Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2025. november 25-én (380. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6875

[…] jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a magánszemélyt a lekötés megszakításakor megillető bevételből (ide nem értve abból az árfolyamnyereségnek minősülő részt [67/A. § (9) bekezdés], de ideértve különösen a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek, külföldi fizetési eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét, valamint a szerződés megszűnése, megszakítása időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is) le kell vonni a magánszemély által lekötött pénzösszeget [Szja-tv. 67/B. § (1) bekezdés].Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint (vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetés, amelyre vonatkozóan a magánszemély a tartós befektetési szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a (3) bekezdés szerint történő befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető, és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges [Szja-tv. 67/B. § (2) bekezdés].A TBSZ keretében nem forintban vezetett számla esetében a lekötési hozam alakulásában szerepet játszik az árfolyamok alakulása is. A TBSZ esetében akkor is lekötési hozamot kell megállapítani, ha egyébként a TBSZ betéti típusú, ezért – ha a pénzt nem TBSZ-en kötnék le – a jövedelem egyébként kamatjövedelemnek minősülne. A lekötési hozamot – szemben a devizabetét kamatával, ahol is a kamatjövedelmet és az azt terhelő adót devizában kell megállapítani, az adót is devizában kell levonni, és a levont adót a levonáskor érvényes árfolyamon átszámítva forintban kell megfizetni [Szja-tv. 6. § (2) bekezdés] – forintban kell megállapítani.A lekötési hozamot minden olyan esetben meg kell állapítani, amikor a lekötés megszakítására sor kerül, függetlenül attól, hogy a lekötés megszakításakor a bevétel tárgyát képező eszköz forintra történő átváltása a lekötés megszakításával egyidejűleg megtörténik-e vagy sem (ebből a szempontból tehát közömbös, hogy az árfolyamváltozás hatása realizált vagy „virtuális”).A lekötés megszűnésekor, megszakításakor a külföldi fizetési eszköznek a szokásos piaci értéke is bevételnek minősül, azaz a külföldi pénznem árfolyam-emelkedésére tekintettel realizált jövedelem is része a lekötési hozamnak.Az Szja-tv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Ugyanezen paragrafus (7) bekezdése értelmében a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához […]