti jogviszony fenntartása. A társaság további két évig bérelte a területet haszonbérleti szerződés keretében, majd a társaság vállalta egy egyszeri összeg […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2017. október 17-én (250. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4579
[…] tartozik, ezért a B társaság a szolgáltatásról köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé.2-3. Az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontja kimondja, hogy abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított.A haszonbérleti szerződés díjában a társaságra áthárított előzetesen felszámított adó kapcsán véleményünk szerint – a levonási jog egyéb feltételeinek fennállása esetén – az adólevonás joga megilleti a társaságot, tekintve hogy a kérdésben foglaltak szerint a haszonbérleti szerződés megkötésével a társaság biztosítani kívánta a terület feletti rendelkezési jogát annak érdekében, hogy a beruházás vonatkozásában felmerült alternatívák megvalósíthatók legyenek, illetve a társaságnak a terület hasznosítása vonatkozásában nagyobb döntési szabadsága legyen, azaz a haszonbérleti szerződés megkötésére a gyártási kapacitás bővítése céljából került sor. A haszonbérleti szerződés tehát a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége bővítésének előkészítését, vagyis adóköteles gazdasági tevékenységét hivatott szolgálni, s figyelemmel az Európai Bíróság e körben született ítéleteiben – különösen az INZO-ügyben (C-110/94. sz. ítéletben) – foglalt rendező elvekre, az adólevonási jog gyakorlásának nem akadálya, hogy végül a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a gyártási kapacitás bővítését nem valósítják meg.A rendelkezésre álló információk szerint 2014-ben megszületett a döntés a beruházás meg nem valósításáról, mely döntés következtében a társaságnak már nem állt érdekében a bérleti jogviszony fenntartása. A társaság további két évig bérelte a területet haszonbérleti szerződés keretében, majd a társaság vállalta egy egyszeri összeg […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
