Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

383 találat a megadott áfa tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közterület-használat áfakötelezettsége

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás számlázásával kapcsolatos, a Költségvetési Levelek 303. számában a 5379. kérdésre adott válaszból kiindulva szeretnénk kérdezni, hogyan alakul a közterület--használat áfakötelezettsége a 2020/12. Adózási kérdésre (A közterület-használati díj áfabeli megítélése) adott válasz alapján, ha az önkormányzat áfakötelezettséget választott az egyéb ingatlanok bérbeadására?
Részlet a válaszból: […]kezelték, azokra nézve sincs szankció, akik pedig áfamentesen számláztak, vagy áfásan számlázták ingatlan-bérbeadásként, azoknak sem kell a 2020. december 31-ig kiállított számlákat módosítani, és önellenőrzéssel helyesbíteni a bevallást. A közterület-foglalási díj után kell-e áfát felszámítani? Fontos kérdésben döntött az adóhatóság 2020 utolsó napjaiban. Közút, közterület csak állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában állhat. A közterület-foglalási díjról az önkormányzat határozatot hoz, és helyi rendeletben szabályozza a közterület-használati díjat. A korábbi években az adóhatóság azt az álláspontot képviselte, hogy a közterület-használati díj beszedése során az önkormányzat tulajdonosi minőségében jár el, és a közterület-foglalás az áfában bérleti díjként viselkedik, ezért főszabály szerint adómentes; de ha az önkormányzat választott adókötelezettséget a lakó-ingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadásra, akkor áfaköteles. Lapunk hasábjain is ez az értelmezés jelent meg a korábbi cikkekben.Egy kúriai döntés alapján az adóhatóság közleményt tett közzé, amely szerint a közterület-foglalás az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot.Tekintettel arra, hogy a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetést sok önkormányzat bérleti díjként kezelte, a jogbiztonság elvének érvényesülése és az értelmezésváltozásból fakadó aránytalan terhek elkerülése érdekében a fentiek szerinti értelmezést az adóhatóság 2021. január 1-jétől tekinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5467
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Termékimportot is magában foglaló láncértékesítés teljesítési helye a Brexitet követően

Kérdés: Egy kerti munkagépek értékesítésével foglalkozó vállalatcsoport belföldön nyilvántartásba vett adóalany tagja (a továbbiakban: magyar társaság) egy háromszereplős értékesítési lánc végső vevőjeként a cégcsoport francia székhelyű vállalkozásától (a továbbiakban: importőr) termékeket szerez be oly módon, hogy az importőr az Egyesült Királyságban letelepedett szállítójától beszerzett termékeket értékesíti tovább. A fuvarozás az egyesült királyságbeli eladótól közvetlenül a magyar társaság nevére szóló rendeltetéssel történik. A fuvarozást az importőr szervezi. A tervek szerint a Brexitet követő átmeneti időszak elteltével az Egyesült Királyságból fuvarozott termékeket Francia-országban bocsátja az importőr szabad forgalomba, a termékeket ezt követően szállítják le a magyar társaság részére. Jól gondolom, hogy 2021. január 1-jétől, azaz a Brexitre irányadó átmeneti szabályok lejártától kezdődően, amennyiben az áru a fuvarozás megkezdésekor az Egyesült Királyságban, azaz a Közösség területén kívül van, akkor a láncügylet egyes értékesítési tranzakciói-nak teljesítési helyét nem csupán a láncügyletekre vonatkozó általános szabályok, vagyis az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell megállapítani, hanem figyelemmel kell lenni az Áfa-tv. 28. §-ára is? Ennek megfelelően jól gondolom, hogy amennyiben a termékek szabad forgalomba bocsátására Franciaországban kerül sor, az Áfa-tv. 28. §-a értelmében az importőr értékesítésének teljesítési helye nem Magyarország, hanem Franciaország lesz?
Részlet a válaszból: […]mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre vonatkozik a 26. §.Az Áfa-tv. 27. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.Figyelemmel a kérdésben vázolt tényállásra, mely szerint az áruk feladási helye harmadik ország (2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a hozzáadottértékadó-szabályok alkalmazásában, azzal a kitétellel, hogy az Észak-Írország viszonylatában létrejött termékértékesítések és termékbeszerzések továbbra is közösségi ügyletnek tekintendők, Észak-Írország pedig a termékértékesítések szempontjából EU-tagállamként kezelendő), valamint arra, hogy az import megszakítja a láncolatot, az egyes értékesítések teljesítési helyét nem az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni, hanem az Áfa-tv. 28. §-át kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 28. §-a kimondja, hogy a 26. §-tól eltérően, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. E rendelkezés alapját Héa-irányelv 32. cikkének második fordulata képezi, amely rögzíti, hogy amennyiben a termék feladásának vagy fuvarozásának megkezdése szerinti hely harmadik területen vagy harmadik országban található, akkor a 201. cikk értelmében adófizetésre kötelezettként kijelölt vagy elismert importőr általi termékértékesítés teljesítési helyének, valamint a további termékértékesítés teljesítési helyének azt a tagállamot kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5465
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Ingatlanfelújításhoz kapcsolódó áfa levonhatósága

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság - amely csak adóköteles gazdasági tevékenységet folytat - a tulajdonában lévő, ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott két lakóingatlant 2020-ban átalakította, felújította, a két lakóingatlanból egy ingatlant hozott létre, azokban irodákat alakított ki, és az ingatlant az átalakítást követően irodaházként adóköteles gazdasági tevékenységének céljára használja. A felújítást, átalakítást követően az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlanok irodává történő átminősítése megtörtént. Az ingatlanok felújításához, átalakításához kapcsolódóan a társaság szeretne adólevonási jogot érvényesíteni, azonban az Áfa-tv. a levonási tilalmak körében kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított áfa, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa sem. Kétségtelen, hogy amikor a termékbeszerzésekre és a felújításhoz szükséges szolgáltatások igénybevételére sor került, akkor még lakóingatlanként voltak nyilvántartva az ingatlanok, azonban az átalakításokat követően az ingatlan(ok) rendeltetése ténylegesen megváltozott, már nem minősül lakóingatlannak, és ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti. Jogosult a társaság a fent említett lakóingatlanok átalakításához eszközölt beszerzésekben rá áthárított áfát levonásba helyezni?
Részlet a válaszból: […]előzetesen felszámított adó sem.A lakóingatlan fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja határozza meg. E szerint lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az adólevonási jog keletkezésével kapcsolatban az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adólevonási jog akkor keletkezik - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történik. A törvény tehát az adólevonási jog keletkezését főszabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez köti.Az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakóingatlannal kapcsolatos, a 124. §-ban rögzített levonási tilalmak fennállását az adott beszerzésre vonatkozó áfakötelezettség keletkezésének napján kell vizsgálni, s ebből következően elmondható, hogy amennyiben a beszerzésre vonatkozó adólevonási jog keletkezésekor azok az ingatlanok, amelyeknek az átalakításához, felújításához szükséges terméket beszerezték, szolgáltatást igénybe vették, lakóingatlannak minősültek, úgy adólevonási jog az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint a 124. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében nem gyakorolható.Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor egy adóalany adóköteles gazdasági tevékenység megkezdése, folytatása érdekében egy lakóingatlan átalakításához, átépítéséhez, felújításához szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást úgy, hogy a lakóingatlan vagy annak egy része az átalakítása, átépítése, felújítása következtében megszűnik lakóingatlanként funkcionálni, azaz a rendeltetése megváltozik, és az ingatlan--nyilvántartásban sem lakóingatlanként kerül feltüntetésre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5464
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Nyilvános könyvtári ellátás biztosítása

Kérdés: Intézményünk a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. EMMI rendelet alapján mint megyei hatókörű városi könyvtár az illetékességi területén lévő, 5000 főnél kisebb lakosságszámú települések önkormányzata részére a nyilvános könyvtári ellátás biztosításához szolgáltatást nyújt. E biztosított szolgáltatásnyújtás keretében gyarapítja az érintett önkormányzatok könyvtári állományát, bevonja a megyei könyvtári rendezvényekbe, szakmai segítséget nyújt a központi költségvetés kistelepülési könyvtári támogatása terhére. Értelmezésünk szerint intézményünk az Áfa-tv. 11. §-a szerint térítésmentesen ad át terméket, valamint a 14. § szerint térítésmentesen nyújt szolgáltatást (vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg). A szolgáltatás biztosításához intézményünk részére a fenntartó önkormányzat a központi költségvetés kistelepülési könyvtári támogatás terhére biztosítja a fedezetet a felhasználás arányában. Havi áfabevallók vagyunk. Havonta a térítésmentesen átadott termék beszerzéséhez, nyújtott szolgáltatás alkotórészeinek megszerzéséhez kapcsolódóan felszámolt áfa összegét levonjuk. A fizetendő áfa meghatározására vonatkozó kétféle megoldási alternatíváról olvastunk.
1. alternatíva: az adó alapja a központi költségvetés kistelepülési könyvtári támogatás terhére biztosított fedezet 1/12 része, áfatartalma a számított 1/12 rész utáni 27%-os áfamértékkel számított érték. Ebben az esetben a fizetendő áfa alapja havonta nincs arányban a levonható áfaalappal, ez év végére kiegyenlítődik. Ugyanakkor a levonható áfa sok termék esetében 5% adómértékkel számított, míg a fizetendő áfa mértéke minden átadott termék, nyújtott szolgáltatás után 27%-os.
2. alternatíva: az Áfa-tv. 68. §-a szerint az adó alapja az adott hónapban átadott termék beszerzési értéke, áfatartalma a termék beszerzési ára után megfizetett áfának megfelelő összeg (a megfizetett áfakulccsal megegyező áfakulcs - 5%, 27%), valamint a 69. § szerint az adó alapja az adott hónapban nyújtott szolgáltatás után az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült, áfatartalma a nyújtott szolgáltatás áfatörvényben meghatározott áfamértékkel számított értéke.
Kérem állásfoglalásukat a fizetendő áfa összegének helyes meghatározására vonatkozóan!
Részlet a válaszból: […]szerinti bevételarányos képlet szerinti megosztást lehet alkalmazni pl. a rezsikiadásokra és általános kiadásokra.Amennyiben a beszerzéskor tudják, hogy a könyveket vagy azok egy részét ingyenesen fogják átadni, akkor már a beszerzéskor megállapítható, hogy nincs áfalevonási joguk az ingyenesen átadásra kerülő könyvek esetében. Abban az esetben, ha például beszereznek 100 db könyvet, amelyből átadnak 40 db-ot ingyenesen más önkormányzatok könyvtárainak, akkor a 40 db beszerzési árának áfáját ne vonják le. Ha nem vonják le az áfát, nem keletkezik fizetendő áfa. Az átadott mennyiségeket nyilván kell tartani, átadás--átvételi dokumentumokkal kell kísérni, amelyből a bekerülési érték is megállapítható, ebből következően nem lehet akadálya a mennyiségi megosztásnak.Az ingyenes termék, illetve szolgáltatás esetén a fizetendő áfa meghatározása eltérően alakul. Termék átadása esetén az Áfa-tv. 68. §-a szerint az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. Tehát ha az előzetes áfát levonták, akkor a beszerzési ár után kell az áfát megfizetni. A fizetendő áfa mértéke azonos a beszerzési áfával, tehát az 5%-os könyv után akkor is 5% áfát kell fizetni, ha az ingyenes átadás miatt merül fel a fizetendő áfa.Ingyenesen nyújtott szolgáltatás esetén a fizetendő áfát az Áfa-tv. 69. §-a alapján kell megállapítani. E szerint a 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerülő többletkiadások összege után kell megfizetni. A szolgáltatás érdekében felmerülő kiadásokat az üzemeltető tudja a működés körülményeinek ismeretében meghatározni. Az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek - mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség - nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál.A fizetendő adó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5460
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Sportcélú helyiséghasználat számlázása

Kérdés: Intézményünk bérleti díj tekintetében áfakötelezettséget választott. A veszélyhelyzetben hozott jogszabályok alapján - álláspontunk szerint - nem számlázhatjuk a sportcélra történő helyiséghasználatot. A versenysportolók azonban, edzés céljából igénybe veszik a helyiségeinket. Ebben a tekintetben mint igyenesen nyújtott szolgáltatás után terheli-e áfafizetési kötelezettség az intézményt?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos hangsúlyozni, hogy ingyenes szolgáltatás esetén nem az alapozza meg az adófizetési kötelezettséget, hogy az adóalany élt-e az áfalevonással, hanem az a körülmény, ha az Áfa-tv. szerint fennáll az adólevonási jog.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, illetve általa megfizetett (előzetesen felszámított áfa).Intézményük az ingatlan-bérbeadásra áfakötelezettséget választott, tehát a sportcélra használt helyiséggel kapcsolatban áfás bevételük származik, ebből következően adólevonási joguk is van, tehát keletkezik az ingyenes szolgáltatás után adófizetési kötelezettség.Ingyenes szolgáltatás adóalapja az Áfa-tv. 69. §-a szerint az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Azok a kiadások képezik az adó alapját, amelyek az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban többletkiadásként jelentkeznek. Az épület értékcsökkenési leírása nem képezi a fizetendő adó alapját, mivel az nem jelent kiadást. Az épületek működtetési költségei (fűtés, világítás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5457

6. találat: Gyermekétkeztetés áfája

Kérdés: A Költségvetési Levelek 287. számában az 5129. kérdés válaszában leírtak szerint jár el intézményünk is a gyermekétkeztetés tekintetében. Válaszuk vonatkozik-e egyházi fenntartású intézményként ránk is? Azaz levonásba helyezhetjük-e a szállító számlája alapján a teljes és 50%-os árat fizetők adagszámára jutó beszerzés teljes áfáját?
Részlet a válaszból: […]figyelmen kívül hagyni, amire az 5129-es válasz is utal, hogy a kedvezmény jogszabályon alapul-e. Amennyiben az egyházi fenntartású iskola a köznevelési törvény és a Gyvt. hatálya alá tartozik, és a kérdésben említett 50%-os kedvezmény jogszabályon alapul, akkor levonható az 50%-os étkezők beszerzéseire jutó áfa teljes összegben.Ha esetleg nem tartoznak a Gyvt. hatálya alá, és az étel árából adott 50% kedvezmény nem jogszabályon alapul, akkor sem sérül az áfalevonási joguk, tehát az étel beszerzése, előállítása utáni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5456
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Ingatlanértékesítés áfája

Kérdés: Az önkormányzatunk meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján "kivett telephely" megjelölésű ingatlant, melynek tulajdonosa egy gazdálkodó szervezet. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkező adóalany, de az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tétellel nem élt. Az érintett ingatlan külterületen fekszik, gazdasági ipar (GIP) besorolású, a beépíthetősége 40%-os. A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon, akkor ha az eladó élt, illetve nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével?
Részlet a válaszból: […]magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Az építési telek tehát áfaköteles. Az építési teleknek nem minősülő földterület főszabály szerint nem áfaköteles, de ha az eladó választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre, akkor áfás.Az építési teleknek minősítéshez a fenti fogalommeghatározás minden elemének teljesülni kell, így annak a feltételnek is, hogy a település beépítésre szánt részén kell elhelyezkednie az ingatlannak.Amennyiben az ingatlan beépített ingatlan, tehát azon épületek találhatók, akkor azt kell vizsgálni, hogy azok újnak minősülnek vagy réginek. Régi ingatlannak minősül az az ingatlan, amelynek a használatbavételi engedélyét vagy tudomásulvételi engedélyét 2 évnél régebben adta ki a hatóság.Ha a beépített ingatlan régi, akkor főszabály szerint mentes az adó alól, de ha az eladó választott adókötelezettséget, és a vevő is áfaalany, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha beépített ingatlant értékesítenek, akkor a hozzá tartozó földterület az építmény adójogi sorsát osztja, tehát ugyanazzal az áfamértékkel adózik.Az adókötelezettség megítélése szempontjából tehát nem a vevő Áfa-tv. 88. §-a szerinti választását kell vizsgálni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5453

8. találat: Importot is magában foglaló láncértékesítés

Kérdés: Egy magyar társaság acélipari termékeket vásárol egy német társaságtól, amely a termékeket egy kínai cégtől szerzi be Kínából. Felmerült, hogy a leszállított termékkészletet konszignációs készletként kezeljék a vevői felhasználásig. A német társaság közvetlenül Kínából szállítja a termékeket a magyar társaság raktárába. A számlázást a német partner olyan ütemben kívánja elvégezni, ahogyan a vevő kitárolja a terméket raktárából felhasználásra. A vám- és áfajogi szabad forgalomba hozatal Magyarországon történik megbízott vámügynökségen keresztül. Az importtal kapcsolatban két variáció lehetséges, ezekkel kapcsolatban kérem a segítségét.
1. Az első esetben felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a magyar társaság adja, ún. vámszámla alapján megtörténik a szabad forgalomba bocsátás, és vámhatározat alapján a magyar vevő megfizeti az áfát, melyet majd saját bevallásában levonásba helyezhet.
- Szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad, vagy azonnal el kell készítenie a végleges számlát?
- Megvalósulhat az az eset, hogy ezt a terméket konszignációs készletként kezelik a felek? Ebben az esetben a német társaság a raktárból történő kitárolások alkalmával milyen értékesítésről kell, hogy számlát adjon? Belföldi értékesítés, importértékesítés vagy Közösségen belüli értékesítés?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
2. Másik lehetőségként felmerült, hogy a vámkezelésre a megbízást a német társaság adja, végleges vámkezelés valósulhat meg közvetett vámjogi képviselet keretében. Megtörténik a vámkezelés, ezek után a terméket a vevő raktárába szállítják.
- A német társaság milyen számlát kell, hogy kiállítson: belföldi értékesítés, közösségi értékesítés vagy import?
- A német társaságnak ebben az esetben be kell jelentkezni adószámért a NAV-hoz?
- Ha az ügylet közösségi értékesítésnek minősül, akkor alkalmazhatóak lennének-e a vevői készletre vonatkozó előírások?
- Milyen dokumentációra van szükség az értékesítési számlán kívül az ügylet alátámasztására?
Részlet a válaszból: […]teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra a vélelemre, hogy a fuvarozást a német társaság végzi, a fuvarozás a kínai fél és a német társaság közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján - tekintve, hogy ezt az értékesítést nem előzi meg másik ügylet - a 26. § szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kína.Mindezekből az is következik, hogy a német társaság értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, azaz a német társaság egy belföldi teljesítési helyű értékesítést teljesít a magyar társaság felé, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon.Amennyiben a magyar társaság ad megbízást a vámkezelésre, akkor a magyar társaság minősül importőrnek, amelynek a kérdéses esetben import után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett a német társaság által a részére teljesített belföldi értékesítés kapcsán a német társaság által felszámított áfa megfizetésével kétszeres adóteher merülne fel.Nem kell azonban feltétlenül áfát felszámítania a német társaságnak a belföldi értékesítés miatt, amennyiben a beadványban szereplő esetben az Áfa-tv. 112. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható. Az Áfa-tv. 112. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól:a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső árutovábbítási eljárás, vagyb) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belső közösségi árutovábbítási eljáráshatálya alatti állására nincs befolyással.A termékimport alapesetét az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. Az Áfa-tv. 24. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság által teljesített import nem tartozhat a 24. § (2) bekezdése alá, így a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható a német társaság által teljesített termékértékesítésre, azonban, ha a terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor a 112. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség alkalmazható. Az, hogy a kérdéses esetben külső árutovábbítási eljárás hogyan alkalmazható - alkalmazható-e egyáltalán -, további vizsgálat tárgyát képezi.Annak megítélése, hogy szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad-e, a felek megállapodásának a függvénye, nem adójogi kérdés. (Egy termékimport teljesítése nem eredményezi automatikusan, hogy az importált termék az importáló tulajdonába is kerül.) A számla kibocsátásának határidejéről az Áfa-tv. 163. §-a rendelkezik. A német társaságnak a feleknek a teljesítés időpontjára vonatkozó megállapodására is figyelemmel a 163. §-ban meghatározottak szerint kell kibocsátania a számlát.A konszignációs raktárra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a következő mondható el. A konszignációs raktár Áfa-tv. által szabályozott formája a vevői készlet, amelyre vonatkozó szabályok csak közösségi viszonylatban, két tagállam közötti termékmozgatás esetén alkalmazhatóak. Ebből következően - tekintve, hogy a termék Kínából érkezik közvetlenül Magyarországra - az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.Az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen dokumentációra van szükség a számlán kívül az ügylet alátámasztására, nem egyértelmű. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a magyar társaság által teljesített termékimport "alátámasztásához" milyen dokumentum szükséges, akkor ez a dokumentum az importhatározat. [Amennyiben a kérdés az adólevonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumokra vonatkozik, akkor a magyar társaságnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5448
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Településrendezési terv

Kérdés: Az önkormányzatot megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településrendezési tervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerült költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfás számlát fog az önkormányzat részére kiállítani, pl. 100 000 forint + 27 000 forint áfa összegben. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat. Az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik - általános szabályok szerint adózó adóalany -, mert a víziközművagyon bérbeadása tekintetében ezt választotta, más jellegű számlázott bevétele nincs.
1. Az önkormányzat jogosult-e a tervezési feladatok számlájában feltüntetett előzetesen felszámított áfa levonására a "továbbértékesítés" révén?
2. Az önkormányzatnak általános forgalmi adóval növelten kell továbbszámlázni a költségeket?
3. Amennyiben az önkormányzat nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, és áfanövelten kell továbbszámláznia, akkor 127 000 forint + áfa összegről kell kiállítani a számlát?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat ugyanolyan áfamértékkel, ahogy a tervezőirodától kapta a számlát, vagyis 100 000 Ft + 27% áfát számláz a fejlesztőcég felé. Az önkormányzat a tervezőirodától kapott számla áfatartalmát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5446

10. találat: Önkormányzati utánfutó értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk használt utánfutóját szeretné térítésmentesen egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft. tulajdonába adni. Ez a tevékenység termékértékesítésnek minősül-e, és áfaszempontból milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszból: […]alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos kiemelni, hogy nem ahhoz köti az Áfa-tv. az adófizetési kötelezettséget, ha az adóalany ténylegesen levonta az ingyenesen átadott termék beszerzési áfáját, hanem ha az Áfa-tv. szerint megillette az áfalevonási jog részben (arányosítással) vagy egészében.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5439
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést