Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

350 találat a megadott áfa tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Bentlakásos intézmény működése - intézményi térítési díjon felüli szolgáltatások áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény - költségvetési szerv, idősotthon - vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Havi intézményi térítési díj ellenében és azonfelül, bentlakóinknak különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Ezek egy része jogszabályi előíráson alapul, és a térítési díjban benne foglaltatik [adómentes szolgáltatás az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdésének f) pontja és 85. § (4) bekezdése alapján], más része a lakó állapota és igénye szerint választható plusztérítés ellenében.
Külön térítendő termékek és szolgáltatások köre:
- Nem jogszabályi előíráson alapuló, illetve az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek. A felírt receptek alapján a teljes gyógyszerszükségletet intézményünk vásárolja meg, majd a nem jogszabályon alapuló, nem a térítési díj részét képező részt kiszámlázza a lakóknak. A térítés a szociális helyzeten is múlik, tehát ha nem alaplistás gyógyszert kap a lakó, és térítenie kéne, de nincs rá fedezete, akkor a szociális helyzetére tekintettel mégsem kell térítenie. A gyógyszerellátás komplex szolgáltatás, függetlenül attól, hogy alaplistás vagy nem alaplistás tételről van szó. Ez a szolgáltatás tartalmazza a receptre történő felíratást az intézmény orvosával, a gyógyszer beszerzését, a név szerinti nyilvántartásba vételt, adagolást, adott esetben a beadást is, a veszélyes hulladék kezelését. Lakóink 75%-a nem képes arra, hogy a saját gyógyszerezését önállóan és biztonságosan el tudja végezni, felügyelet nélkül. Adómentesen számlázunk, mert a gyógyszerrel történő ellátás, felügyelet a fentiekben leírt komplex tevékenység, ami szorosan kapcsolódik a fő tevékenységünk megfelelő minőségben történő ellátásához, attól el nem választható. A bejövő számlák áfáját nem igényeljük vissza.
- Tévé-, hűtőszekrénybérlet. Azoknak a lakóknak, akik nem rendelkeznek saját berendezéssel, lehetőségük van ezen intézményi tulajdonú eszközök bérlésére, használatára a lakószobán belül. Az erre a célra vásárolt eszközök áfája nem kerül levonásra.
- Fodrászszolgáltatás. Az alapellátásban háromhavonta egy alkalom van benne, az ezenfelüli hajvágások és speciális beavatkozás (berakás, dauer stb.) térítendő. Ezt kizárólag a lakóink vehetik igénybe akár oly módon is, hogy a fodrász "ágyhoz" megy.
- Egyéb szolgáltatások. Fogtechnikai munkák, intézményi tulajdonú gépkocsi magáncélú igénybevétele.
Tekinthetőek-e a fentiekben felsorolt, külön térítési díjon felül fizetendő termékértékesítések és szolgáltatások járulékos szolgáltatásnak, számlázhatjuk-e ezeket adómentes értékesítésként? Ezek a tételek nem önálló célként jelennek meg, hanem arra szolgálnak, hogy a fő szolgáltatásunkat a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni. Különálló módon nem léteznek, így pl. nem vásárolnánk tévét, ha erre a beköltöző lakó nem tartana igényt, illetve mozgásában akadályozott, és nem tud kifáradni a közös helyiségbe [hivatkozás: Héa-irányelv 78. cikk b) pont].
Részlet a válaszból: […]értelmezésénél a felek szerződéses akaratát is figyelembe kell venni, pl. ha egyetlen osztatlan ellenértéket határoznak meg. Abban az esetben, ha a szolgáltatások elkülöníthetők, külön árat szednek érte, akkor önálló ügyletnek kell tekinteni.A kérdésben is azt írják, hogy az intézményi térítési díjon felül és külön díjazásért nyújtanak bizonyos szolgáltatásokat. A jogszabályi előírásokon alapuló és a térítési díjban benne foglalt szolgáltatások áfamentesek, a szociális gondozás, ellátás részei.Azok a szolgáltatások, amelyeknek a nyújtására sem jogszabály nem kötelezi az intézményt, sem az ellátottakkal kötött szerződés, és külön díjazásért nyújtják, pl. az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek, amelyeket a gondozott részére vásárolnak, azt véleményünk szerint ki kell számlázni az ellátottnak áfásan, azzal az adómértékkel, ahogy a gyógyszertárból megvásárolják. Az orvosi ellátás a gondozás része, azt jogszabály alapján biztosítani kell, a gyógyszer felírása, injekcióbeadás, a beteg megvizsgálása beletartozik az alapellátásba, akkor is, ha nem alaplistás gyógyszert ír fel az orvos, ennek nincs külön szolgáltatási díja, és többletkiadást sem jelent az intézményüknek, ezt nem is fizettetik meg külön a gondozottakkal. A továbbszámlázott gyógyszer előzetes áfája levonásba helyezhető.A szociális helyzetre tekintettel ingyen adott gyógyszer beszerzési áfáját ne vonják le, mivel az ellátott nem kapcsolt fél. Ha áfalevonást nem alkalmaznak, ez után áfafizetés nem merül fel.Véleményünk szerint nem lehet a szociális gondozás alapügylet járulékának tekinteni a tévé-, hűtőszekrénybérlést sem, ezeket áfásan kell számlázni a lakóknak. Az erre a célra vásárolt eszközök áfáját levonásba helyezhetik.Az alapellátásba tartozó fodrászatért nem szednek külön díjat, ezért az az adómentes gondozási díjba beletartozik. Az ezenfelül, igény alapján nyújtott fodrász-szolgáltatást számlázni kell. Ha a szolgáltatást vállalkozó nyújtja és számlázza az intézménynek, akkor az intézmény a lakók felé továbbszámlázza áfásan, és levonja a kapott számla áfatartalmát. Hasonlóan kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5357
2. találat: Bentlakásos intézmény működése - konyhaüzemeltetés áfa-visszaigénylése
Kérdés: Bentlakásos intézmény - költségvetési szerv, idősotthon - vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Konyhánk egy épületben található az ellátottak életterével. Nem rendelkezik elkülönített mérőórákkal a közüzemek tekintetében. Amennyiben műszaki adatokkal, számításokkal alátámasztva meghatározzuk közüzemenként a fogyasztást, ebben az esetben a konyhára jutó költségek általános forgalmi adója visszaigényelhető-e arányosítással? Pl. a bejövő víz-csatorna számlákból, ha kiszámítjuk, hogy ennek 50%-a a konyhához köthető, akkor a számla áfájának 50%-a kerülhetne arányosításba. Ugyanez a kérdés a dologi kiadásokra vonatkozóan, mint pl. munkaruha, védőeszközök, takarítóeszközök stb.
Részlet a válaszból: […]vonatkozó 123. §-ában meghatározott követelményeknek. Amennyiben a munkaruha, védőeszköz, takarítóeszközök, takarítószerek beszerzését közvetlenül a főzőkonyhának vásárolják, akkor ezeknek a beszerzéseknek az előzetes áfája arányosítható; ha raktárra kerülnek beszerzésre,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5356
3. találat: Bentlakásos intézmény működése - munkahelyi étkezésből származó jövedelem áfája
Kérdés: Bentlakásos intézmény - költségvetési szerv, idősotthon - vagyunk, közel 500 fő gondozottal és 250 fő munkavállalóval. Rendelkezünk saját konyhával. A lakóinknak napi ötszöri étkezést, munkavállalóinknak munkahelyi étkezést biztosítunk. A bejövő nyers- és alapanyagszámlák áfatartalmát az áfatörvény szerinti arányosítási módszerrel igényeljük vissza, tekintettel a munkahelyi étkeztetésre, amelyet 27% áfával számlázunk. Dolgozóink önköltség alatti áron vehetik meg az ebédet, ez számlázásra kerül, és az ellenértéket levonjuk a munkabérből. Az önköltségi bruttó ár és a dolgozói bruttó ár különbözetét jövedelemként számfejtjük, figyelembe véve az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése w) pontjának előírásait. A szokásos piaci ár alatt adjuk az étkezést, az ebéd előállítási (önköltségi) árát csak részben téríti meg a dolgozó, így jövedelemként az önköltségből meg nem térített részt számoljuk el. Szükséges a jövedelemként elszámolt összeg áfatartalmának bevallása és megfizetése? Jelen esetben kell-e, és ha igen, akkor hogyan kell alkalmazni az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szokásos piaci árra vonatkozó részt?
Részlet a válaszból: […]munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.A hivatkozott jogszabályi előírások együttes értelmezése alapján a munkavállaló a munkáltatóval kapcsolt fél, az aránytalanul alacsony áron adott ételre vonatkozik az a törvényi előírás, hogy szokásos piaci áron kell az adóalapot meghatározni. Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Az Áfa-tv. 255. §-ának (2) bekezdése szerint összehasonlítható körülmények hiányában - az (1) bekezdéstől eltérően - a szokásos piaci ár:a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5355
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
4. találat: Vevői készletre vonatkozó szabályok, állandó telephely keletkezése
Kérdés: Az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos szabályainak értelmezése kapcsán szeretnék segítséget kérni. Az általános forgalmi adó szempontjából állandó telephelyet keletkeztet-e az Európai Unió más tagállamában letelepedett ("külföldi") eladó számára az általa Magyarország területén bérelt vagy tulajdonában álló raktár, és ekként kizárja-e a vevőikészlet-egyszerűsítés alkalmazhatóságát az alábbi esetekben?
1. Az eladó kizárólag logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyarországon.
2. Az áruk az eladó tulajdonában álló (vagy az általa bérelt) belföldi raktárba kerülnek betárolásra, logisztikai szolgáltató igénybevétele mellett.
3. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával üzemeltet.
4. Az eladó a tulajdonában lévő árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet bérelt eszközökkel üzemeltet.
5. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával, a raktár helyének tagállamától eltérő tagállamból üzemeltet.
Részlet a válaszból: […]ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik.Az állandó telephely fogalmának értelmezésekor figyelemmel kell lenni a Közösség tagállamaiban közvetlenül hatályos és alkalmazandó, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) vonatkozó szabályaira is (11. cikk).Az Áfa-tv. és a Vhr. említett szabályai értelmében az állandó telephely keletkezésének feltétele a- gazdasági tevékenység folytatására szolgáló, földrajzilag körülhatárolt hely;- a gazdasági tevékenység tartós folytatása (6 hónapnál rövidebb időtartam esetén a gazdasági tevékenység nem keletkeztet állandó telephelyet, 12 hónapot meghaladó időtartam esetén a tartósság fennáll, 6-12 hónap közötti időtartam esetén az eset összes körülményére tekintettel állapítható meg a tartósságra vonatkozó feltétel teljesülése), továbbá az, hogy- a gazdasági tevékenység önálló folytatásához az adóalany (a kérdés szerinti esetben az eladó) a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezzen.A tárgyi feltételre vonatkozó előírás teljesüléséhez szükséges, hogy a gazdasági tevékenység önálló folytatásához (szolgáltatás igénybevételéhez) megfelelő eszköz az adóalany rendelkezésére álljon. Nem kell azonban, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges eszköz az adott vállalkozás tulajdonában legyen, elég, ha azokkal a saját erőforrásokhoz hasonló módon rendelkezhet (például ilyen eset lehet az, amikor az adóalany csak bérli a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, ingatlant), ha azokkal a saját erőforrásokhoz hasonló módon rendelkezhet.Az állandó telephelyként történő minősítéshez szükséges személyi feltétel abban az esetben teljesül, ha az adott vállalkozás rendelkezik a gazdasági tevékenység önálló folytatásához (szolgáltatás igénybevételéhez) szükséges munkaerővel. Megállapítható az állandó telephely keletkezése abban az esetben is, ha a tevékenység végzéséhez szükséges munkaerőt nem az adóalany saját munkavállalói adják, hanem alvállalkozóval, megbízott személlyel vagy kölcsönzött munkaerő igénybevételével végez gazdasági tevékenységet az adóalany, feltéve, hogy felettük megfelelő utasítási joggal rendelkezik.Az első pontban vázolt eset szerint az eladónak nincs saját eszköze, személyzete, illetve raktára belföldön, nem rendelkezik saját ingatlannal, kizárólag egy logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyar-országon. Ebből következően - meglátásunk szerint - nem teljesül az állandó telephelyre vonatkozó azon feltétel, mely szerint az adóalanynak a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel kell rendelkeznie a gazdasági tevékenység önálló folytatásához, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez. Mindezek alapján álláspontunk szerint az eladónak nem keletkezik állandó telephelye Magyarországon, s így a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazható.A második pont szerinti esetben az eladó - akár huzamosabb ideig is - rendelkezne egy földrajzilag körülhatárolható, a gazdasági tevékenysége céljából fenntartott raktárhelyiséggel, az egyéb személyi és tárgyi feltételek hiányában azonban a logisztikai szolgáltató tevékenysége - aki saját vagy általa bérelt eszközökkel, munkavállalókkal teljesítené a szerződéses kötelezettségét - nem lenne betudható az eladónak. Erre tekintettel - álláspontunk szerint - a második pontban vázolt eset nem keletkeztet állandó telephelyet az eladó részére, s ebből következően a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazható.Tekintettel arra, hogy az eladó a 3. pontban vázolt eset szerint saját vagy bérelt raktárépülettel rendelkezik Magyarország területén, amelyet a rendelkezésére álló erőforrásokkal (saját eszközök pl.: számítógép, irodaszerek, rakodógépek és munkavállalók) maga üzemeltet, az állandó telephelyre vonatkozó kritériumok közül - álláspontunk szerint - teljesülnek (i) a földrajzilag körülhatárolt helyen történő gazdasági tevékenység folytatására, valamint (ii) a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állására vonatkozó feltételek.Figyelemmel arra az információra, mely szerint az eladó "vélhetően huzamos ideig végezne gazdasági tevékenységet" Magyarországon, az állandó telephely keletkezése nem állapítható meg kétséget kizáróan, mivel a "vélhetően huzamos idő" mint időtartam-megjelölés alapján a pontos időtartam nem határozható meg. Amennyiben a "vélhetően huzamos idő"[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5351
5. találat: Szociális és közétkeztetés áfája
Kérdés: Társulás önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk, főzőkonyhával rendelkezünk. Ellátjuk az óvodás-iskolás gyermekeket, a munkahelyi étkezést, és mivel társulási formában működünk, a társulás által fenntartott szociális intézménynek is biztosítunk szociális étkeztetést. A szociális étkeztetést adagszám alapján kiszámlázzuk a szociális intézménynek, a teljesítés után fizetendő áfát befizetjük. Az élelmiszernyersanyag-beszerzést külön adagszám arányában könyveljük a gyermekétkeztetés COFOG-ra, a szociális adagszámra eső nyersanyagbeszerzést pedig 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások COFOG-on számoljuk el. Így a normatívaelszámolás szempontjából a szociális étkeztetés elszámolása nem duplázódik. A gyermekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre vonatkozó áfát a levonási szabályok szerint levonásba helyezzük. Szabályos-e, ha az értékesített - szolgáltatási számlában kiszámlázott - nyersanyagbeszerzés áfáját levonjuk, illetve helyes-e az eljárási rendünk?
Részlet a válaszból: […]adott étel beszerzési, előállítási áfája nem helyezhető levonásba akkor sem, ha a törvényi előírás, pl. az 1997. évi XXXI. törvény alapján adják ingyen az ételt. Ha az óvodának, iskolának kiszámlázzák a főzött adag ételeket, és az óvoda számláz a gyermekeknek, ők kezelik a kedvezményeket, akkor az Önök intézménye minden étel-előállítással kapcsolatos áfát levonhat. Amennyiben az ellátottak között vannak ingyenesen étkezők, akik után nem kapnak bevételt, akkor az ingyen adott adagszámra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5349
6. találat: Önkormányzati főzőkonyha
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?
Részlet a válaszból: […]díjat fizetnek a szülők az étkeztetésért. Azonban a teljesen ingyenesen étkezőkre jutó költség áfatartalma nem vonható le. Ez a szabály azokra az esetekre is vonatkozik, amikor jogszabály (Gvt.) alapján adják ingyen az ételt, és arra az esetre is, ha egyedi önkormányzati rendelet vagy határozat alapján.Aránytalanul alacsony árakra vonatkozóan csak kapcsolt felek közötti ügyletekben határoz meg szank-ciót az Áfa-tv.Az Áfa-tv. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogya) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészében illeti meg;b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészében illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.Az ellátottak nem kapcsolt felek az intézménnyel, illetve az önkormányzattal, ezért az aránytalanul[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5348
7. találat: Tűzifa adományozása
Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?
Részlet a válaszból: […]értékét megállapítani (közvetlen és közvetett önköltség), de az önkormányzatnál a bekerülési érték nem ez lesz, hanem a számlázott ár.Ha a tűzifát az önkormányzat a szociális intézmény részére átadja, annak elszámolása a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben történik. A szociális intézmény a tűzifát készletre veszi a 412. Nemzeti vagyon változásai számlával szemben az önkormányzatnál kimutatott könyv szerinti értéken, a lakosságnak történő kiosztáskor pedig a térítés nélküli átadás szabályai szerint számolja el a pénzügyi számvitelben a 8434. Térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke számlával szemben.Amennyiben az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja át a tűzifát, abban az esetben az átadást a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni.A kft.-nek, ha áfaadóalany, a szolgáltatását áfásan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5346
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
8. találat: Fordított áfás beruházás
Kérdés: Az önkormányzat és intézményei csak abban az esetben vannak (egyenes) áfa-visszaigénylő pozícióban, ha az adott konkrét tevékenységhez (pl. rendezvényszervezés, gyermek- és szociális étkeztetés, víziközmű-bérleti díj) bevétel is társul. Ez az általános szabály hogyan érvényesül a fordított áfa esetében? (A bevétel és a kiadás egyenlegének vizsgálata szükséges-e adott bevallási időszakon belül?) Az önkormányzat pályázott egy munkásszállás-építési pályázatban. A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás. Az építtetést az önkormányzat végzi. A fordítottáfa-fizetési kötelezettség alapesetben az önkormányzatot terheli. Az áfát vissza tudja-e igényelni, ugyanabban - az építés ütemterve szerint számlázott - bevallási időszakban, ha az elkészült intézmény üzemeltetését, a bérleti díjak beszedését az átadást követően
a) az önkormányzat végzi;
b) valamilyen szerződés alapján a 100% önkormányzati tulajdonban levő kft.-vel szeretnénk végeztetni?
Részlet a válaszból: […]bevételszerző tevékenység érdekében merült fel.Az áfalevonási jog az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése szerint akkor keletkezik, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani.Áfa-tv. 119. § (1) bekezdés: "Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történik."Mindez azt jelenti, hogy nem kell megvárni az adóköteles bevétel kiszámlázását. A jövőbeni bevétel valószínűsítése, illetve az a tény, hogy a beruházást jövőbeni bevételszerzés érdekében végzik, megalapozza az áfalevonási jogot.Fordított adózás esetén kötelező abban az áfabevallási időszakban levonásba helyezni a fordított áfát, amikor a befizetési kötelezettség van. Tehát a fizetendő adót és a levonható áfát plusz-mínusz összeggel kell bevallani. Ha a fordított adózással megfizetett áfát később akarják érvényesíteni bármilyen oknál fogva, akkor azt önellenőrzéssel kell megtenni.Amennyiben a munkásszállást áfaköteles bérbeadás útján hasznosítják, akkor az áfa levonható, a fordított áfa is. Ha a beruházás megkezdésekor tudják, hogy az a cél, hogy ha felépül a létesítmény, akkor áfás bevételt fognak belőle szerezni, akkor már a beruházás folyamatában visszaigényelhető, illetve levonásba helyezhető az áfa, nem kell arányosítani és nem kell a bevételt megvárni, ahogy a számlákat kapják, levonásba helyezhető a fizetendő áfával egyidejűleg.Fontos azonban tudni, hogy a pályázat során hogyan nyilatkoztak az áfalevonás szempontjából. A kérdés szerint: "A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás."A pályázatban nyilatkozni kellett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5338
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Alanyi adómentes adóalany által magánszemélyek részére, harmadik országba teljesített termékértékesítés
Kérdés: Egy tavaly indult magyar kisvállalkozás forgalma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. A megnövekedett érdeklődés miatt a társaság idén átlépi a 12 milliós alanyi áfahatárt. Tevékenységként pár ezer forintos termékeket értékesít alanyi áfamentesként. Előreláthatólag 3000 értékesítésre/számlára számíthat a társaság idén, aminek 80%-a harmadik országba irányul. Az alanyi adómentesség értékhatárába beleszámít a harmadik országba történő értékesítés ellenértéke?
Részlet a válaszból: […]megkezdésekor van, a társaság által Magyarországon harmadik államba küldeményként feladott termék értékesítése Magyarországon teljesül, így ezen értékesítések az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak.}Az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy melyek azok az ügyletek, amelyek az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak ugyan, de nem tartoznak bele az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos felső értékhatárba. Figyelemmel arra, hogy a 188. § (3) bekezdése az Áfa-tv. 98. §-a szerinti, Közösség területén kívülre történő termékértékesítést nem tartalmazza, a Közösség területén kívülre történő termékértékesítés ellenértéke beleszámít az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 12 millió forintos felső értékhatárba. Ebből következően abban az esetben, ha a társaság átlépi az említett értékhatárt, az Áfa-tv. 192. §-a alapján az állami adóhatóságnak be kell jelentenie az alanyi adómentesség megszűnését.A Közösség területén kívülre történő termékértékesítésre vonatkozó legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 98. §-a határozza meg. Ezen paragrafus (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga vagy - javára - más végzi. Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adómentes értékesítés feltétele többek között, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5333
10. találat: Közösségen belüli termékbeszerzés
Kérdés: Önkormányzatunk online, londoni kiadótól, adóalanytól (van magyarországi központi irodája) könyvet szeretne vásárolni. Áfa tekintetében adóalanyok vagyunk, de nincs közösségi adószámunk. A könyvről az eladó áfa felszámítása nélkül állítja majd ki a számláját, feltüntetve rajta, hogy közösségen belüli szállítás. A könyv beszerzése közösségen belüli beszerzésnek minősül, közösségi adószámot kell igényelnünk hozzá és Magyarországon kell az adót megfizetni?
Részlet a válaszból: […]közösségi adószám, amely HU és az adószámuk első 8 számjegye. A közösségi adószámot meg kell adni az eladónak. Abban az esetben jogosult áfa nélkül számlázni a közösségi eladó, ha a számlán szerepelteti a magyar vevő közösségi adószámát. A vevőnek a magyar adóhatóság felé kell közösségi termékbeszerzés címén bevallani és megfizetni az áfát a magyar adómértékek szerint. Ha online letölthető elektronikus formában vásárolják a könyvet, amelynek nincs papíralapú megjelenése, akkor az adómérték 27%; ha nyomtatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5325
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést