Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

406 találat a megadott áfa tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Brexittel kapcsolatos kérdések IV.

Kérdés: Észak-Írországban letelepedett társaságok esetében a termékek után felszámított áfa a Brexitet megelőzően hatályos szabályok szerint igényelhető vissza. Hogyan kell eljárni a szolgáltatások után felszámított áfa visszaigénylése kapcsán?
Részlet a válaszból: […]kérhetik az EU tagállamában letelepedett adóalanyok az Észak-Írországban, a termékbeszerzéseik során rájuk áthárított áfa visszatéríttetését, vagyis a visszatéríttetés iránti kérelmet a letelepedésük szerinti tagállam adóhatóságánál nyújthatják be a tárgyévet követő év szeptember 30-ig.A szolgáltatások kapcsán azonban ilyen megkülönböztetés nincs, a tekintetben az Egyesült Királyságot egységesen harmadik ország területének kell tekinteni. A harmadik országban letelepedett adóalanyokra vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5518
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Brexittel kapcsolatos kérdések I.

Kérdés: 2021-ben milyen változásra kell számítani a Brexithez kapcsolódóan az Egyesült Királyságban letelepedett adózók által Magyarországon megfizetett áfa visszatéríttetése kapcsán, ideértve az áfa-visszatéríttetéshez szükséges csatolmányokat is? A 2020. évre vonatkozóan még vissza lehet igényelni (téríttetni) az áfát? A Brexitet követően szükséges lesz az Egyesült Királyságban letelepedett adózók számára a viszonossági megállapodás? Ha igen, az mikor lép életbe?
Részlet a válaszból: […]részletes szabályainak megállapításáról] 15. cikkétől eltérve, az olyan kérelmek, amelyek az Egyesült Királyságban letelepedett adóalany által valamely tagállamban fizetett, vagy az egyik tagállamban letelepedett adóalany által az Egyesült Királyságban fizetett héa visszatérítésére irányulnak, legkésőbb 2021. március 31-ig nyújthatók be az említett irányelvben foglalt feltételek szerint".Tehát amennyiben egy egyesült királyságbeli adóalanynak Magyarországon 2020-ban keletkezett felszámított adója, amelyet a visszatérítés tagállamában le nem telepedett adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint szeretne visszaigényelni, akkor az Egyesült Királyság adóhatóságához legkésőbb 2021. március 31-ig nyújthatta be a kérelmét.A 2021. március 31-ig az Egyesült Királyság adóhatóságához benyújtandó visszatérítési kérelemhez az Egyesült Királyságban a 2008/9/EK tanácsi irányelvben, valamint az Egyesült Királyságban hatályos, visszatérítéssel kapcsolatos szabályokban meghatározott mellékleteket kell benyújtani.Az Áfa-tv. 244. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az adóalanyt az adó-visszatéríttetési jog abban az esetben illeti meg, ha az adó-visszatérítési időszakban gazdasági célú letelepedési helye a 8/A. számú mellékletben felsorolt államok valamelyikében van. A 2021. évi LXIX. törvény 38. §-a módosította[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5515
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Önkormányzati ingatlan eladása

Kérdés: 1. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 01. 11. Földhivatali határozat kézhezvétele: 2021. 04. 08. Földhivatali határozat kelte: 2021. 03. 01. Adásvétel bejegyzés dátuma: 2021. 01. 18. A vevő az értékesítésről kiállított számlát 2021. február hónapban kiegyenlítette. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból? Ha van értékcsökkenés, azt melyik időpontig kell elszámolni? 2. Az önkormányzat értékesített egy ingatlant, szerződés szerint a vevő részletekben egyenlíti ki a vételárat. Adásvételi szerződés kelte: 2021. 04. 15. Szerződés szerinti vételár megfizetése: 2021. 07. 14., 2022. 03. 30. Az önkormányzat a tulajdonjogát az ingatlanra fenntartja a teljes vételár átvételéig. A felek közösen kérik a "tulajdonjog-fenntartással történő adásvétel" tényének bejegyzését. Mikor és milyen dátummal kell kivezetni az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásból, illetve elszámolni az értékcsökkenést? 3. Mi a teendő abban az esetben, ha az adásvétel meghiúsul, de a számla már kiállításra került?
Részlet a válaszból: […]bérlőként veszi meg az ingatlant, akkor a tulajdonosi átíráshoz való hozzájárulás napja a teljesítés napja, ez általában megegyezik az adásvétel földhivatali bejegyzése dátumával.A számlát a teljesítésig vagy attól számított legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Az előlegről, foglalóról annak megfizetésekori teljesítési nappal kell a számlát kiállítani. Ha a birtokbaadást követő részlet-fizetésben állapodnak meg, akkor is a teljes ellenértéket kell számlázni.2. Ha az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartja a tulajdonjogot, akkor a birtokbaadás, tulajdon-átruházás a vételár kiegyenlítése után történik meg. Ezt megelőzően fizetett vételárrészleteket az áfában előlegként kell kezelni, tehát a vételárrészlet vevő általi kiegyenlítésének napjával mint teljesítési időponttal kell az előlegszámlákat kiállítani. A végén végszámlát kell kiállítani a birtokbaadás napjával.A kivezetés dátumát mind a két esetben azonosan kell meghatározni. Az eszközt akkortól kell kimutatni a vevőnek a könyveiben, vagyis számviteli szempontból az a teljesítési időpont, amikor az eszköz a vevő birtokába kerül, azaz az önkormányzat a vevő használatára rendelkezésére bocsátotta, függetlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5513

4. találat: Szennyvízhálózat üzemeltetési díja

Kérdés: Önkormányzatunk 2021. január 1-jétől az ivóvíz- és a szennyvízhálózat tekintetében a korábbi vagyonkezelési szerződés helyett bérleti-üzemeltetési szerződést kötött a szolgáltatóval. Az új szerződések szerint a félévente esedékes használati díj nettó összegét nem utalja át a szolgáltató az önkormányzatnak, hanem az egyből egy víziközmű-fejlesztési alapba kerül, és innen finanszírozzák a rendszer esetleges karbantartását, pótlását, felújítását.
Önkormányzatunk milyen jogcímen és hogyan könyvelje le ezt a kiadási tételt? A szerződés értelmében az alap forgalmát elkülönítetten tartja nyilván a szolgáltató, és évente egyszer ad számunkra információt az alap előző évi kiadásairól és bevételeiről. Tehát mi csak egy év után tudjuk meg, hogy a mi könyveinkben szereplő vagyon-elemek értéke hogyan változott, az általunk befizetett összegből mekkora összeget fordítottak dologi és mekkorát felhalmozási kiadásokra.
Részlet a válaszból: […]önkormányzat a bérleti díjról, amely időszakos elszámolású ügylet, kiállíthatja a számlát félévente, azonban a szolgáltató teljesítése tényleges teljesítéshez kötött, így neki az Áfa-tv. 55. §-a alapján a felújítás, karbantartás teljesítésekor ki kell állítania számlát. Értéknövelő beruházás, felújítás esetén pedig a beruházás, felújítás üzembe helyezését
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5512
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Építési telek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló 5 darab belterületi építési telket kínálunk értékesítésre. Az építési telkek iránt magánszemélyek és vállalkozások egyaránt érdeklődnek. Az építési telkeket az önkormányzatnak [Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján] áfásan vagy áfamentesen kell értékesítenie?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, mivel az a hivatkozott jogszabályhelyen kivételként szerepel. Az előzőekre tekintettel és egyéb különös rendelkezés hiányában az építési telek értékesítése - az Áfa-tv. általános szabályainak megfelelően - 27%-os adómérték felszámításával adóköteles.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5511
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Önkormányzat áfa-visszaigénylése

Kérdés: Önkormányzatunk az utóbbi években több önkormányzati út felújítását végezte el, illetve számos építési, felújítási projektet valósított meg (óvodabővítés, gyermekorvosi rendelő felújítása, egészségház bővítése, bölcsőde építése stb.) pályázati forrás és saját erő igénybevételével. Emellett építési telkeket is alakítottunk ki, illetve tervezzük további építési telkek kialakítását, ehhez kapcsolódóan közművesítést. Önkormányzatunknak milyen konkrét esetekben van lehetősége áfa-visszaigénylésre (telekalakítás, közművesítés, építési beruházások stb.) úgy, hogy "2-es" adószámmal rendelkezünk?
Részlet a válaszból: […]létrehozott közművagyon saját üzemeltetése, vagy a közmű-, illetve egyéb ingatlan áfaköteles bérbeadás útján történő hasznosítása. Ugyanakkor azonban, például az orvosi, bölcsődei és óvodai szolgáltatások nyújtása - nem feltétlenül, de jellemzően - úgy valósul meg, hogy az adólevonásra nem jogosító áfamentes gazdasági tevékenységnek számít, következően az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének b)-c), illetve h)-j) pontjaiból. (Az áfaalanyi személyes jogállásra azért nem térünk ki külön, mert a közöltek szerint az adószám kilencedik pozíciójában szereplő "2"-es áfakód azt jelzi, hogy ezzel kapcsolatban nincs probléma.)Az Áfa-tv. VII. fejezetében részletezett, az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó feltételek teljesítése mellett az Áfa-tv. 153/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja és az ott említett 186. § alapozza meg az áfabevallás (‚65 jelű nyomtatvány) szerint negatív előjelű egyenleget mutató elszámolandó áfa visszaigényelhetőségét.Végezetül figyelemfelhívó jelleggel jelezzük azt is, hogy miután a beruházások megvalósításával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5510
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Szennyvízberuházás áfa-visszaigénylése

Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot kíván benyújtani szennyvízkezelés megoldására csatornahálózat kiépítésére. A pályázatban lehetőség van nettó támogatást kérni. Jelen pillanatban az önkormányzat adószáma egyes, nem tartozik áfakörbe, áfát visszaigényelni nem tud. Az önkormányzat 2020. évi bevételei az alábbiak szerint tevődnek össze: működési célú támogatások államháztartáson belülről, felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, közhatalmi bevételek, működési bevételek, felhalmozási bevételek. Önkormányzatunk a teljes szennyvízcsatornára és a szennyvíztelepre üzembérleti szerződést kötne egy zrt.-vel, így ugyan minimális, de áfás bevételünk keletkezik. A beruházás áfáját teljes egészében levonásba helyeznénk, azaz a projektre csak nettó támogatást szeretnénk igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat a levonható és visszaigényelhető áfa vonatkozásában!
Részlet a válaszból: […]hasznosítani, olyan oknak számít, ami az Áfa-tv. 120. §-ának felvezető rendelkezése értelmében megalapozza az előzetesen felszámított adó levonhatóságát, ezen keresztül - figyelemmel az Áfa-tv. 153/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjára - annak visszaigényelhetőségét.További feltétel azonban önkormányzatuk személyes jogállásának akkénti megváltoztatása, amellyel az adólevonási/adó-visszaigénylési jog gyakorlása immár összeegyeztethető ("kettes" adószám). Fontos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5509
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Adólevonási jog gyakorlása nem saját tulajdonban álló termék importja esetén

Kérdés: Két magyar, mezőgazdasági gépek és a gépekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozó társaság (társaság 1 és társaság 2) - mindkettő belföldön letelepedett adóalany - német anyavállalatuk (gazdasági céllal Németországban letelepedett társaság; megrendelő) szerződéses gyártójaként működnek. A társaságok ennek megfelelően bérgyártási szolgáltatási szerződést kötöttek a megrendelővel, amelynek értelmében a társaságok különböző bérgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak a megrendelő részére: gyártás, összeszerelés, logisztikai szolgáltatások, javítás, befejező műveletek, csomagolás, raktározás, forgalmazás, adminisztratív és egyéb kapcsolódó szolgáltatások. A bérgyártási szolgáltatások nyújtása során felhasznált alapanyagokat, alkatrészeket, részegységeket (alapanyagok) a megrendelő biztosítja a társaságok részére. Az alapanyagokat a megrendelő nem értékesíti a társaságok részére, azok a gyártási folyamat egésze alatt a megrendelő tulajdonában maradnak mindaddig, amíg az előállított végtermék elkészül. A társaságok a bérgyártási folyamat során használt tárgyi eszközök felett rendelkeznek tulajdonjoggal. Társaság 1: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 1 telephelyére, akkor ezeknek az alapanyagoknak a szabad forgalomba bocsátását a társaság 1 végzi Magyarországon. A társaság 1 rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. Társaság 2: Amennyiben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság 2 telephelyére, akkor - tekintettel arra, hogy a társaság 2 nem rendelkezik önadózói engedéllyel - ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője végzi el. A társaság 2 az önadózói engedéllyel rendelkező, közvetett vámjogi képviseletet ellátó szolgáltatóra engedményezi az importáfára vonatkozó levonási jogát, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát a társaság 2 közvetett vámjogi képviselője állapítja meg, és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondoljuk, hogy a társaság 1, illetve a társaság 2 (engedményezés útján a közvetett vámjogi képviselő) is jogosult az importáfa levonására, függetlenül attól, hogy az alapanyagok nem kerülnek a társaságok tulajdonába, továbbá jól gondoljuk, hogy az importáfa levonásának jogát már akkor gyakorolhatják, amikor az importáfa fizetendő adóként megállapításra kerül?
Részlet a válaszból: […]letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van". E szabály alapján a bérgyártási szolgáltatás Németországban teljesül.Az Áfa-tv. 121. §-ának a) pontja rögzíti, hogy az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne. A társaságok által nyújtott bérgyártási szolgáltatás, amennyiben az belföldön teljesülne, adólevonásra jogosító ügyletnek minősülne, ebből következően - álláspontom szerint - a társaságokat a bérgyártással kapcsolatban - általánosságban - megilleti az adólevonási jog.A társaságok az alapanyagokat annak érdekében importálják, hogy azt a bérgyártási szolgáltatásnyújtás keretében végzett gyártási tevékenységük során felhasználják, és legyártsák a megrendelő által értékesítésre kerülő késztermékeket. Az importált alapanyagok a megrendelt termékek legyártásához szükségesek, az alapanyagok nélkül a termékek gyártására nem kerülhetne sor. Az alapanyagok importálása tehát a társaságok gazdasági érdekét szolgálja, az adóköteles tevékenységükhöz teljes mértékben és közvetlenül kapcsolódik. Mindezek alapján - álláspontunk szerint - az alapanyagok importálása kapcsán az előzetesen felszámított áfa levonásának joga megilleti a társaságokat.Figyelemmel arra, hogy a termékimportot terhelő előzetesen felszámított adó levonásának sem az Áfa-tv. 120. §-ának c) pontja, sem a 121. §-ának a) pontja, sem az Áfa-tv. egyéb rendelkezése alapján nem feltétele, hogy az importált termék az importáló tulajdonába kerüljön, azon polgári jogi értelemben tulajdonjogot szerezzen, ebből következően az adólevonási jogot nem befolyásolja az a körülmény, hogy az importáláskor az alapanyagok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5506
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Számlázás az Európai Bizottság részére

Kérdés: Intézményünk az Európai Bizottságnak számláz szolgáltatást. Hogyan kell kiállítani a számlát, az áfabevallás melyik sorában kell bevallani, kell-e erről A/60-as bevallást beadni, vagy a belföldi adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni?
Részlet a válaszból: […]§-a (1) bekezdésének ba) pontja alapján mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az Európai Közösség, az Európai Atomenergia Közösség, az EKB, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint.Az előzőek szerint az Európai Bizottság részére a számlát adómentesen kell kiállítani, és a vevőnek sem keletkezik a szolgáltatás után áfafizetési kötelezettsége.Az Európai Bizottságnak nincs adószáma. A nem adóalanynak kiállított és a nem belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kiállított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5503
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Takarítás, vagyonbiztosítás számlázása

Kérdés: Központi költségvetési szerv közös ingatlanban történő elhelyezésből eredően közüzemi költségeket, takarítást és ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítást fizet számla ellenében a helyi önkormányzatnak. A számlázás jogalapja a két költségvetési szerv közötti együttműködési megállapodás. A közüzemi költségek és a vagyonbiztosítás esetében megvalósulnak az Áfa-tv. 15. §-ában foglaltak, melynek értelmében ezen szolgáltatások nyújtója a saját nevében, de más javára jár el, vagyis a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is az önkormányzat. A takarítást az önkormányzat a személyi állományába tartozó dolgozójával végzi. Az önkormányzat által kiállított számlán a termék (szolgáltatás) megnevezéseként takarítás, bérköltség átterhelése szerepel. A nettó egységár a dolgozó szociális hozzájárulási adóval növelt bére. A számlaérték e tétel tekintetében általános forgalmi adót nem tartalmaz, az alábbi megjegyzéssel: "Áfamentesség oka: tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes." A vagyonbiztosítás értéke szintén nem tartalmaz általános forgalmi adót, a fent leírt megjegyzéssel szerepel a bizonylaton. A szolgáltatások számlázása nem önálló tevékenység járulékos költségeként történik, így az Áfa-tv. 70. §-a nem vonatkoztatható rá. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a (1) be-kezdésének b) pontja szerint az ingatlan-bérbeadás tekintetében annak adókötelessé tételéről döntött. Szabályszerű-e az így kiállított számla?
Részlet a válaszból: […]közüzemi költségek és a bérlőre áthárított vagyonbiztosítás is. A takarítás akkor képezhetné a bérbeadás adóalapját, ha úgy szólna a szerződésük, hogy egy egységárat határoznak meg, amibe a helyiségbérlet takarítással együtt beletartozik.A kérdéses esetben nincs bérleti szerződés a felek között, a központi költségvetési szerv elhelyezésre került az önkormányzat ingatlanában, nem fizet bérleti díjat az önkormányzatnak, hanem saját jogán használja az épületrészt, és együttműködési megállapodás alapján a rá jutó költségeket átterheli az önkormányzat a központi költségvetési szervre. A közüzemi díj és a vagyonbiztosítás tekintetében helyes az az értelmezés, hogy az Áfa-tv. 15. §-a szerint járnak el. A közvetített szolgáltatások esetében főszabály szerint ugyanolyan adómértékkel kell számlázni, mint ahogy az eredeti szolgáltatásnyújtótól kapták a számlát, de vannak kivételek, pl. az áramszámlán szereplő adókörön kívüli tételeket 27%-os áfával kell továbbszámlázni, a távhőszolgáltatást pedig nem számlázhatják 5%-os adómértékkel, mert az önkormányzat nem távhőszolgáltató.A takarítás esetében nem áll fenn adómentesség, nem értelmezhető járulékos szolgáltatásnak. A kérdés szerint az ingatlan-bérbeadásra adókötelezettséget választottak, ha bérleti szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5502
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést