Befektetési jegy
Kérdés
Az Áht. 11. §-ának (10), illetve 12. §-ának (12) bekezdései alapján a határozatlan idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy a forgatási célú befektetési jegyek között kell kimutatni, amennyiben annak értékesítését nem tervezi az önkormányzat a tárgyévet követően? Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése külön említi a befektetési jegyeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek tekintetében a forgatási célú besorolás feltételeként határozza meg az értékesítési szándékot a mérleg fordulónapját követő költségvetési évre vonatkozóan. Az Szt. megfogalmazása szerint csak a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. augusztus 7-én (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4759
[…] megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Idetartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.A befektetési jegy a befektetésialap-kezelő által kibocsátott értékpapír, amely vagyoni és egyéb jogokat biztosít tulajdonosa számára. A befektetési jegy korlátozott tulajdonosi jogokat ad, vagyis a befektető az alap működésébe nem szólhat bele, csak a hozamra és a likvidációs ellenértékre jogosult. Befektetési jegyet csak alapkezelők bocsáthatnak ki a Tpt. 243. §-ában előírt tartalmi és formai követelmények betartásával.A befektetési jegynek két fajtája van: a zárt végű, amely csak egy előre meghatározott futamidő lejártával váltható vissza, ekkor azonban az alap is megszűnik, és a nyílt végű, amely folyamatosan megvásárolható és bármikor visszaváltható.Az államháztartás szervezeti könyvvezetési kötelezettségeit az Áhsz. határozza meg elsősorban, az Szt. előírásait akkor kell alkalmazni, ha az Áhsz. nem tartalmaz eltérő előírásokat.A befektetett eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgó-eszközök […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2018. augusztus 7-én (263. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4759
[…] megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Idetartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.A befektetési jegy a befektetésialap-kezelő által kibocsátott értékpapír, amely vagyoni és egyéb jogokat biztosít tulajdonosa számára. A befektetési jegy korlátozott tulajdonosi jogokat ad, vagyis a befektető az alap működésébe nem szólhat bele, csak a hozamra és a likvidációs ellenértékre jogosult. Befektetési jegyet csak alapkezelők bocsáthatnak ki a Tpt. 243. §-ában előírt tartalmi és formai követelmények betartásával.A befektetési jegynek két fajtája van: a zárt végű, amely csak egy előre meghatározott futamidő lejártával váltható vissza, ekkor azonban az alap is megszűnik, és a nyílt végű, amely folyamatosan megvásárolható és bármikor visszaváltható.Az államháztartás szervezeti könyvvezetési kötelezettségeit az Áhsz. határozza meg elsősorban, az Szt. előírásait akkor kell alkalmazni, ha az Áhsz. nem tartalmaz eltérő előírásokat.A befektetett eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgó-eszközök […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
