Ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása
Kérdés
Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. november 25-én (380. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6865
[…] megállapításának első lépése az ingatlan átruházásából származó bevétel meghatározása. Ingatlan eladásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházással megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár.Az átruházás után fizetendő adó kiszámításához meg kell határozni az eladás bevételéből a tényleges jövedelmet. A jövedelem a bevétel költségekkel csökkentett része. Az ingatlan átruházásából származó bevételből levonhatók, a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában, az eladót terhelő alábbi költségek, melyeket számlával vagy más bizonylattal kell igazolnia:– az ingatlan megszerzésére korábban fordított összeg,– az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például: illeték, ügyvédi költség,– az értéknövelő beruházás költsége, mely növeli az ingatlan szokásos piaci értékét,– az ingatlan eladásával kapcsolatos kiadás, például: hirdetési díj, ügyvédi költség.Nem lehet a bevételből levonni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben számolt el költségként.A megszerzésre fordított összeg, főszabály szerint, az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték.Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a fentiek szerint a bevételből levont költségek alapján kiszámított összeg:1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.A fentiek szerint megállapított jövedelem után az adó mértéke 15%.Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet az adásvételről szóló szerződés földhivatali benyújtása utáni év május 20-áig kell bevallani az szja-bevallásban.Nem kell tehát az eladás után adót fizetni, és a bevételt sem kell feltüntetni a személyijövedelemadó-bevallásban, ha az eladott ingatlant legalább 5 éve szerezték, vagy a költségek elérik a bevétel összegét.Fentiek értelmében, ha az ingatlan adásvételéről szóló érvényes szerződést 2019-ben nyújtották be az ingatlanügyi hatósághoz, akkor az ingatlan szerzési éve 2019, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog bejegyzésére csak 2021-ben került sor.Ha a magánszemély a szóban forgó ingatlant 2024-ben értékesítette, akkor adóköteles jövedelme nem […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. november 25-én (380. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6865
[…] megállapításának első lépése az ingatlan átruházásából származó bevétel meghatározása. Ingatlan eladásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházással megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár.Az átruházás után fizetendő adó kiszámításához meg kell határozni az eladás bevételéből a tényleges jövedelmet. A jövedelem a bevétel költségekkel csökkentett része. Az ingatlan átruházásából származó bevételből levonhatók, a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában, az eladót terhelő alábbi költségek, melyeket számlával vagy más bizonylattal kell igazolnia:– az ingatlan megszerzésére korábban fordított összeg,– az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például: illeték, ügyvédi költség,– az értéknövelő beruházás költsége, mely növeli az ingatlan szokásos piaci értékét,– az ingatlan eladásával kapcsolatos kiadás, például: hirdetési díj, ügyvédi költség.Nem lehet a bevételből levonni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben számolt el költségként.A megszerzésre fordított összeg, főszabály szerint, az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték.Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a fentiek szerint a bevételből levont költségek alapján kiszámított összeg:1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.A fentiek szerint megállapított jövedelem után az adó mértéke 15%.Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet az adásvételről szóló szerződés földhivatali benyújtása utáni év május 20-áig kell bevallani az szja-bevallásban.Nem kell tehát az eladás után adót fizetni, és a bevételt sem kell feltüntetni a személyijövedelemadó-bevallásban, ha az eladott ingatlant legalább 5 éve szerezték, vagy a költségek elérik a bevétel összegét.Fentiek értelmében, ha az ingatlan adásvételéről szóló érvényes szerződést 2019-ben nyújtották be az ingatlanügyi hatósághoz, akkor az ingatlan szerzési éve 2019, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog bejegyzésére csak 2021-ben került sor.Ha a magánszemély a szóban forgó ingatlant 2024-ben értékesítette, akkor adóköteles jövedelme nem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
