Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog
Kérdés
Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. szeptember 24-én (361. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6382
[…] kizárólag az őt megbízó adóalanynál beszélhetünk adólevonási jogról.Az adólevonási jognak az Áfa-tv. 120. §-a felvezető mondatában meghatározott törvényi feltételét, azaz az adóköteles gazdasági tevékenység érdekében történő használatot, hasznosítást az a körülmény, hogy a fuvarozó/címzett/raktározó a rá a szabályok be nem tartása miatt az UVK 79. cikke alapján megállapított vámtartozás részét képező általános forgalmi adót költségként átterheli az adóalanyra, a fuvarozó/címzett/raktározó oldalán nem teremti meg, tekintve, hogy nem azonosítható az UVK 79. cikke alapján megállapított vámtartozás részét képező áfaköltségként történő átterhelése kapcsán a szerződéses szolgáltatás (például fuvarozás, raktározás) teljesítése érdekében eszközölt beszerzés (beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás).Létezik olyan érvelés, mely szerint fuvarozó/címzett/raktáros által a vámtartozás részeként megfizetett áfa a fuvarozó/raktározó/címzett által az adóalanynak nyújtott szolgáltatás adóalapjába járulékos költségként beletartozik, álláspontunk szerint az alábbiak alapján nem vezethető le az Áfa-tv. szabályaiból.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.A járulékos költséggel kapcsolatban kialakított rendező elvek (lásd például az 1994/93. Adózási kérdést) szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke olyan esetben értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként), aki a főügyletet (termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást) is. Azok a szolgáltatásnyújtások, termékértékesítések, amelyeknek az értéke járulékos költségként (szokásos fogalma szerint járulékos szolgáltatásként, mellékszolgáltatásként) a főügylet adóalapjába tartozik, meghatározóan olyan ügyletek, amelyek elősegítik a főügylet megvalósulását, vagy kiegészítik azt, illetve a főügylet vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előfordulnak, illetve egyes esetekben elengedhetetlenül szükségesek a főügylet teljesítéséhez.Az UVK 79. cikk (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza:„Behozatali vámköteles áruk esetében behozatali vámtartozás keletkezik az alábbiak bármelyikének be nem tartása esetén:a) az egyik olyan kötelezettség, amelyet a vámjogszabályok a nem uniós áruknak az Unió vámterületére való bejuttatásával, vámfelügyelet alóli elvonásával, vagy ezen áruknak azon a területen való szállításával, feldolgozásával, tárolásával, átmeneti megőrzésével, ideiglenes behozatalával vagy az azokról történő rendelkezéssel kapcsolatban állapítanak meg;b) egy, az áruknak az Unió vámterületén belüli meghatározott célra történő felhasználásával kapcsolatos, jogszabályban megállapított kötelezettség;c) egy olyan feltétel, amely a nem uniós áruk vámeljárás alá vonására vagy – az áruk meghatározott célra történő felhasználása alapján – nulla vagy csökkentett behozatali vámtétel megadására vonatkozik.”A fuvarozó/raktározó/címzett által a szabályok be nem tartása miatt keletkező vámtartozás részeként megfizetett áfa kapcsán nem értelmezhető teljesítés, illetve az nem tekinthető valamely járulékos ügylet ellenértékének, továbbá nem mondható el, hogy a szankciónak minősülő áfa, illetve […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2024. szeptember 24-én (361. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6382
[…] kizárólag az őt megbízó adóalanynál beszélhetünk adólevonási jogról.Az adólevonási jognak az Áfa-tv. 120. §-a felvezető mondatában meghatározott törvényi feltételét, azaz az adóköteles gazdasági tevékenység érdekében történő használatot, hasznosítást az a körülmény, hogy a fuvarozó/címzett/raktározó a rá a szabályok be nem tartása miatt az UVK 79. cikke alapján megállapított vámtartozás részét képező általános forgalmi adót költségként átterheli az adóalanyra, a fuvarozó/címzett/raktározó oldalán nem teremti meg, tekintve, hogy nem azonosítható az UVK 79. cikke alapján megállapított vámtartozás részét képező áfaköltségként történő átterhelése kapcsán a szerződéses szolgáltatás (például fuvarozás, raktározás) teljesítése érdekében eszközölt beszerzés (beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás).Létezik olyan érvelés, mely szerint fuvarozó/címzett/raktáros által a vámtartozás részeként megfizetett áfa a fuvarozó/raktározó/címzett által az adóalanynak nyújtott szolgáltatás adóalapjába járulékos költségként beletartozik, álláspontunk szerint az alábbiak alapján nem vezethető le az Áfa-tv. szabályaiból.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybe vevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.A járulékos költséggel kapcsolatban kialakított rendező elvek (lásd például az 1994/93. Adózási kérdést) szerint termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke olyan esetben értelmezhető járulékos költségként, ha azt ugyanaz az adóalany teljesíti (akár közvetített ügyletként), aki a főügyletet (termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást) is. Azok a szolgáltatásnyújtások, termékértékesítések, amelyeknek az értéke járulékos költségként (szokásos fogalma szerint járulékos szolgáltatásként, mellékszolgáltatásként) a főügylet adóalapjába tartozik, meghatározóan olyan ügyletek, amelyek elősegítik a főügylet megvalósulását, vagy kiegészítik azt, illetve a főügylet vállalásának és megvalósulásának következményeként szokásosan előfordulnak, illetve egyes esetekben elengedhetetlenül szükségesek a főügylet teljesítéséhez.Az UVK 79. cikk (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza:„Behozatali vámköteles áruk esetében behozatali vámtartozás keletkezik az alábbiak bármelyikének be nem tartása esetén:a) az egyik olyan kötelezettség, amelyet a vámjogszabályok a nem uniós áruknak az Unió vámterületére való bejuttatásával, vámfelügyelet alóli elvonásával, vagy ezen áruknak azon a területen való szállításával, feldolgozásával, tárolásával, átmeneti megőrzésével, ideiglenes behozatalával vagy az azokról történő rendelkezéssel kapcsolatban állapítanak meg;b) egy, az áruknak az Unió vámterületén belüli meghatározott célra történő felhasználásával kapcsolatos, jogszabályban megállapított kötelezettség;c) egy olyan feltétel, amely a nem uniós áruk vámeljárás alá vonására vagy – az áruk meghatározott célra történő felhasználása alapján – nulla vagy csökkentett behozatali vámtétel megadására vonatkozik.”A fuvarozó/raktározó/címzett által a szabályok be nem tartása miatt keletkező vámtartozás részeként megfizetett áfa kapcsán nem értelmezhető teljesítés, illetve az nem tekinthető valamely járulékos ügylet ellenértékének, továbbá nem mondható el, hogy a szankciónak minősülő áfa, illetve […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
