Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. május 13-án (371. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6589

[…] fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A kérdés alapján az adóst felszámolási eljárást követően törölték a cégjegyzékből. Ha a felszámolási eljárásban bejelentették az igényüket a követelés érvényesítésére, akkor rendelkezniük kellene a felszámoló által adott írásbeli igazolással, hogy szerinte nincs fedezet, és a c) pont alapján fennáll a behajthatatlanság.A behajthatatlanság fennállhat az f) pont alapján is. A Ptk. 6:121. §-a tartalmazza a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket. Idetartoznak azok a követelések, […]