Napi munkába járás – lakcímelszámolás
Kérdés
A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. június 25-én (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4974
[…] szerint kell rá költségtérítést fizetni.A munkavállaló figyelmét célszerű a nyilatkozaton felhívni arra, hogy valótlan adat közlése esetén munka-jogi felelősséggel tartozik. A munkajogi szabályok alapján (akár közalkalmazottak esetében az Mt. szabályai, akár közszolgálati tisztviselők esetében a Kttv. rendelkezései) a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a jogviszony létesítése, valamint az abból származó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Amennyiben a munkavállaló bizonyítható módon valótlan nyilatkozatot tesz, az munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül, s munkajogi szankció alkalmazható (fegyelmi büntetés/hátrányos jogkövetkezmény/végső soron, súlyos vagy ismétlődő esetben munkaviszony-megszüntetés).Továbbá kiemeljük, hogy a munkáltató a munkába járást elsősorban nem a 9 Ft/km költségtérítés juttatásával köteles támogatni, hanem a tömegközlekedési jegy, bérlet támogatásával (legalább 86%-ban).A 9 Ft/km költségtérítés juttatása (a tömegközlekedéssel történő munkába járás támogatása helyett) csak akkor kötelező, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. június 25-én (277. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4974
[…] szerint kell rá költségtérítést fizetni.A munkavállaló figyelmét célszerű a nyilatkozaton felhívni arra, hogy valótlan adat közlése esetén munka-jogi felelősséggel tartozik. A munkajogi szabályok alapján (akár közalkalmazottak esetében az Mt. szabályai, akár közszolgálati tisztviselők esetében a Kttv. rendelkezései) a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a jogviszony létesítése, valamint az abból származó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Amennyiben a munkavállaló bizonyítható módon valótlan nyilatkozatot tesz, az munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül, s munkajogi szankció alkalmazható (fegyelmi büntetés/hátrányos jogkövetkezmény/végső soron, súlyos vagy ismétlődő esetben munkaviszony-megszüntetés).Továbbá kiemeljük, hogy a munkáltató a munkába járást elsősorban nem a 9 Ft/km költségtérítés juttatásával köteles támogatni, hanem a tömegközlekedési jegy, bérlet támogatásával (legalább 86%-ban).A 9 Ft/km költségtérítés juttatása (a tömegközlekedéssel történő munkába járás támogatása helyett) csak akkor kötelező, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
