Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. július 22-én (374. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6704

[…] bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja szerint, az osztalék, amelyeket az egyik szerződő államban illetőséggel bíró társaság a másik szerződő államban illetőséggel bíró személynek fizet, ebben a másik államban adóztatható.Mindazonáltal ez az osztalék abban a szerződő államban is, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de az így megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden egyéb esetben.Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély egy ciprusi illetőségű társaságtól kapott osztalékot, akkor az osztalékot az illetősége szerinti állam, azaz Magyarország jogosult adóztatni. Azonban az osztalékot a forrásállam, azaz Ciprus is megadóztathatja, de az osztalék mértéke nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 15 százalékát.Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése szerint a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének a) pont ac) alpontja szerint, a magánszemély osztalékból, osztalék-előlegből származó bevételének egésze jövedelem. Az Szja-tv. alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak a bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) osztalék a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem is.Az osztalék után a 15 százalékos személyi jövedelemadót kifizető hiányában a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani [Szja-tv. 8. § (1) bekezdés, 66. § (3) bekezdés].Ugyanakkor az egyezmény 24. cikke rendelkezik az adóbeszámításról. E cikk a) pontjának ii) alpontja szerint a kettős adóztatást a következőképpen kell elkerülni a Magyar Népköztársaságban: „Amennyiben a Magyar Népköztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely a 10. és 11. cikk rendelkezései szerint a Ciprusi Köztársaságban adóztatható, úgy a Magyar Népköztársaság levonja ennek a személynek a jövedelme után beszedendő adóból azt az összeget, amely megfelel a Ciprusi Köztársaságban fizetett adónak. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt megállapított adónak azt a részét, amely a Ciprusi Köztársaságból élvezett, erre a jövedelemre esik.”Az Szja-tv. 8. §-ának (2) bekezdése pedig a következőkről rendelkezik: A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye [Szja-tv. 3. § 4. pont j) alpont] szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.A fentiek alapján, ha a magánszemély Cipruson az osztalék után 15 százalékos adót fizetett, akkor Magyarországon nem kell az osztalék utáni 15 […]