Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott behajthatatlan követelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszból: […]vagyis véglegesen behajthatatlanná vált.Fontos kritérium, hogy a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő élhet az adóalap-csökkentés lehetőségével, tehát vásárolt követelés esetén vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzösszeg meg nem fizetéséből eredő követelésekre nem alkalmazható. Szintén nem alkalmazható olyan ellenértékre, amely nem tartalmazott áfát, ideértve a fordított adózás alá eső ügyleteket is, mivel ilyen esetben a vevő kötelezett az áfa megfizetésére.A követelésnek fennálló követelésnek kell lennie, tehát nem lehet elengedett vagy bármilyen módon, pl. bankgarancia vagy kezességvállalás révén megtérült követelés.A behajthatatlan követelés adótartama akkor is érvényesíthető önellenőrzéssel, ha számvitetileg már behajthatatlan követelésként leírták a tételt, de a számviteli kivezetés feltételeinek meg kell felelnie az Áfa-tv. szerinti okoknak.Az adóalapot csökkentő adóalanyra és az adósra vonatkozó feltételek:- csak adóalany részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtásra érvényesíthető az adóvisszakérés,- egymástól független feleknek kell lenni,- nem lehetnek kapcsolt vállalkozások (tehát pl. önkormányzat a 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasága felé fennálló követelésére nem alkalmazhatja),- nem lehet közöttük névre szóló tulajdonosi, tagsági jogviszony,- egyik fél a másiknak nem lehet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja,- nem állhat fenn közöttük munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony,- nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.Ezeknek a feltételeknek a számlakiállítás időpontjában is és az adóalap-csökkentés időpontjában is fenn kell állni.Adóalapot csökkentő adóalanyra vonatkozó feltételek:- az önellenőrzés benyújtásakor nem állhat csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt,- az adós az ügylet teljesítésének időpontjában nem állhatott csőd-, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt,- az adósnak az ügylet teljesítésekor, érvényesítésekor érvényes adószámmal kell rendelkeznie, vagyis, ha pl. adószámát szankciós jelleggel törölte az adóhatóság, akkor nem érvényesíthető az adóalap-csökkentés,- az adós a teljesítés időpontjában és az azt megelőző évben nem szerepelhetett a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők között,- az adóalap-csökkentő adóalany nem kapott a teljesítés időpontjában olyan levelet az adóhatóságtól, mely arra figyelmeztette a vevővel kapcsolatban, hogy olyan tényt, körülményt észlelt, amellyel összefüggésben az adótörvények megkerülése vélelmezhető.Az előzőek ugyanis olyan körülmények, amelyeket az adóhatóság úgy értékel, hogy az adóalany a teljesítés időpontjában tudta vagy tudhatta, hogy az ellenérték-megtérülés kockázatos. Az adószám érvényessége, a nagy összegű adóhiányosok listája a NAV nyilvános adatbázisában ellenőrizhető. Az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett Cégszolgálati lekérdezőfelületen (https://www.e-cegjegyzek.hu) lekérdezhető és időben is követhető, ha az ügyfél adószámát az adóhatóság szankciós jelleggel törölte. Emiatt az adózó nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a fenti körülményekről.A követeléssel kapcsolatos feltételek:- az esedékesség óta legalább egy év eltelt,- az ügyletet terhelő adónak bevallottnak kell lennie,- elévülési időn belülinek kell lennie,- az adóalapját csökkenteni kívánó adóalanynak az adóalap-csökkentő összeget behajthatatlan követelésként kell bevezetnie az áfanyilvántartásába,- a partnernek értesítést kell küldeni, amelyet dokumentálni kell.A partner értesítésének a következőket kell tartalmaznia:- a behajthatatlan követelésként való elszámolás okát (definícióban felsorolt okok valamelyike),- a kibocsátott számla sorszámát,- a behajthatatlan követelés összegét, nettó ellenértékét, vagy részellenértékét és az arra jutó áfa összegét,- az adóalany nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a hivatkozott számla adót nem tartalmazó összegével utólag csökkenti az adóalapját.Az önellenőrzésre vonatkozó eljárási szabályok:Az adóalap-csökkentés önellenőrzéssel valósulhat meg az Art. szerinti elévülési időn belül.A kibocsátott számla nem módosítható, hiszen a teljesítés a számlában rögzítetteknek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5119
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Illetményelőleg-tartozás

Kérdés: A kormánytisztviselő - 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt - illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszból: […]követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.A kérdés megítélése szempontjából nagyon fontos elem, hogy a végrehajtási eljárás folytatódik. Ennek alapján a követelés nem tekinthető behajthatatlannak, tehát behajthatatlanság címén nem lehet leírni. A követelés nem számít elévültnek sem, mivel a végrehajtási eljárás még folyamatban van.A tartozás azonban régóta fennáll, és kétséges a megtérülése, ezért mindenképpen indokolt értékvesztést elszámolni. Az értékvesztés a követelés 100%-a is lehet ebben az esetben. Ha a korábbi években már teljes egészében elszámolták az értékvesztést, akkor most nincs teendőjük, ha nem teljes összegben számolták el az értékvesztést, vagy egyáltalán nem számolták el, akkor az év végi zárlati feladatok keretében el kell számolni.Az értékvesztést a számviteli politikájuk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4022

3. találat: Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszból: […]esedékességtől kezdődő időtartamra köteles lett volna megfizetni a tartozást és annak késedelmi kamatait.Az általános elévülési határidő a polgári jogban 5 év, de azt megszakítja a teljesítésre irányuló felhívás, felszólítás. Ebben az esetben a felhívás dátumától kezdődően kell ismét számítani az öt év elévülési időt. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása megszakíthatja az el­évülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az el­évülés újból megkezdődik.Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.Behajthatatlannak az a követelés minősíthető, amely megfelel az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában leírt feltételek valamelyikének."Behajthatatlan követelésa) az Szt. 3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,b) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel."Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, és azt is, hogy mely esetekben tekinthető a követelés behajthatatlannak."Behajthatatlan követelés: az a követelés,a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."A behajthatatlanság tényét és mértékét hitelt érdemlően kell bizonyítani bizonylatok alapján. A behajthatatlanság tényét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3952
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Behajtási költségátalány

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]jogalap nélküli gazdagodásért fizetett összegeket a K43. Pénzbeli kárpótlások, kártérítések rovaton elszámolandó kiadások kivételével, az adóhatóság által kiszabott szankciókat, a fizetett késedelmi és önellenőrzési pótlékokat, bírságokat, a perköltséget, a követelések vásárlására fordított kiadásokat, az OEP-nek megtérített kiadásokat.Véleményünk szerint a behajtási költségátalányt is ezen a rovaton kell elszámolni.A költségvetési szerv nemcsak fizethet, hanem kaphat is behajtási költségátalányt, amelyet a B410. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni. Ezen a rovaton kell elszámolni többek között a más rovaton nem szerepeltethető működési jellegű bevételeket, így különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos bevételeket (például foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), az ilyen jogcímeken kifizetett és később visszakapott bevételeket, a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3813
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Lemondás követelésről, késedelmi kamatról

Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszból: […]3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,b) - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, ésc) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.Az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést nem kell behajtásra előírni. Ez tehát nem jelenti a követelésről való lemondást (az továbbra is a könyvekben szerepel), csak a behajtás érdekében a felhíváson túl nem szükséges további lépéseket tenni.Követelésről lemondani csak akkor lehet, ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követeléselengedésnek. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Az előzőek alapján tehát megállapodás alapján nincs lehetőség a követelés egy részének elengedésére.Annak a ténynek, hogy a régi Ptk. hatálya alatt kötötték a szerződést, a késedelmi kamat szempontjából nincs jelentősége, mivel a késedelembe esés (a pénztartozás keletkezése) már a jelenleg hatályos Ptk. hatálya alatt keletkezett, ezért annak szabályait kell alkalmazni.Új Ptk. 6:48. § [Késedelmi kamat] fogalma:"(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3788

6. találat: Önkormányzati ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron - támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket elő­zetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján - s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni - önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől -, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Részlet a válaszból: […]tekinteni.A támogatásokat akkor szokták bruttó, azaz áfával növelt módon megállapítani, ha a támogatottat nem illeti meg áfalevonási jog, ami a kérdéses munkahelyteremtő beruházásoknál nem valószínű. Feltehetőleg a kérdéses esetben a TVI által jóváhagyott támogatás bruttó összegén nem az áfával növelt összeget kell érteni, hanem az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti bruttó, azaz bármely adózás (társasági adó) vagy egyéb levonás előtti összeget, amelyet a támogatási egyenérték számításához alkalmaznak.2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést kártalanítás címén tudják számlázni. A kártalanítás a kártérítéssel ellentétben áfás ügylet. Az adó alapja a ténylegesen fizetendő összeg, amely a kérdéses esetben az inflációval növelt, vagyis a teljes visszafizetendő árat jelenti.Abban az esetben, ha a fizetendő összeget bruttó (áfával növelt) módon állapítják meg, akkor a bruttó összegből kell az adóalapot és az áfát visszaszámítással meghatározni.3. A kártérítés áfa hatályán kívüli ügylet, amelyről valóban nem kell számlát kiállítani. A kártalanítás azonban áfaköteles ügylet, amelyről számlát kell kiállítani. A szerződés szerint számítandó inflációval növelt összeget és az arra számított áfát követelhetik, és a számla szerinti teljesítéskor, illetve ha a vevő nem fizet, akkor az attól számított legkésőbb 45. napon az áfát meg kell fizetni az adóhatóság felé.4. A behajthatatlan követelés áfáját nem lehet visszaigényelni, az áfafizetési kötelezettség a 3. pont szerint legkésőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3621

7. találat: Behajthatatlan követelés

Kérdés: Központi költségvetési szerv lemondhat-e követeléséről a vállalkozással történő megállapodás alapján?
Részlet a válaszból: […]2000. évi C. törvény 87. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján a behajthatatlan követelés leírása nem minősül elengedett követelésnek.Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-ának 3. pontja szerint:behajthatatlan követelés: az a követelés,a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében,b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,c) a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,d) amelyet bíróság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3430
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszból: […]nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,- amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,- amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 97. §-ának (1) bekezdése szerinti követeléselengedésnek.A kérdésben a kis összegű követeléseknél egy általános helyzetismertetés jelenik meg, illetve a megoldás módjánál több eset is keveredik.A 100 E Ft alatti (jelenleg ez a kis összegű követelés költségvetési törvényben meghatározott értékhatára) követeléseknél vizsgálni kell, hogy az adós fellelhető-e, és ezt dokumentálni kell. Abban az esetben, ha a minisztérium mindent megtett az adós felkutatására, és igazoltan nem találja, akkor a kis összegű követelést behajthatatlannak lehet minősíteni, és hitelezési veszteségként el lehet számolni. A kérdésben leírt esetben azonban a visszajött tértivevények nem jelentenek kellő megalapozottságot arra vonatkozóan, hogy az adós nem található.Ilyen esetekben először meg kell győződni a lakcím helyességéről, összevetve azt a lakcímnyilvántartásból lekért adatokkal. Abban az esetben, ha az adós elhalálozott, akkor a lakcímnek megfelelő önkormányzattal kell felvenni a kapcsolatot, és be kell jelenteni a tartozást a hagyatéki eljárásban.A lakásépítési kölcsönöket az elmúlt években már csak jelzálogjog bejegyzésével lehetett folyósítani, így ezt az örökösöknél vagy értékesítésnél a minisztérium érvényesítheti.Egy-egy ügyben, ha minden elvárható lépést megtett a minisztérium, akkor minősítheti a követelést behajthatatlannak.A kérdésben felmerült a "költség-haszon" elv vizsgálata.Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy egy adott követelés behajtása milyen várható kiadásokat jelent, és a követelés összege erre milyen mértékben nyújt fedezetet. A minisztériumoknak az értékelési szabályzatukban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3287
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Behajthatatlan követelések kivezetése

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2007. október óta nem egyenlítette ki követelésünket (2 db számla). A követelés összege 8000 Ft. 2007. év végén az egyenlegközlőt átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat 2008 júniusáig átvette, azt követően a fizetési felszólító levelek "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkeztek vissza. A vevő alapítvány, egyesület. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?
Részlet a válaszból: […]tekintetében, amelyet nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtandó összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel". "A behajthatatlan követelések értékének kivezetését hitelezési veszteségként (az 59. számlacsoport megfelelő számláján történő átvezetéssel) kell elszámolni tőkeváltozásként". T 596 -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2259

10. találat: Behajthatatlan követelés

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2005. november óta nem egyenlítette ki a követelésünket (4 db számla). A követelés összege: 9000 Ft. Év végén az egyenlegközlőket mindig átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat is átveszi. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. A vevőnk felszámolás alatt áll 2007. október óta. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?
Részlet a válaszból: […]felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően, a Cégközlönyben való megjelenéstől számított 40 napjuk van a hitelezői igénybejelentés elküldésére a felszámoló felé. Kérdésükből valószínűsíthető, hogy ennek még ez idáig nem tettek eleget. A Csődtv.-ben leírtaknak megfelelően a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül van még lehetőségük a bejelentésre, de már hátrányosabb feltételekkel, mivel a 40 napon belül bejelentkezők elsőbbséget élveznek a követelések visszatérítésénél. Egy éven belüli bejelentés elmulasztása jogvesztő, tehát már a követelés behajtására nem lesz lehetőségük. A vevőt minősíteniük szükséges, meg kell vizsgálniuk, az érintett esetben milyen garanciák vannak a követelés érvényesítésére, a felszámolási eljárás alkalmával milyen mértékű kielégítésre számíthatnak majd. Amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a fedezet a követelést csak részben fedezi, továbbá a felszámolás, adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, azt a követelést behajthatatlan követelésnek kell minősíteni. Ilyen követelésnek kell minősíteni még azt a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelést, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, és a végrehajtással járó költségek aránytalanul magasabbak a várható, behajtandó összegnél, vagy azt a követelést, amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, vagy amely a hatályos jogszabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2220
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést