Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]értelmezésénél a felek szerződéses akaratát is figyelembe kell venni, pl. ha egyetlen osztatlan ellenértéket határoznak meg. Abban az esetben, ha a szolgáltatások elkülöníthetők, külön árat szednek érte, akkor önálló ügyletnek kell tekinteni.A kérdésben is azt írják, hogy az intézményi térítési díjon felül és külön díjazásért nyújtanak bizonyos szolgáltatásokat. A jogszabályi előírásokon alapuló és a térítési díjban benne foglalt szolgáltatások áfamentesek, a szociális gondozás, ellátás részei.Azok a szolgáltatások, amelyeknek a nyújtására sem jogszabály nem kötelezi az intézményt, sem az ellátottakkal kötött szerződés, és külön díjazásért nyújtják, pl. az intézményi térítési díj által nem fedezett gyógyszerek, amelyeket a gondozott részére vásárolnak, azt véleményünk szerint ki kell számlázni az ellátottnak áfásan, azzal az adómértékkel, ahogy a gyógyszertárból megvásárolják. Az orvosi ellátás a gondozás része, azt jogszabály alapján biztosítani kell, a gyógyszer felírása, injekcióbeadás, a beteg megvizsgálása beletartozik az alapellátásba, akkor is, ha nem alaplistás gyógyszert ír fel az orvos, ennek nincs külön szolgáltatási díja, és többletkiadást sem jelent az intézményüknek, ezt nem is fizettetik meg külön a gondozottakkal. A továbbszámlázott gyógyszer előzetes áfája levonásba helyezhető.A szociális helyzetre tekintettel ingyen adott gyógyszer beszerzési áfáját ne vonják le, mivel az ellátott nem kapcsolt fél. Ha áfalevonást nem alkalmaznak, ez után áfafizetés nem merül fel.Véleményünk szerint nem lehet a szociális gondozás alapügylet járulékának tekinteni a tévé-, hűtőszekrénybérlést sem, ezeket áfásan kell számlázni a lakóknak. Az erre a célra vásárolt eszközök áfáját levonásba helyezhetik.Az alapellátásba tartozó fodrászatért nem szednek külön díjat, ezért az az adómentes gondozási díjba beletartozik. Az ezenfelül, igény alapján nyújtott fodrász-szolgáltatást számlázni kell. Ha a szolgáltatást vállalkozó nyújtja és számlázza az intézménynek, akkor az intézmény a lakók felé továbbszámlázza áfásan, és levonja a kapott számla áfatartalmát. Hasonlóan kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozó 123. §-ában meghatározott követelményeknek. Amennyiben a munkaruha, védőeszköz, takarítóeszközök, takarítószerek beszerzését közvetlenül a főzőkonyhának vásárolják, akkor ezeknek a beszerzéseknek az előzetes áfája arányosítható; ha raktárra kerülnek beszerzésre,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.A hivatkozott jogszabályi előírások együttes értelmezése alapján a munkavállaló a munkáltatóval kapcsolt fél, az aránytalanul alacsony áron adott ételre vonatkozik az a törvényi előírás, hogy szokásos piaci áron kell az adóalapot meghatározni. Az Áfa-tv. 255. §-ának (1) bekezdése szerint szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Az Áfa-tv. 255. §-ának (2) bekezdése szerint összehasonlítható körülmények hiányában - az (1) bekezdéstől eltérően - a szokásos piaci ár:a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél;b)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik.Az állandó telephely fogalmának értelmezésekor figyelemmel kell lenni a Közösség tagállamaiban közvetlenül hatályos és alkalmazandó, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) vonatkozó szabályaira is (11. cikk).Az Áfa-tv. és a Vhr. említett szabályai értelmében az állandó telephely keletkezésének feltétele a- gazdasági tevékenység folytatására szolgáló, földrajzilag körülhatárolt hely;- a gazdasági tevékenység tartós folytatása (6 hónapnál rövidebb időtartam esetén a gazdasági tevékenység nem keletkeztet állandó telephelyet, 12 hónapot meghaladó időtartam esetén a tartósság fennáll, 6-12 hónap közötti időtartam esetén az eset összes körülményére tekintettel állapítható meg a tartósságra vonatkozó feltétel teljesülése), továbbá az, hogy- a gazdasági tevékenység önálló folytatásához az adóalany (a kérdés szerinti esetben az eladó) a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezzen.A tárgyi feltételre vonatkozó előírás teljesüléséhez szükséges, hogy a gazdasági tevékenység önálló folytatásához (szolgáltatás igénybevételéhez) megfelelő eszköz az adóalany rendelkezésére álljon. Nem kell azonban, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges eszköz az adott vállalkozás tulajdonában legyen, elég, ha azokkal a saját erőforrásokhoz hasonló módon rendelkezhet (például ilyen eset lehet az, amikor az adóalany csak bérli a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket, ingatlant), ha azokkal a saját erőforrásokhoz hasonló módon rendelkezhet.Az állandó telephelyként történő minősítéshez szükséges személyi feltétel abban az esetben teljesül, ha az adott vállalkozás rendelkezik a gazdasági tevékenység önálló folytatásához (szolgáltatás igénybevételéhez) szükséges munkaerővel. Megállapítható az állandó telephely keletkezése abban az esetben is, ha a tevékenység végzéséhez szükséges munkaerőt nem az adóalany saját munkavállalói adják, hanem alvállalkozóval, megbízott személlyel vagy kölcsönzött munkaerő igénybevételével végez gazdasági tevékenységet az adóalany, feltéve, hogy felettük megfelelő utasítási joggal rendelkezik.Az első pontban vázolt eset szerint az eladónak nincs saját eszköze, személyzete, illetve raktára belföldön, nem rendelkezik saját ingatlannal, kizárólag egy logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyar-országon. Ebből következően - meglátásunk szerint - nem teljesül az állandó telephelyre vonatkozó azon feltétel, mely szerint az adóalanynak a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel kell rendelkeznie a gazdasági tevékenység önálló folytatásához, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez. Mindezek alapján álláspontunk szerint az eladónak nem keletkezik állandó telephelye Magyarországon, s így a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazható.A második pont szerinti esetben az eladó - akár huzamosabb ideig is - rendelkezne egy földrajzilag körülhatárolható, a gazdasági tevékenysége céljából fenntartott raktárhelyiséggel, az egyéb személyi és tárgyi feltételek hiányában azonban a logisztikai szolgáltató tevékenysége - aki saját vagy általa bérelt eszközökkel, munkavállalókkal teljesítené a szerződéses kötelezettségét - nem lenne betudható az eladónak. Erre tekintettel - álláspontunk szerint - a második pontban vázolt eset nem keletkeztet állandó telephelyet az eladó részére, s ebből következően a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés alkalmazható.Tekintettel arra, hogy az eladó a 3. pontban vázolt eset szerint saját vagy bérelt raktárépülettel rendelkezik Magyarország területén, amelyet a rendelkezésére álló erőforrásokkal (saját eszközök pl.: számítógép, irodaszerek, rakodógépek és munkavállalók) maga üzemeltet, az állandó telephelyre vonatkozó kritériumok közül - álláspontunk szerint - teljesülnek (i) a földrajzilag körülhatárolt helyen történő gazdasági tevékenység folytatására, valamint (ii) a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állására vonatkozó feltételek.Figyelemmel arra az információra, mely szerint az eladó "vélhetően huzamos ideig végezne gazdasági tevékenységet" Magyarországon, az állandó telephely keletkezése nem állapítható meg kétséget kizáróan, mivel a "vélhetően huzamos idő" mint időtartam-megjelölés alapján a pontos időtartam nem határozható meg. Amennyiben a "vélhetően huzamos idő"[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adott étel beszerzési, előállítási áfája nem helyezhető levonásba akkor sem, ha a törvényi előírás, pl. az 1997. évi XXXI. törvény alapján adják ingyen az ételt. Ha az óvodának, iskolának kiszámlázzák a főzött adag ételeket, és az óvoda számláz a gyermekeknek, ők kezelik a kedvezményeket, akkor az Önök intézménye minden étel-előállítással kapcsolatos áfát levonhat. Amennyiben az ellátottak között vannak ingyenesen étkezők, akik után nem kapnak bevételt, akkor az ingyen adott adagszámra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]díjat fizetnek a szülők az étkeztetésért. Azonban a teljesen ingyenesen étkezőkre jutó költség áfatartalma nem vonható le. Ez a szabály azokra az esetekre is vonatkozik, amikor jogszabály (Gvt.) alapján adják ingyen az ételt, és arra az esetre is, ha egyedi önkormányzati rendelet vagy határozat alapján.Aránytalanul alacsony árakra vonatkozóan csak kapcsolt felek közötti ügyletekben határoz meg szank-ciót az Áfa-tv.Az Áfa-tv. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogya) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészében illeti meg;b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészében illeti meg;c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészében illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az adó alól.Az ellátottak nem kapcsolt felek az intézménnyel, illetve az önkormányzattal, ezért az aránytalanul[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]értékét megállapítani (közvetlen és közvetett önköltség), de az önkormányzatnál a bekerülési érték nem ez lesz, hanem a számlázott ár.Ha a tűzifát az önkormányzat a szociális intézmény részére átadja, annak elszámolása a 412. Nemzeti vagyon változása számlával szemben történik. A szociális intézmény a tűzifát készletre veszi a 412. Nemzeti vagyon változásai számlával szemben az önkormányzatnál kimutatott könyv szerinti értéken, a lakosságnak történő kiosztáskor pedig a térítés nélküli átadás szabályai szerint számolja el a pénzügyi számvitelben a 8434. Térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értéke számlával szemben.Amennyiben az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja át a tűzifát, abban az esetben az átadást a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni.A kft.-nek, ha áfaadóalany, a szolgáltatását áfásan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bevételszerző tevékenység érdekében merült fel.Az áfalevonási jog az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése szerint akkor keletkezik, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani.Áfa-tv. 119. § (1) bekezdés: "Az adólevonási jog akkor keletkezik - ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történik."Mindez azt jelenti, hogy nem kell megvárni az adóköteles bevétel kiszámlázását. A jövőbeni bevétel valószínűsítése, illetve az a tény, hogy a beruházást jövőbeni bevételszerzés érdekében végzik, megalapozza az áfalevonási jogot.Fordított adózás esetén kötelező abban az áfabevallási időszakban levonásba helyezni a fordított áfát, amikor a befizetési kötelezettség van. Tehát a fizetendő adót és a levonható áfát plusz-mínusz összeggel kell bevallani. Ha a fordított adózással megfizetett áfát később akarják érvényesíteni bármilyen oknál fogva, akkor azt önellenőrzéssel kell megtenni.Amennyiben a munkásszállást áfaköteles bérbeadás útján hasznosítják, akkor az áfa levonható, a fordított áfa is. Ha a beruházás megkezdésekor tudják, hogy az a cél, hogy ha felépül a létesítmény, akkor áfás bevételt fognak belőle szerezni, akkor már a beruházás folyamatában visszaigényelhető, illetve levonásba helyezhető az áfa, nem kell arányosítani és nem kell a bevételt megvárni, ahogy a számlákat kapják, levonásba helyezhető a fizetendő áfával egyidejűleg.Fontos azonban tudni, hogy a pályázat során hogyan nyilatkoztak az áfalevonás szempontjából. A kérdés szerint: "A költségvetést a pályázatíró cég nettóban készítette el, mert az ügylet fordított áfás."A pályázatban nyilatkozni kellett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megkezdésekor van, a társaság által Magyarországon harmadik államba küldeményként feladott termék értékesítése Magyarországon teljesül, így ezen értékesítések az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak.}Az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése határozza meg, hogy melyek azok az ügyletek, amelyek az Áfa-tv. hatálya [2. § a) pont] alá tartoznak ugyan, de nem tartoznak bele az alanyi adómentesség választására jogosító 12 millió forintos felső értékhatárba. Figyelemmel arra, hogy a 188. § (3) bekezdése az Áfa-tv. 98. §-a szerinti, Közösség területén kívülre történő termékértékesítést nem tartalmazza, a Közösség területén kívülre történő termékértékesítés ellenértéke beleszámít az Áfa-tv. 188. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 12 millió forintos felső értékhatárba. Ebből következően abban az esetben, ha a társaság átlépi az említett értékhatárt, az Áfa-tv. 192. §-a alapján az állami adóhatóságnak be kell jelentenie az alanyi adómentesség megszűnését.A Közösség területén kívülre történő termékértékesítésre vonatkozó legfontosabb szabályt az Áfa-tv. 98. §-a határozza meg. Ezen paragrafus (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga vagy - javára - más végzi. Ugyanezen szakasz (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adómentes értékesítés feltétele többek között, hogy a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közösségi adószám, amely HU és az adószámuk első 8 számjegye. A közösségi adószámot meg kell adni az eladónak. Abban az esetben jogosult áfa nélkül számlázni a közösségi eladó, ha a számlán szerepelteti a magyar vevő közösségi adószámát. A vevőnek a magyar adóhatóság felé kell közösségi termékbeszerzés címén bevallani és megfizetni az áfát a magyar adómértékek szerint. Ha online letölthető elektronikus formában vásárolják a könyvet, amelynek nincs papíralapú megjelenése, akkor az adómérték 27%; ha nyomtatott[…] részlet vége a válaszból.