383 találat a megadott áfa tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kezelték, azokra nézve sincs szankció, akik pedig áfamentesen számláztak, vagy áfásan számlázták ingatlan-bérbeadásként, azoknak sem kell a 2020. december 31-ig kiállított számlákat módosítani, és önellenőrzéssel helyesbíteni a bevallást. A közterület-foglalási díj után kell-e áfát felszámítani? Fontos kérdésben döntött az adóhatóság 2020 utolsó napjaiban. Közút, közterület csak állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában állhat. A közterület-foglalási díjról az önkormányzat határozatot hoz, és helyi rendeletben szabályozza a közterület-használati díjat. A korábbi években az adóhatóság azt az álláspontot képviselte, hogy a közterület-használati díj beszedése során az önkormányzat tulajdonosi minőségében jár el, és a közterület-foglalás az áfában bérleti díjként viselkedik, ezért főszabály szerint adómentes; de ha az önkormányzat választott adókötelezettséget a lakó-ingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadásra, akkor áfaköteles. Lapunk hasábjain is ez az értelmezés jelent meg a korábbi cikkekben.Egy kúriai döntés alapján az adóhatóság közleményt tett közzé, amely szerint a közterület-foglalás az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot.Tekintettel arra, hogy a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetést sok önkormányzat bérleti díjként kezelte, a jogbiztonság elvének érvényesülése és az értelmezésváltozásból fakadó aránytalan terhek elkerülése érdekében a fentiek szerinti értelmezést az adóhatóság 2021. január 1-jétől tekinti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mégpedig a fuvarozással érintett ügylet eladója által teljesített értékesítésre vonatkozik a 26. §.Az Áfa-tv. 27. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.Figyelemmel a kérdésben vázolt tényállásra, mely szerint az áruk feladási helye harmadik ország (2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a hozzáadottértékadó-szabályok alkalmazásában, azzal a kitétellel, hogy az Észak-Írország viszonylatában létrejött termékértékesítések és termékbeszerzések továbbra is közösségi ügyletnek tekintendők, Észak-Írország pedig a termékértékesítések szempontjából EU-tagállamként kezelendő), valamint arra, hogy az import megszakítja a láncolatot, az egyes értékesítések teljesítési helyét nem az Áfa-tv. 26-27. §-ai alapján kell meghatározni, hanem az Áfa-tv. 28. §-át kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 28. §-a kimondja, hogy a 26. §-tól eltérően, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. E rendelkezés alapját Héa-irányelv 32. cikkének második fordulata képezi, amely rögzíti, hogy amennyiben a termék feladásának vagy fuvarozásának megkezdése szerinti hely harmadik területen vagy harmadik országban található, akkor a 201. cikk értelmében adófizetésre kötelezettként kijelölt vagy elismert importőr általi termékértékesítés teljesítési helyének, valamint a további termékértékesítés teljesítési helyének azt a tagállamot kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előzetesen felszámított adó sem.A lakóingatlan fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontja határozza meg. E szerint lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.Az adólevonási jog keletkezésével kapcsolatban az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adólevonási jog akkor keletkezik - ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik -, amikor az előzetesen felszámított adónak (120. §) megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetendő adó megállapítása a 196/B. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint történik. A törvény tehát az adólevonási jog keletkezését főszabályként az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez köti.Az Áfa-tv. 119. §-ának (1) bekezdése értelmében a lakóingatlannal kapcsolatos, a 124. §-ban rögzített levonási tilalmak fennállását az adott beszerzésre vonatkozó áfakötelezettség keletkezésének napján kell vizsgálni, s ebből következően elmondható, hogy amennyiben a beszerzésre vonatkozó adólevonási jog keletkezésekor azok az ingatlanok, amelyeknek az átalakításához, felújításához szükséges terméket beszerezték, szolgáltatást igénybe vették, lakóingatlannak minősültek, úgy adólevonási jog az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontja, valamint a 124. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében nem gyakorolható.Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor egy adóalany adóköteles gazdasági tevékenység megkezdése, folytatása érdekében egy lakóingatlan átalakításához, átépítéséhez, felújításához szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást úgy, hogy a lakóingatlan vagy annak egy része az átalakítása, átépítése, felújítása következtében megszűnik lakóingatlanként funkcionálni, azaz a rendeltetése megváltozik, és az ingatlan--nyilvántartásban sem lakóingatlanként kerül feltüntetésre,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti bevételarányos képlet szerinti megosztást lehet alkalmazni pl. a rezsikiadásokra és általános kiadásokra.Amennyiben a beszerzéskor tudják, hogy a könyveket vagy azok egy részét ingyenesen fogják átadni, akkor már a beszerzéskor megállapítható, hogy nincs áfalevonási joguk az ingyenesen átadásra kerülő könyvek esetében. Abban az esetben, ha például beszereznek 100 db könyvet, amelyből átadnak 40 db-ot ingyenesen más önkormányzatok könyvtárainak, akkor a 40 db beszerzési árának áfáját ne vonják le. Ha nem vonják le az áfát, nem keletkezik fizetendő áfa. Az átadott mennyiségeket nyilván kell tartani, átadás--átvételi dokumentumokkal kell kísérni, amelyből a bekerülési érték is megállapítható, ebből következően nem lehet akadálya a mennyiségi megosztásnak.Az ingyenes termék, illetve szolgáltatás esetén a fizetendő áfa meghatározása eltérően alakul. Termék átadása esetén az Áfa-tv. 68. §-a szerint az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. Tehát ha az előzetes áfát levonták, akkor a beszerzési ár után kell az áfát megfizetni. A fizetendő áfa mértéke azonos a beszerzési áfával, tehát az 5%-os könyv után akkor is 5% áfát kell fizetni, ha az ingyenes átadás miatt merül fel a fizetendő áfa.Ingyenesen nyújtott szolgáltatás esetén a fizetendő áfát az Áfa-tv. 69. §-a alapján kell megállapítani. E szerint a 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerülő többletkiadások összege után kell megfizetni. A szolgáltatás érdekében felmerülő kiadásokat az üzemeltető tudja a működés körülményeinek ismeretében meghatározni. Az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek - mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség - nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál.A fizetendő adó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos hangsúlyozni, hogy ingyenes szolgáltatás esetén nem az alapozza meg az adófizetési kötelezettséget, hogy az adóalany élt-e az áfalevonással, hanem az a körülmény, ha az Áfa-tv. szerint fennáll az adólevonási jog.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, illetve általa megfizetett (előzetesen felszámított áfa).Intézményük az ingatlan-bérbeadásra áfakötelezettséget választott, tehát a sportcélra használt helyiséggel kapcsolatban áfás bevételük származik, ebből következően adólevonási joguk is van, tehát keletkezik az ingyenes szolgáltatás után adófizetési kötelezettség.Ingyenes szolgáltatás adóalapja az Áfa-tv. 69. §-a szerint az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Azok a kiadások képezik az adó alapját, amelyek az ingyenes szolgáltatással kapcsolatban többletkiadásként jelentkeznek. Az épület értékcsökkenési leírása nem képezi a fizetendő adó alapját, mivel az nem jelent kiadást. Az épületek működtetési költségei (fűtés, világítás,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelmen kívül hagyni, amire az 5129-es válasz is utal, hogy a kedvezmény jogszabályon alapul-e. Amennyiben az egyházi fenntartású iskola a köznevelési törvény és a Gyvt. hatálya alá tartozik, és a kérdésben említett 50%-os kedvezmény jogszabályon alapul, akkor levonható az 50%-os étkezők beszerzéseire jutó áfa teljes összegben.Ha esetleg nem tartoznak a Gyvt. hatálya alá, és az étel árából adott 50% kedvezmény nem jogszabályon alapul, akkor sem sérül az áfalevonási joguk, tehát az étel beszerzése, előállítása utáni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Az építési telek tehát áfaköteles. Az építési teleknek nem minősülő földterület főszabály szerint nem áfaköteles, de ha az eladó választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre, akkor áfás.Az építési teleknek minősítéshez a fenti fogalommeghatározás minden elemének teljesülni kell, így annak a feltételnek is, hogy a település beépítésre szánt részén kell elhelyezkednie az ingatlannak.Amennyiben az ingatlan beépített ingatlan, tehát azon épületek találhatók, akkor azt kell vizsgálni, hogy azok újnak minősülnek vagy réginek. Régi ingatlannak minősül az az ingatlan, amelynek a használatbavételi engedélyét vagy tudomásulvételi engedélyét 2 évnél régebben adta ki a hatóság.Ha a beépített ingatlan régi, akkor főszabály szerint mentes az adó alól, de ha az eladó választott adókötelezettséget, és a vevő is áfaalany, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha beépített ingatlant értékesítenek, akkor a hozzá tartozó földterület az építmény adójogi sorsát osztja, tehát ugyanazzal az áfamértékkel adózik.Az adókötelezettség megítélése szempontjából tehát nem a vevő Áfa-tv. 88. §-a szerinti választását kell vizsgálni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra a vélelemre, hogy a fuvarozást a német társaság végzi, a fuvarozás a kínai fél és a német társaság közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján - tekintve, hogy ezt az értékesítést nem előzi meg másik ügylet - a 26. § szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kína.Mindezekből az is következik, hogy a német társaság értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, azaz a német társaság egy belföldi teljesítési helyű értékesítést teljesít a magyar társaság felé, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon.Amennyiben a magyar társaság ad megbízást a vámkezelésre, akkor a magyar társaság minősül importőrnek, amelynek a kérdéses esetben import után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett a német társaság által a részére teljesített belföldi értékesítés kapcsán a német társaság által felszámított áfa megfizetésével kétszeres adóteher merülne fel.Nem kell azonban feltétlenül áfát felszámítania a német társaságnak a belföldi értékesítés miatt, amennyiben a beadványban szereplő esetben az Áfa-tv. 112. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható. Az Áfa-tv. 112. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól:a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső árutovábbítási eljárás, vagyb) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belső közösségi árutovábbítási eljáráshatálya alatti állására nincs befolyással.A termékimport alapesetét az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. Az Áfa-tv. 24. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság által teljesített import nem tartozhat a 24. § (2) bekezdése alá, így a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható a német társaság által teljesített termékértékesítésre, azonban, ha a terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor a 112. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség alkalmazható. Az, hogy a kérdéses esetben külső árutovábbítási eljárás hogyan alkalmazható - alkalmazható-e egyáltalán -, további vizsgálat tárgyát képezi.Annak megítélése, hogy szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad-e, a felek megállapodásának a függvénye, nem adójogi kérdés. (Egy termékimport teljesítése nem eredményezi automatikusan, hogy az importált termék az importáló tulajdonába is kerül.) A számla kibocsátásának határidejéről az Áfa-tv. 163. §-a rendelkezik. A német társaságnak a feleknek a teljesítés időpontjára vonatkozó megállapodására is figyelemmel a 163. §-ban meghatározottak szerint kell kibocsátania a számlát.A konszignációs raktárra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a következő mondható el. A konszignációs raktár Áfa-tv. által szabályozott formája a vevői készlet, amelyre vonatkozó szabályok csak közösségi viszonylatban, két tagállam közötti termékmozgatás esetén alkalmazhatóak. Ebből következően - tekintve, hogy a termék Kínából érkezik közvetlenül Magyarországra - az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.Az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen dokumentációra van szükség a számlán kívül az ügylet alátámasztására, nem egyértelmű. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a magyar társaság által teljesített termékimport "alátámasztásához" milyen dokumentum szükséges, akkor ez a dokumentum az importhatározat. [Amennyiben a kérdés az adólevonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumokra vonatkozik, akkor a magyar társaságnak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat ugyanolyan áfamértékkel, ahogy a tervezőirodától kapta a számlát, vagyis 100 000 Ft + 27% áfát számláz a fejlesztőcég felé. Az önkormányzat a tervezőirodától kapott számla áfatartalmát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos kiemelni, hogy nem ahhoz köti az Áfa-tv. az adófizetési kötelezettséget, ha az adóalany ténylegesen levonta az ingyenesen átadott termék beszerzési áfáját, hanem ha az Áfa-tv. szerint megillette az áfalevonási jog részben (arányosítással) vagy egészében.[…] részlet vége a válaszból.