Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott adólevonási jog tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Fordított adózás, valamint adólevonási jog

Kérdés: Önkormányzatunk egy projekt keretében készíti elő (tervezés, engedélyeztetés) és valósítja meg beruházóként egy belvízelvezető csatorna felújítását (kotrás) és bővítését (építés). A?projekt célja többek között, hogy az adott környezet élővilágát bemutathatóvá tegyük, valamint a csatorna vízi sporteszközzel bejárható legyen. Ez utóbbi szolgáltatás belépőjegy megváltása ellenében lesz igénybe vehető. A beruházáshoz szorosan kapcsolódik egy saját használatú magánút kialakítása. A csatorna felújítása, kialakítása során túlnyomórészt építési tevékenység fog megvalósulni (betoncsatorna-építés), és csak kisebb részt képvisel a tevékenységben a felújítás, helyreállítás (kotrás). A csatorna kialakítása vízjogi létesítési engedélyhez kötött, míg a magánút kialakítása nem építési engedélyhez kötött tevékenység. A?fenti ügylettel kapcsolatos kérdéseink:
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek - függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött -, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszból: […]ingatlanra irányuljon.4. Az építési-szerelési, egyéb szerelési munka építési hatóságiengedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött ingatlanlétrehozatal, -bővítés, -átalakítás vagy egyéb -megváltoztatás - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - keretében teljesüljön.A fordított adózásnak további, személyi feltételeit fogalmazza meg az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése, amely kimondja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett feleka) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamintb) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (pl. ne legyen alanyi adómentes adóalany).Az engedélyt tartalmi jellemzői alapján kell meg-ítélni, azaz minden olyan engedély idetartozik, amely tartalmában az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt szolgáltatásokra: ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, illetve egyéb megváltoztatására - ideértve a bontást is - irányul, függetlenül az engedély elnevezésétől, illetve attól, hogy a hatóságot a rá vonatkozó ágazati jogszabály építésügyi hatóságnak nevezi-e. Jelen esetben - jóllehet a vízjogi létesítési engedély tartalma nem ismert - az engedély vélelmezhetően ingatlan létrehozatalára, bővítésére irányul.A rendelkezésre álló információk alapján álláspontunk szerint a belvízelvezető csatorna kotrása, valamint bővítése, építése - figyelemmel arra, hogy a fent említett négyes feltételrendszer a kérdéses esetben teljesül, valamint arra, hogy a tevékenység jellegadó tartalma nem a felújítás, helyreállítás (amelynek során nem feltétlenül történik ingatlan egyéb megváltoztatása), hanem az építés (a belvízelvezető csatorna új résszel bővül) -, amennyiben a személyi feltételek is teljesülnek, fordított adózás alá tartozik.A magánút kiépítésével kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy amennyiben több szolgáltatást is magában foglaló komplex ügyletről van szó, amelyben a főügylet fordítottan adózik, akkor a mellékszolgáltatás is fordított adózás alá tartozik, tekintet nélkül arra, hogy ez utóbbi ügylet önmagában nem tartozna fordított adózás alá.Amennyiben a magánút kiépítése elengedhetetlen a beruházás teljes megvalósítása, a későbbi szolgáltatások nyújtása érdekében (vízi tanösvény kialakítása, csatorna vízi sporteszközökkel történő bejárásának biztosítása), meglátásunk szerint a magánút kiépítése mint melléktevékenység kapcsolódik a fő tevékenységhez - azaz a csatorna felújításához, bővítéséhez, építéséhez -, elősegíti a teljes beruházás megvalósulását, és mint melléktevékenység osztja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4634
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Kisbusz áfájának levonása

Kérdés: Önkormányzatunk sikeres pályázat kapcsán kisbuszt nyert az MVH-pályázaton. Az önkormányzat alanya az általános forgalmi adónak, a kisbuszt adóköteles és adómentes tevékenységhez egyaránt fogjuk használni. Mikor, milyen esetben van lehetőségünk az áfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszból: […]vagy adómentesen hasznosítják, vagy arányosítják-e. Ha a támogatás az áfára is fedezetet nyújtott (bruttó finanszírozás), akkor áfalevonást nem lehet gyakorolni.A kisbusznál a bevételarányos megosztás helyett alkalmazható futottkilométer-arányos áfamegosztás is, amelynél a levonható áfát az adóköteles tevékenység érdekében megtett kilométer/összes kilométer hányadosaként állapítjuk meg. A figyelési időn (60 hónapon) belül azonban, ha a hasznosítási arány úgy változik, hogy a levont és a levonható áfa különbözete meghaladja a 10 000 Ft-ot, akkor el kell végezni évente a 4045-ös[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4046

3. találat: Traktor áfájának levonása

Kérdés: Önkormányzatunk traktort szeretne vásárolni. Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy áfaalanyként a beszerzéssel összefüggő adólevonási jogot gyakorolhassuk?
Részlet a válaszból: […]esetben, ha a traktort kizárólag áfaköteles bevételszerző tevékenység érdekében használják, akkor a bekerülési áfa a teljesítés időpontjában egy összegben levonásba helyezhető. Ha kizárólag adómentes, vagy nem bevételszerző (együtt adólevonásra nem jogosító) tevékenység érdekében használják, pl. az önkormányzat tulajdonában álló traktorral a közterületeken a füvet vágják le, akkor nem vonható le az áfa.Ha a traktort adóköteles, illetve adólevonásra nem jogosító tevékenység érdekében is hasznosítják, akkor arányosítani kell a beszerzési áfát. A tárgyi eszközökre vonatkozóan, az üzembe helyezéstől számítva 60 hónap figyelési időt ír elő az Áfa-tv.Ha a hasznosítás vagy annak aránya ezen időtartamon belül olyan mértékben megváltozik, hogy annak számszerű hatása eléri a 10 000 Ft-ot, akkor pótlólagos adólevonási vagy adófizetési kötelezettség keletkezik az Áfa-tv. 135. és 136. §-a alapján. A figyelési időn belül minden év végén el kell végezni a számítást, illetve meg kell határozni a levont, illetve levonható áfa közötti különbözetet. Ezt a számítást a beszerzés évéhez viszonyítva kell elvégezni.A beszerzés évét követő években a beszerzéskori áfa 1/5-öd részét kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4045

4. találat: Üdülőingatlanként nyilvántartott új ingatlant terhelő áfa levonása

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben az ingatlan-nyilvántartásban üdülőingatlanként nyilvántartott új, két évnél "fiatalabb" ingatlanok megvásárlását tervezi, melyek közül többet is (nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtását biztosító) bérbeadás céljából kíván hasznosítani. Önkormányzatunk jelenleg is foglalkozik ingatlanok hasznosításával. A bérbeadásra nem választottunk adókötelezettséget. Abban az esetben, ha az Áfa-tv. 88. §-a alapján 2016. január 1-jétől adókötelezettséget választunk e tevékenységre, és a szóban forgó ingatlanok bérbeadását is ténylegesen ettől az időponttól kezdjük meg, akkor önkormányzatunk jogosult-e levonni az adókötelesen bérbeadásra kerülő, 2015-ben vásárolt ingatlanok beszerzését terhelő áfát már 2015-ben?
Részlet a válaszból: […]túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, feltéve hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette.E rendelkezéseket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a kérdéses ingatlan nem felel meg az Áfa-tv. 259. §-ának 12. pontjában foglalt lakóingatlan fogalomnak. E rendelkezés szerint lakóingatlan a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.A kérdéses esetben azonban az ingatlan-nyilvántartásban üdülőingatlanként nyilvántartott ingatlanról van szó, így ezen ingatlan tekintetében a fent idézett - lakóingatlanra vonatkozó - szabályok nem bírnak relevanciával.Az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontja alapján, amennyiben a kérdésben szereplő esetben az adóalany legkésőbb a bérbeadás megkezdésének napjával adókötelezettséget választ a bérbeadási tevékenységre, és ezt az adóhatóságnak legkésőbb ezzel a nappal bejelenti, akkor önmagában az a körülmény, hogy az ingatlant terhelő előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási jog hamarabb keletkezett, mint ahogy az adóalany az ingatlant adóköteles gazdasági tevékenység érdekében hasznosítja, nem eredményezi azt, hogy az adóalany jogszerűtlenül gyakorolná az adólevonási jogot.Amikor az adóalany az ingatlant beszerzi, még nem feltétlenül ismert számára, hogy milyen tevékenység folytatásához fogja az adott ingatlant használni. Éppen ezért nem jelenthető ki,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3944

5. találat: Fordított áfa elszámolása

Kérdés: Intézményünk vállalkozási szerződés alapján fordított adózású számlát állított ki a munkálatokról. Az ezekhez a munkálatokhoz közvetlenül kapcsolódó (minden esetben) kizárólag áfás kiadások adója levonható-e?
Részlet a válaszból: […]Ezeket a feltételeket az Áfa-tv. VII. fejezete tartalmazza.Az előzetesen felszámított adó fogalmát az Áfa-tv. 120. §-a határozza meg. E szerint:a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva-tv. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;b) termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is -, szolgáltatás igénybevételéhez - ideértve az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti - kapcsolódóan fizetendő adóként megállapítottc) termék importjához kapcsolódóanca) maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőlegcb) maga vagy közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként megállapított;d) előleg részeként megfizetett;e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított.Bár a törvény szövege külön nem nevesíti a fordított adózással megállapított adót, de a b) pontba ezt is bele kell érteni. Tehát a belföldi ügylet keretében fordított adózással megállapított adó is levonásba helyezhető.Az adólevonás tárgyi feltételei közé tartozik, hogy az adóalany rendelkezzen a nevére szóló áfát tartalmazó számlával, vagy olyan okirattal, amely alapján a fizetendő adó megállapítható [Áfa-tv. 127. § (1) bekezdés bb) pontja].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3625

6. találat: Szennyvíztisztító-beruházás

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?
Részlet a válaszból: […]átadott eszközök felújítása, pótlólagos beruházása a tulajdonos önkormányzatot terheli. - Az üzemeltető az átvett eszközök után használati (üzemeltetési) díjat köteles fizetni az önkormányzat által számlázott összegben. A jótállási időszak lejártát követően továbbra is fennmarad az üzemeltetési jogviszony. Az önkormányzatnak az Áht. és az Ávr. alapján legalább önköltségi áron (értékcsökkenési leírás) kell nyújtani a szolgáltatásait. A jótállási időszak lejártát követően az ügylet valós tartalma az, hogy a csatornaművet üzemeltető cég továbbra is használja, üzemelteti a létesítményt, amiért használati díjat köteles fizetni, amit az önkormányzatnak le kell számláznia. A létesítmény az önkormányzat tulajdonában marad, ezért a felújításokat az önkormányzatnak kell aktiválnia. Azokat a munkákat, amelyeket az üzemeltetési szerződésben foglalt kötelező feladatain felül végez a zrt. - például felújítás -, le kell számláznia az önkormányzatnak. Tehát a zrt. számlázza a saját szolgáltatását és az önkormányzat is számlázza az üzemeltetési (bérleti) díjat. A két számla pénzforgalmilag kompenzálható, tehát ha a két számla összege megegyezik, nem igényel pénzügyi teljesítést, de számvitelileg be kell tartani a bruttó elszámolás elvét. Az önkormányzatnak le kell könyvelnie a bérleti díj bevételt, valamint a zrt. számlája alapján a felújítási kiadásokat. A zrt.-nek pedig szintén le kell könyvelnie a bérletidíj-költséget, valamint a felújítási munkadíj ellenértékét a saját könyveiben. Valós tartalmában tehát nem támogatást nyújt az önkormányzat a zrt.-nek. A támogatás egyébként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3162

7. találat: Áfa levonása

Kérdés: Egyetemünk egyik rendezvényére elő­adóművészt hívott meg, aki áfás számlát állított ki részünkre. A számlán feltüntetett áfa összege visszaigényelhető-e, vagy nem (mint oktatási tevékenységet végző intézmény)?
Részlet a válaszból: […]felsőfokú oktatás. Az adómentes tevékenységhez beszerzett termékek és szolgáltatások áfája nem helyezhető levonásba. Az egyetemnek ahhoz, hogy áfalevonási joga legyen, kell lennie adóköteles tevékenységeinek is. Ha adóköteles tevékenységhez történik a beszerzés, akkor annak áfája levonásba helyezhető. Az adóköteles és adómentes tevékenységet egy­­aránt végző intézményeknél a beszerzések áfáját a következő csoportokba kell sorolni: - Adóköteles tevékenységet szolgáló beszerzés áfája levonásba helyezhető. - Adómentes tevékenység beszerzéseinek áfája nem helyezhető levonásba (arányosítással sem). - Adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt szolgáló és tételes elkülönítéssel nem elválasztható beszerzések áfája arányosítással helyezhető levonásba. Az adólevonási jog tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3091
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?
Részlet a válaszból: […]segítségével határozza meg a levonható és a le nem vonható adó arányát. Ez utóbbi esetben - azaz az Áfa-tv. 5. számú mellékletének alkalmazásakor - az adóalapot nem képező bármilyen támogatás (azaz az ellenértéknek nem minősülő, illetve az árat nem befolyásoló támogatás) összege kizárólag a nevezőben szerepeltethető, még akkor is, ha az adóalany igazolni tudja, hogy az adóalapot nem képező támogatást részben vagy egészében adóköteles tevékenysége során hasznosítja. Amennyiben az adóalany nem arányosít az Áfa-tv. 5. számú melléklete alapján [akár azért, mert nem végez adómentes, illetve adólevonásra nem jogosító tevékenységet, akár azért, mert az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel élve a vegyes tevékenységéhez kapcsolódó beszerzések áfatartalmát az általa képzett más, reális arányszám segítségével különíti el], akkor a kapott támogatásnak nincsen jelentősége a levonható adó összegének meghatározása során. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kérdés megválaszolásakor a szükséges információk és körülmények ismeretének hiányában nem vizsgáltuk, hogy a tételes elkülönítést helyesen végezték-e. Jelezni szükséges ugyanakkor, hogy az olyan igénybe vett termékek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3086
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Temetői szolgáltatások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?
Részlet a válaszból: […]létesítmények használatáért, az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díj. Olvasatunk szerint a díjak mindegyike az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatás ellenértékét képezi. Így az Áfa-tv. alkalmazásában szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül a T-tv. 40. § (2) bekezdés b) pontja szerint, a szükséges és indokolt költségek alapján megállapított, a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás is. Ennek indoka, hogy a temető-fenntartási hozzájárulás fizetése és a temető fenntartója, üzemeltetője által biztosított szolgáltatásoknak a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által történő igénybevétele (illetve pontosabban: igénybevételi lehetősége) között szoros ok-okozati összefüggés áll fenn. (Kétségtelen, hogy ez a szoros összefüggés az általánostól némileg eltér, hiszen a fizetés nem azért történik, hogy a vállalkozás a szolgáltatást igénybe vehesse, hanem azért kell fizetnie, mert a szolgáltatást igénybe veheti.) E szoros ok-okozati összefüggésre tekintettel a hozzájárulás az Áfa-tv. 13. §-a szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékét képezi. Ezt a megítélést nem befolyásolja, hogy köztemető esetén a díj megállapítója csak önkormányzat lehet. A temető-fenntartási hozzájárulás ellenében nyújtott szolgáltatás tartalmára ugyanis nincs kihatással az, hogy egyes esetekben a hozzájárulás összegét az árak féken tartása és a fogyasztói érdekek védelme érdekében csak önkormányzat határozhatja meg. Ezt a megítélést nem befolyásolja az sem, hogy a T-tv. 40. § (2) bekezdés b) pontja (a temetkezési szolgáltatók kivételével) a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő díjnál a 40. § (2) bekezdés c) ponttól (a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjra vonatkozó szabálytól) eltérően nem nevesíti külön, hogy a díj fizetésére a temető létesítményeinek, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevétele ellenében kerül sor. Megítélésünk szerint tehát az adott esetben az önkormányzat helyesen jár el, amikor a temető-fenntartási hozzájárulásként fizetendő összegről az Áfa-tv. előírásai szerint bocsát ki számlát, azon áthárított általános forgalmi adót szerepeltet. Tekintve, hogy az önkormányzat a temető fenntartása, üzemeltetése keretében adóköteles szolgáltatást teljesít, a temetőfenntartással, üzemeltetéssel összefüggő termékbeszerzések, szolgáltatás-igénybevételek előzetesen felszámított forgalmi adója tekintetében adólevonási jogot érvényesíthet. Az Áfa-tv. 120. § (1) bekezdés a) pont rendelkezésének megfelelően az önkormányzatot a termék beszerzéséhez, szolgáltatás (pl. közüzemi szolgáltatás) igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó tekintetében az adólevonási jog olyan mértékben illeti meg, amilyen mértékben az önkormányzat - adóalanyi minőségében - a terméket, a szolgáltatást az adóköteles termék értékesítése érdekében használja, hasznosítja. Tekintve, hogy a temetőfenntartással, üzemeltetéssel kapcsolatos beszerzések körében nem azonosítható olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2986
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Nem tárgyi eszköz üzlethelyiség értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő kft.-je a múlt évben két üzlethelyiséget vásárolt, egy nagyobb projekt keretében. Az üzlethelyiségeket a kft. készleten (nem tárgyi eszközként) tartja nyilván, mivel azok beszerzésére későbbi értékesítés céljából került sor. Az adót a kft. beszerzéskor levonta. 2011-ben az üzlethelyiségek adómentesen kerülnek értékesítésre, mivel a kft. nem jelentkezett be az adóköteles értékesítés alá. Keletkezik-e korrekciós kötelezettsége a kft.-nek a 2010-ben levont áfával?
Részlet a válaszból: […]bekezdés a) pontja alapján - ne válasszon adófizetési kötelezettséget. Amennyiben tehát az üzlethelyiségek nem minősülnek új ingatlannak, azaz a használatbavételi engedélyük jogerőre emelkedésétől a kft. általi értékesítésükig két év már eltelt, úgy az üzlethelyiségek értékesítése - tekintve, hogy a közölt információk alapján a kft. az ilyen ingatlanértékesítéseire adófizetési kötelezettséget nem választott - az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján adómentes lesz. Mivel az üzlethelyiségek - a közölt információk alapján - nem tárgyi eszközök, ezért az ingatlanoknak a 2011. évben megvalósuló adómentes értékesítése a korábban (2010-ben) érvényesített adólevonási jogot - amennyiben az adólevonás feltételei akkor valóban fennálltak - visszamenőlegesen nem korlátozza, azt az ingatlan adómentes értékesítése okán nem kell önellenőrzés keretében korrigálni. Az Áfa-tv. 11. § (2) bekezdés c) pontja alapján ugyanakkor ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül - többek között - a tárgyi eszköznek nem minősülő termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Az idézett törvényhely alapján tehát az adott esetben, a tárgyi eszköznek nem minősülő üzlethelyiségek - Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja szerinti - adómentes értékesítése okán az adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik, tekintettel arra, hogy az ingatlanokat, mint tárgyi eszköznek nem minősülő termékeket, adólevonásra nem jogosító tevékenységhez (adómentes értékesítéshez) használta fel. Az Áfa-tv. 11. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ügylet tekintetében az adómentesség nem értelmezhető. A hivatkozott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2961
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést