2139 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunkat – ami 2-es áfa körbe tartozik – megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településtervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztőcég vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerülő költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfamentes számlát állít ki az önkormányzat részére 150.000 Ft (AAM) összegben.
1. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat? Vagy az immateriális javak között veszi nyilvántartásba, mivel a településterv az önkormányzat tulajdona, és abban is marad, azt nem adjuk tovább.
2. Amennyiben az immateriális javak között kell nyilvántartásba venni, akkor a tervezőcég által kiállított alanyi adómentes számlát önkormányzatunk költségmegtérítésként tárgyiadó-mentesen kiszámlázhatja a 150.000 forintot a fejlesztőcégnek?

Kérdés: Egy önkormányzat (használatba adó) köznevelési közfeladat ellátása céljából tankerületünknek (használatba vevő) térítésmentesen használatba ad ingatlanrészeket (maradnak olyan helyiségek, amelyek az önkormányzat kizárólagos használatában maradnak). A használatba vevő használati díj fizetésére nem köteles, azonban az üzemeltetési költségeket meg kell, hogy fizesse a használatba adó felé. Ennek egy része költségátalány, másik része közüzemi számla alapján kerül meghatározott százalékban, területarányosan továbbterhelésre. Ezekről a költségekről a használatba adó számlát állít ki felénk, melyet tavaly áfásan, 2026-ban pedig áfamentesen állítottak ki (ráadásul az áfával megnövelt összeget számlázták ki adómentes kulccsal). Arra hivatkoznak, hogy az ingatlan nem minősül bérbeadásnak, mert a használat ellenérték nélkül történik, és a felek között nem áll fenn piaci jellegű, mellérendelt gazdasági jogviszony. Az önkormányzat jelen jogviszony keretében közfel-adat-ellátási minőségében jár el, és a tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek. Így a továbbhárított összeg az Áfa-tv. hatályán kívüli költségtérítésnek minősül. Ez valóban nem minősül bérbeadásnak? Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Itt viszont azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében választott-e adókötelezettséget. A fentiek tekintetében kérem állásfoglalásukat arról, hogyan számláz helyesen üzemeltetési díjat az önkormányzat, milyen számlát fogadhat be tankerületünk?

Kérdés: Önkormányzatunk szaniter konténereket tervez beszerezni, melyeket a saját szabadtéri rendezvényein használ majd (pl. városi napok), de igény esetén bérbe adja a környező településeknek is. A saját szabadtéri rendezvények (koncert, utcabál stb.) ingyenesek, a konténerek bérbeadásából áfás bevétel várható. A saját, illetve a bérbeadás formájában való használat időtartama előre nem számszerűsíthető. Levonásba helyezhető-e a beszerzéskor a szaniter konténerek áfája az azokat beszerző önkormányzatnál?

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?

Kérdés: Milyen jogszabályi feltételei vannak egy önkormányzat által létrehozott költségvetési szerv esetében saját tulajdonú gépjármű bérbeadásának? A bérbevevő egy másik államháztartáson belüli szervezet lenne.

Kérdés: Alapítványunk tárgyi eszközöket szeretne egy óvoda részére átadni. Két opcióval kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. Térítésmentes átadás esetén az alapítványnak kell-e számlát kiállítani, vagy elegendő egy átadás-átvételi nyilatkozat? Ha igen, a számlán milyen összeget (alap, áfa) kell feltüntetni? Ebben az esetben jól gondoljuk, hogy keletkezik áfafizetési kötelezettség, amit döntés alapján vagy az alapítvány fizeti meg, vagy áthárítja az óvoda részére?
2. Használatba adás esetén az eszközök maradnak az alapítvány tulajdonában, csak ingyenes használatra adja az óvoda részére? Itt kell-e bármilyen számviteli bizonylatot kiállítani, vagy elegendő egy megállapodás? Ebben az esetben van bármilyen adózási kötelezettsége bármelyik félnek?

Kérdés: Az óvoda épületében működik, de önálló költségvetési szerv a konyha. Az óvoda bizonyos költségek (víz, gáz, internet, telefon stb.) meghatározott százalékát továbbszámlázza a konyhának megállapodás értelmében. Az óvoda alanyi adómentes áfa szempontjából, tehát az általa kiállított számlának nincs áfatartalma. A szolgáltatók által kibocsátott számlákat hogyan kell szabályosan érkeztetni? Pl. a gázszámlának a továbbszámlázásra kerülő bruttó összege a K335-ös rovatra kerül, vagy csak a nettó a K335-re, az áfa pedig a K351-re? Nyilván a bruttó összeget számlázzuk tovább adómentesen, tehát a B403-as rovatra a teljes összeg kerül. Információink szerint a Kincstár ellenőrzi a K335 rovaton és a B403 rovaton szereplő összegek egyezőségét, ami csak az első esetben áll fenn, úgy viszont a bejövő számla alap+áfa adatai nem egyeznek a tényleges adatokkal.

Kérdés: Az önkormányzat és egy ingatlanfejlesztő cég csereügyletet kíván végrehajtani. Az önkormányzat által átadásra kerülő ingatlan egy építési telek, amit 27%-os áfával kellene számlázni, az ingatlanfejlesztő által felkínált ingatlan egy új építésű sorház egyik lakása, ami 5%-os áfával számlázandó. Helyes lenne az a gyakorlat, hogy a csereügylet során az ingatlanok nettó értéke azonos összegű lenne, 50.000.000 forint, és a két számla közötti áfakülönbözetet az ingatlanfejlesztő átutalja az önkormányzatnak?

Kérdés: Önkormányzatunk az általa folytatott ingatlan-bérbeadás tekintetében a bérletidíj-tevékenységet – választása alapján – adókötelessé tette. A számlázás menete a következő:
1. A bérleti szerződésekben a megállapított bérleti díjjal (főszolgáltatás) együtt a közüzemi költségek (járulékosan kapcsolódó költségek) is továbbszámlázásra kerülnek a bérlő felé.
2. Egyes ingatlanokat haszonkölcsön-szerződéssel adunk bérbe, általában olyan bérlőnek, aki állami feladatot lát el. A haszonkölcsön-szerződés célja az, hogy a használat „ingyenes” legyen a bérbevevő részére. A haszonkölcsön-szerződésben rögzítve van a megállapított használati díj, valamint az is, hogy az általános forgalmi adó megfizetése a bérbevevőt terheli. E szerződésben rögzítve van, hogy az ingatlan fenntartása, karbantartása és közüzemi (víz, csatorna, áram) költségei a haszonkölcsönbe vevőt terhelik. A számlázás az alábbiak szerint történik:
a) évente egyszer kiállítjuk a megállapított használati díjról + általános forgalmi adóról a számlát, majd következő tételként mínusz előjellel tüntetjük fel az adó alapját (mint adott kedvezményt), így a számla fizetendő végösszege az általános forgalmi adó mértékével megegyező;
b) a közüzemi számlákat havonta általános forgalmi adóval növelten számlázzuk tovább a haszonbérbe vevő részére.
A hatályos szerződés alapján csak a használati díj ingyenes, a használattal/bérlettel kapcsolatosan felmerülő rezsidíjak megtérítésére igényt tartunk. Az önkormányzat részére kiszámlázott rezsidíjak továbbszámlázásra kerülnek a használatba vevő részére, amely kimeríti az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontját, mely szerint:
„bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.”
Erre figyelemmel az ingyenes bérbeadás nem valósul meg, arra hivatkozva áfa nem számlázható ki. Hogyan kell helyesen eljárnunk a számlázás során a haszonkölcsön-szerződéssel kapcsolatosan?

Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?