Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott befektetési jegy tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: Befektetési jegy

Kérdés: Az Áht. 11. §-ának (10), illetve 12. §-ának (12) bekezdései alapján a határozatlan idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy a forgatási célú befektetési jegyek között kell kimutatni, amennyiben annak értékesítését nem tervezi az önkormányzat a tárgyévet követően? Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése külön említi a befektetési jegyeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek tekintetében a forgatási célú besorolás feltételeként határozza meg az értékesítési szándékot a mérleg fordulónapját követő költségvetési évre vonatkozóan. Az Szt. megfogalmazása szerint csak a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak.
Részlet a válaszból: […]megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Idetartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.A befektetési jegy a befektetésialap-kezelő által kibocsátott értékpapír, amely vagyoni és egyéb jogokat biztosít tulajdonosa számára. A befektetési jegy korlátozott tulajdonosi jogokat ad, vagyis a befektető az alap működésébe nem szólhat bele, csak a hozamra és a likvidációs ellenértékre jogosult. Befektetési jegyet csak alapkezelők bocsáthatnak ki a Tpt. 243. §-ában előírt tartalmi és formai követelmények betartásával.A befektetési jegynek két fajtája van: a zárt végű, amely csak egy előre meghatározott futamidő lejártával váltható vissza, ekkor azonban az alap is megszűnik, és a nyílt végű, amely folyamatosan megvásárolható és bármikor visszaváltható.Az államháztartás szervezeti könyvvezetési kötelezettségeit az Áhsz. határozza meg elsősorban, az Szt. előírásait akkor kell alkalmazni, ha az Áhsz. nem tartalmaz eltérő előírásokat.A befektetett eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgó-eszközök[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4759
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: