Építési telek visszavásárlása
Kérdés
Önkormányzatunk építési telket értékesített 2018-ban egy magánszemélynek 3 370 000 Ft + áfa (bruttó 4 279 900 Ft) értékben. Az értékesítésről számlát állítottunk ki, az áfát befizettük a NAV-hoz. Az adásvételi szerződés szerint az önkormányzat a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kérte. Az ingatlant 4 éves beépítési kötelezettséggel értékesítette. A visszavásárlási ár a telek eredeti vételára. 2019-ben a felek egyező akarattal felbontották az adásvételi szerződést, az önkormányzat a megállapodás szerint az eredeti bruttó vételárat (4 279 900 Ft-ot) visszafizette a vevőnek.
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. november 26-án (284. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5086
[…] ügyletről van szó. Függetlenül attól, hogy a konstrukciót egy szerződésbe foglalták, ténylegesen két különböző ügyletről van szó, mivel az ingatlan birtok- és tulajdonjoga kétszer száll át. Vagyis először az önkormányzat értékesítette a magánszemélynek a telket, majd később a magánszemély értékesíti ugyanazt a telket az önkormányzatnak.Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján termék-értékesítésnek tekintendő a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Tekintettel arra, hogy a terméket kétszer adják át, és a rendelkezési jog átruházására is kétszer került sor, így két termékértékesítésről van szó.Nem járnak el helyesen, ha a visszavásárlásról sztornószámlát állítanak ki.Egy korábban kiállított számlát akkor kell sztornózni (érvényteleníteni), amennyiben – számviteli értelemben – teljes mértékben semmissé kívánja tenni a korábban kiállított számlát. A számla sztornózása (érvénytelenítése) gyakorlatilag egy teljesen új számla kiállítását jelenti, ami tartalmát illetően minden szempontból megegyezik az eredeti számlával, de ellentétes (mínuszos) előjellel kerül kiállításra. Nagyon fontos, hogy a sztornószámla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a sztornózni kívánt számla teljesítési dátumával. Sztornózásra akkor kerülhet sor, ha az ügylet érvénytelen, létre sem jött, nem a valós vevő nevére állították ki a számlát, dupla számlázás történt, vagy nem volt ügylet, és tévedésből került sor számla kiállítására. Ezek közül egyik ok sem áll fenn, ezért az eredeti értékesítéskor kiállított számla nem sztornózható. […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. november 26-án (284. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5086
[…] ügyletről van szó. Függetlenül attól, hogy a konstrukciót egy szerződésbe foglalták, ténylegesen két különböző ügyletről van szó, mivel az ingatlan birtok- és tulajdonjoga kétszer száll át. Vagyis először az önkormányzat értékesítette a magánszemélynek a telket, majd később a magánszemély értékesíti ugyanazt a telket az önkormányzatnak.Az Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján termék-értékesítésnek tekintendő a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Tekintettel arra, hogy a terméket kétszer adják át, és a rendelkezési jog átruházására is kétszer került sor, így két termékértékesítésről van szó.Nem járnak el helyesen, ha a visszavásárlásról sztornószámlát állítanak ki.Egy korábban kiállított számlát akkor kell sztornózni (érvényteleníteni), amennyiben – számviteli értelemben – teljes mértékben semmissé kívánja tenni a korábban kiállított számlát. A számla sztornózása (érvénytelenítése) gyakorlatilag egy teljesen új számla kiállítását jelenti, ami tartalmát illetően minden szempontból megegyezik az eredeti számlával, de ellentétes (mínuszos) előjellel kerül kiállításra. Nagyon fontos, hogy a sztornószámla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a sztornózni kívánt számla teljesítési dátumával. Sztornózásra akkor kerülhet sor, ha az ügylet érvénytelen, létre sem jött, nem a valós vevő nevére állították ki a számlát, dupla számlázás történt, vagy nem volt ügylet, és tévedésből került sor számla kiállítására. Ezek közül egyik ok sem áll fenn, ezért az eredeti értékesítéskor kiállított számla nem sztornózható. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
