378 találat a megadott áfa tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]figyelmen kívül hagyni, amire az 5129-es válasz is utal, hogy a kedvezmény jogszabályon alapul-e. Amennyiben az egyházi fenntartású iskola a köznevelési törvény és a Gyvt. hatálya alá tartozik, és a kérdésben említett 50%-os kedvezmény jogszabályon alapul, akkor levonható az 50%-os étkezők beszerzéseire jutó áfa teljes összegben.Ha esetleg nem tartoznak a Gyvt. hatálya alá, és az étel árából adott 50% kedvezmény nem jogszabályon alapul, akkor sem sérül az áfalevonási joguk, tehát az étel beszerzése, előállítása utáni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület), és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.Az építési telek tehát áfaköteles. Az építési teleknek nem minősülő földterület főszabály szerint nem áfaköteles, de ha az eladó választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre, akkor áfás.Az építési teleknek minősítéshez a fenti fogalommeghatározás minden elemének teljesülni kell, így annak a feltételnek is, hogy a település beépítésre szánt részén kell elhelyezkednie az ingatlannak.Amennyiben az ingatlan beépített ingatlan, tehát azon épületek találhatók, akkor azt kell vizsgálni, hogy azok újnak minősülnek vagy réginek. Régi ingatlannak minősül az az ingatlan, amelynek a használatbavételi engedélyét vagy tudomásulvételi engedélyét 2 évnél régebben adta ki a hatóság.Ha a beépített ingatlan régi, akkor főszabály szerint mentes az adó alól, de ha az eladó választott adókötelezettséget, és a vevő is áfaalany, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Ha beépített ingatlant értékesítenek, akkor a hozzá tartozó földterület az építmény adójogi sorsát osztja, tehát ugyanazzal az áfamértékkel adózik.Az adókötelezettség megítélése szempontjából tehát nem a vevő Áfa-tv. 88. §-a szerinti választását kell vizsgálni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítési hely megállapításához mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a láncügyletben melyik értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás. Figyelemmel arra a vélelemre, hogy a fuvarozást a német társaság végzi, a fuvarozás a kínai fél és a német társaság közötti értékesítéshez kapcsolódik. Ebből következően a fenti jogszabályhelyek alapján - tekintve, hogy ezt az értékesítést nem előzi meg másik ügylet - a 26. § szabálya erre az értékesítésre alkalmazandó, tehát az első értékesítés teljesítési helye Kína.Mindezekből az is következik, hogy a német társaság értékesítésének teljesítési helyét az Áfa-tv. 27. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni, azaz a német társaság egy belföldi teljesítési helyű értékesítést teljesít a magyar társaság felé, amely miatt adóalanyként be kell jelentkeznie Magyarországon.Amennyiben a magyar társaság ad megbízást a vámkezelésre, akkor a magyar társaság minősül importőrnek, amelynek a kérdéses esetben import után adófizetési kötelezettsége keletkezik. Emellett a német társaság által a részére teljesített belföldi értékesítés kapcsán a német társaság által felszámított áfa megfizetésével kétszeres adóteher merülne fel.Nem kell azonban feltétlenül áfát felszámítania a német társaságnak a belföldi értékesítés miatt, amennyiben a beadványban szereplő esetben az Áfa-tv. 112. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alkalmazható. Az Áfa-tv. 112. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól:a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy külső árutovábbítási eljárás, vagyb) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék belső közösségi árutovábbítási eljáráshatálya alatti állására nincs befolyással.A termékimport alapesetét az Áfa-tv. 24. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. Az Áfa-tv. 24. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész az Áfa-tv. alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.Figyelemmel arra, hogy a magyar társaság által teljesített import nem tartozhat a 24. § (2) bekezdése alá, így a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti mentesség nem alkalmazható a német társaság által teljesített termékértékesítésre, azonban, ha a terméket külső árutovábbítási eljárás alá vonják, akkor a 112. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti mentesség alkalmazható. Az, hogy a kérdéses esetben külső árutovábbítási eljárás hogyan alkalmazható - alkalmazható-e egyáltalán -, további vizsgálat tárgyát képezi.Annak megítélése, hogy szabad forgalomba helyezés után az áru továbbra is a német társaság tulajdonában marad-e, a felek megállapodásának a függvénye, nem adójogi kérdés. (Egy termékimport teljesítése nem eredményezi automatikusan, hogy az importált termék az importáló tulajdonába is kerül.) A számla kibocsátásának határidejéről az Áfa-tv. 163. §-a rendelkezik. A német társaságnak a feleknek a teljesítés időpontjára vonatkozó megállapodására is figyelemmel a 163. §-ban meghatározottak szerint kell kibocsátania a számlát.A konszignációs raktárra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a következő mondható el. A konszignációs raktár Áfa-tv. által szabályozott formája a vevői készlet, amelyre vonatkozó szabályok csak közösségi viszonylatban, két tagállam közötti termékmozgatás esetén alkalmazhatóak. Ebből következően - tekintve, hogy a termék Kínából érkezik közvetlenül Magyarországra - az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.Az arra vonatkozó kérdés, hogy milyen dokumentációra van szükség a számlán kívül az ügylet alátámasztására, nem egyértelmű. Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a magyar társaság által teljesített termékimport "alátámasztásához" milyen dokumentum szükséges, akkor ez a dokumentum az importhatározat. [Amennyiben a kérdés az adólevonási jog gyakorlásához szükséges dokumentumokra vonatkozik, akkor a magyar társaságnak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat ugyanolyan áfamértékkel, ahogy a tervezőirodától kapta a számlát, vagyis 100 000 Ft + 27% áfát számláz a fejlesztőcég felé. Az önkormányzat a tervezőirodától kapott számla áfatartalmát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Fontos kiemelni, hogy nem ahhoz köti az Áfa-tv. az adófizetési kötelezettséget, ha az adóalany ténylegesen levonta az ingyenesen átadott termék beszerzési áfáját, hanem ha az Áfa-tv. szerint megillette az áfalevonási jog részben (arányosítással) vagy egészében.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adják bérbe, ez megalapozza az adólevonási jogot. Abban az esetben, ha nincs közművesítési hozzájárulás, akkor feltehetően önkormányzati finanszírozással vagy pályázati pénzből valósul meg a beruházás. Az adólevonási jog nem a finanszírozás módjától függ, hanem az adóköteles hasznosítástól, ami megvalósul, ezért a beruházással, fej-lesz-téssel, felújítással és üzemeltetéssel kapcsolatos ki-adások[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetben, haa) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése, vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le;c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdésének d) pontja szerint - a 125. § (1) bekezdésének a) pontban foglaltakra is figyelemmel - nem lenne levonható.Az előzőek alapján a tárgyi eszközöket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján áfás, az ingatlanok bérbeadására történt választástól függetlenül.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany jogosult levonni az áfás bevételszerző tevékenység érdekében felmerült kiadásai előzetes áfáját. A víz- és csatornahálózattal kapcsolatban felmerülő kiadásokra, ideértve a fejlesztés, felújítás kiadási számlákban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni - ez a jogintézmény a közcélú érdekeltségi hozzájárulás. Ennek mértékét a vízgazdálkodásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg, kivetéséről pedig a vízitársulat, annak hiányában közigazgatási határozat útján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala gondoskodik. A közcélú érdekeltségi hozzájárulás áfa hatályán kívüli köztartozás, amelyről nem kell számlát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel--tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.Amennyiben az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének ja) és jb) pontok szerint nem új ingatlanról van szó, akkor az értékesítés főszabály szerint mentes[…] részlet vége a válaszból.